Etika és vallás a digitális világban. Tilesch György a mesterséges intelligenciáról
Gedő Ágnes interjúja
Már régen kinőtt a tudományos-fantasztikus irodalomból az emberi elme alkotta szupergép, a mesterséges intelligencia. Felhasználási területe óriási; a hírközlésben, a kommunikációban, a gyógyításban, a közlekedésben, de a bankszektorban és az igazságszolgáltatásban is segítenek az öntanuló algoritmusok – melyeket széles körben alkalmaznak a hadászat és a kémkedés, vagy a belőlünk termelt digitális arany: az adathalászat, ipari adatelemzés és döntéshozatal kevésbé megnyugtató szektoraiban is. Arra azonban talán kevesebben gondolnak, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése kérdőre vonja a szervezett vallásokat, egyrészt az etikai felelősség, másrészt a filozófiai-antropológiai vetület szempontjából.
Gépi vallások?
Tilesch György figyelmeztet: már megjelent a mesterséges intelligenciát imádó "vallás" a tengerentúlon, és sokan szeretnének a gép által felemelkedni, nagyobb hatalomhoz jutni. Teológiai kérdéseket is fölvet az öntudatra ébredő gép (evangelizálás, megváltás), mindazonáltal az ember-ember, illetve az ember és Isten közötti személyes kapcsolat nem helyettesíthető. Egyelőre az imitálás korszakát éli a mesterséges intelligencia, ebben azonban látványos eredményeket tud fölmutatni: algoritkusok képesek könyveket, újságcikkeket írni a megadott nyelven, betáplált adatok és stílusjegyek alapján. A világ legjobb sakk-, gó- és videójátékosai ma már nem emberek, hanem algoritmusok.
A Vatikán algor-etikát sürget a digitális világban
Nem véletlen, hogy a Szentszék évek óta kiemelt figyelmet fordít a digitális világ, és azon belül is a mesterséges intelligencia fejlődésére. Ferenc pápa novemberi imaszándékában arra szólít, hogy állítsuk az ember szolgálatába ezt a tudást. Fratelli tutti – kezdetű enciklikájában pedig figyelmeztet: fennáll a veszélye annak, hogy a MI birtoklása és nem megfelelő használata tovább növeli a szakadékot a gazdagok és a szegények között, valamint akadálya lehet a demokratikus társadalmi berendezkedésnek. Nagy technológiai vállalatokkal vette fel a kapcsolatot a Vatikán (IBM, Microsoft), etikai kódexet sürgetve a MI-t alkalmazó új eljárásokban.
Küzdelem a mesterséges intelligencia birtoklásáért
Tilesch György előremutatónak tartja a Vatikán álláspontját, és a digitális világ humanizálása mellett teszi le a voksát. Mint mondta, a techika pártolói és az attól félők tábora eltérően tekint az algoritmusok térnyerésére, a kérdés az: ki és milyen célra vonja uralma alá ezt az óriási hatalmat és gazdasági erőforrást jelentő ágazatot? Jelenleg ádáz küzdelem zajlik a világban a MI birtoklása körül, és eljött az idő, hogy kezünkbe vegyük a sorsunkat, tájékozódjuk erről a lopakodó, de annál fontosabb erőnek a használatáról.
Itt az idő, hogy tájékozódjunk
A Kaliforniában élő, magyar mesterséges intelligencia-szakértő legújabb könyvében (mely az USA-ban már megjelent Between Brains. PublishDrive, 2020, és hamarosan magyarul is kapható lesz) Omar Hatamleh - Tilesch György: „Mesterség és intelligencia - Vegyük kezünkbe sorsunkat az MI korában” - címmel külön fejezetet szentel a vallási vonatkozásoknak (Deus ex machina). A szakértő maga is az etikai értékek védelme mellett kötelezi el magát, ezért hozta létre a PHI Intézetet, mely az embert és a civilizációt segítő kiterjesztett intelligencia fejlesztését célzó globális agytröszt, kutatóintézet és tanácsadócég.
Tudatosság és felelősség
A Libri kiadó így mutatja be a kötetet: „A mesterséges intelligencia a jelen: az MI által uralt korszak küszöbén állunk. Az MI több, mint egy technológiai hullám. A 21. században és azon túl ez a hatalom legfőbb forrása, amely táplálja a politikát, az üzleti életet és a társadalmat. Az MI birtokba vette az elménket, a munkánkat és az otthonainkat, átírta a szabályokat, mindez pedig arra ösztönöz, hogy itt az ideje újragondolni civilizációnk alapvető kérdéseit. Az emberi agynak pedig mihamarabb alkalmazkodnia kell a mindenütt jelen lévő mesterséges intelligencia új paradigmájához.
Tudatosan és felelősen kell kezelnünk a lehetőségeket és a fenyegetéseket. Jelenleg a mesterséges intelligenciát körülvevő felhajtás és tájékozatlanság egyaránt súlyosbítják az egyre jobban polarizált és szétszakadó társadalmak problémáit. Azonban a mesterséges intelligencia fejlődésének iránya és az MI kora még mindig az emberektől függ: a döntések, és így a jövő a tudomány és a tech-világ szereplőin, az állami döntéshozókon kívül rajtunk, felelős polgárokon múlik. Tilesch György és Omar Hatamleh az MI meghatározását és előremutató értelmezését tűzik ki célul könyvükben, különös tekintettel a jelenre és közeljövőre gyakorolt hatására.”
Tilesch György MI-szakértő
A jogász végzettségű, nemzetközi kapcsolatok terén is nagy tapasztalatokra szert tett Dr. Tilesch György az informatikai fejlesztések szívében, történelmi központjában, a Szilícium-völgyben él, az Egyesült Államokban. A mesterséges intelligencia várható hatásaival kapcsolatos jogi, etikai kérdésekben az amerikai Fehér Ház is kíváncsi a véleményére, a Fehér Ház MI Etikai Munkacsoportjának tagja.
Rövid életrajzából idézve: stratégiai és innovációs vezetőként, tanácsadóként dolgozott cégeknek (Microsoft, Ipsos), kormányzati szereplőknek (EU, Fehér Ház, USA haditengerészet, NASA, Dubaj, Új-Zéland), nemzetközi szervezeteknek (Világgazdasági Fórum, Madridi Klub). A NASA innovációs vezetőjével, Omar Hatamleh-vel közösen írt könyve az MI okozta gazdasági, politikai es társadalmi változásokról, a soha nem látott erejű es sebességű technológiai kihívásokra adandó civilizációs válaszokról idén tavasszal jelent meg angolul és 2021 elején lesz olvasható magyarul BetweenBrains: Mesterség és Intelligencia címen. A Neumann Társaság MI nagykövete.
