Keresés

ITALY PANDEMIC CORONAVIRUS COVID19 PHASE 2 ITALY PANDEMIC CORONAVIRUS COVID19 PHASE 2 

Hit és történelem: kezdődik a Francigena Zarándokutak Európai Fesztiválja

Tizedik alkalommal rendezik meg a zarándoklat-fesztivált, mely szeptember 29-től két hónapon át tart, természetesen a Covid-ellenes biztonsági intézkedések betartásával.

Gedő Ágnes / Paolo Ondarza – Vatikán

Festői tájakon, történelmi helyszíneken át kanyarog a ködös Albiontól a napsütötte Itáliáig a középkori eredetű zarándokút, melyen végighaladva ma is kapcsolatba léphetünk belső hitéletünkkel, megnyílhatunk a spiritualitás előtt. Ezt a célt szolgálja a Francigena utak Európai Fesztiválja, amelyet immár tizedik alkalommal rendeznek meg. A 2020-as program három fő eleme: a történelmi keresztény gyökerek a kora-középkortól máig; az úgynevezett “jó és fenntartható” turizmus, melyet a Francigena utak képviselnek; valamint tiszteletadás a 100 éve született költő, Gianni Rodari előtt, aki az olasz gyermekirodalom meghatározó alakja volt.

A fesztivál plakátja
A fesztivál plakátja

Több, mint egy szabadtéri élmény

A fesztivál művészeti igazgatója a Vatikáni Rádiónak elmondta: “Idén úgy döntöttünk, hogy a déli tájakra irányítjuk a figyelmet, ahol az emberek nem is sejtik, hogy legalább olyan élő zarándokutakat találunk, mint északon, Toszkánában vagy más hagyományos célpontokon”. Sandro Polci hozzátette: “Zarándokolni nem pusztán egy szabadtéri élmény, ahol gyönyörködünk a tájban és a természet szépségeiben. Segít fölfedezni a szent helyeket és a személyes lelkiséget. Ha visszatekintük a történelemre, látszik, hogy a hit nagyon erősen meghatározza a zarándoklatokat.”

Csoportos zarándoklat
Csoportos zarándoklat

Az európai kereszténység nyomdokain

A Via Francigena útvonalain végighaladva szembetaláljuk magunkat saját keresztény gyökereinkkel. “Még ma is él a kezdetek keresztény lelkisége. Sajnálatos, hogy az Európai Charta nem ismerte el a közös keresztény gyökereket. És itt nemcsak a vallási, istentiszteleti síkra, hanem a történelmi háttérre gondolok. Vitathatatlan, hogy az egyházi intézmények, kolostorok a megismerés gócpontjai voltak Európa-szerte. Itt pihentek meg és értek célba a zarándokok, nemcsak vallási, de kulturális gazdagodásukat szolgálva. Mindez most erőteljesen bukkan a felszínre” – nyilatkozta a zarándok-fesztivál művészeti igazgatója.

Történelmi helyszínek
Történelmi helyszínek

Régi-új zarándokutak

Kik zarándokolnak ma? A lelkiség és a szakralitás gyökereinek újrafelfedezése hajtja a hívőket, de nagyon sok nem hívőt is. Vágyakoznak a szerzetesség történelmi helyszínei után, el szeretnének zarándokolni a Szentföldre, vagy követni a kereszteshadjáratok útvonalát. Sandro Polci szerint a főbb pontok Santiago De Compostela, a pugliai Szent Mihály angyal-barlang, Róma, illetve a dél-olasz kikötők, ahonnan Jeruzsálem felé indulnak hajók. Ezeken a helyszíneken az ereklyék tisztelete és jelenléte évszázadokon át új utakra ösztönözte a kereső és vezekelni vágyó embereket.

Lenyűgöz a táj
Lenyűgöz a táj

Kerekesszéken vagy képregényt rajzolva

A Francigena zarándokutak Európai Fesztiváljának művészeti igazgatója kiemelte az egyik zarándok, Pietro Scidurlo történetét, aki kerekesszékkel tett meg több, mint hatezer kilométert, átszelve egész Európát. Érdekes annak a fiatal képregény-rajzolónak is a története, aki elhatározta, hogy minden nap lerajzol egy képet a megtett útról, és amikor megérkezik, megszületik az első képregény, melyet a Via Francigenának szentelnek. Ahány ember, annyi lélek és élettörténet, mely tovább szövi a zarándoklat hálózatát, és amelyet lépésről lépésre ugyanaz a vágy vezérel: kapcsolatba lépni saját bensőnkkel és hitünkkel.

Találkozás a lelkiséggel
Találkozás a lelkiséggel

Európai Kulturális Út

A Via Francigena az angliai Canterburyből kiinduló zarándokút, amely az itáliai városokat az Alpokon túli területekkel, az egykori Frank birodalommal kapcsolta össze. Fő útvonalának állomásai Canterbury érseke, Sigéric nevéhez fűződnek, aki 990-ben székvárosából Rómába zarándokolt, hogy XV. János pápa kezéből átvegye az érseki palliumot, a Péter utódával való egység, a hatalom és a hűség jelét. Canterburybe visszatérve Sigéric érsek, akit műveltsége és nevének latin változata, „Serio” alapján a „komoly” jelzővel illettek, feljegyezte a zarándokút állomásait. A zarándokok ma is nagyrészt Sigéric útvonalát követik. 1994-ben az Európa Tanács az utat Európai Kulturális Úttá nyilvánította.

HÍvők és nem hívők keresik a spiritualitást
HÍvők és nem hívők keresik a spiritualitást
25 szeptember 2020, 12:03