Meghalt Nadeem kapucinus atya, a vallásközi párbeszéd szószólója Pakisztánban

Vertse Márta – Vatikán

Számukra is nagy kincset jelentett Francis atya szolgálata, amellyel lefektette a szeretet, a béke és a testvériség vallásközi párbeszéd révén megvalósuló alapjait – mondta a július 4-én, Lahor Szent Szív székesegyházában bemutatott gyásszertartáson Morris Jalal kapucinus atya, az elhunyt rendtársa.

Összekapcsolni a vallásokat

„Isten emberének” lenni azt jelenti, hogy készen vagyunk a párbeszédre és mások meghallgatására, tiszteletet és empátiát érzünk, előmozdítjuk a békét, a kiengeszteődést és az összhangot az emberi kapcsolatokban, különböző kultúrájú és vallású személyek között – olvassuk az Osservatore Romano cikkében. Ez Francis Nadeem kapucinus atya öröksége, aki július 3-án hunyt el Pakisztánban, 65 éves korában, dialízis hosszú kálváriája után, szívroham következtében. Pandzsáb székhelyén, Lahorban élt, a kapucinusok tartományfőnöke volt a „tiszták földjén”. (Pakisztán neve ugyanis egyben egy mozaikszó, amely a muzulmán többségű tartományok nevének kezdőbetűiből áll össze és azt jelenti, hogy a „tiszták földje”.)

Biztos remény és tökéletes szeretet

Mivel hatékonyan elkötelezte magát a más vallások vezetőivel és közösségeivel való kapcsolatok terén, ezért a püspökök megbízták, hogy ő hangolja össze a vallásközi párbeszéd és az ökumenizmus püspöki bizottságának munkáját. Otthonos volt a mecsetekben és a Korán-iskolákban, vagyis a madraszokban is. Számos iszlám vallási vezető nagyra értékelte szelídségét, türelmét, készségét, tiszta hitét, a ferences lelkületet, amely a „biztos remény és a tökéletes szeretet” mottóját tükrözi. Munkássága és jelenléte rendkívül hasznos volt a pakisztáni társadalom számára, amelyet megfertőzött a fanatizmus vírusa, amelyet a gyűlölet és a vallási erőszak  alattomos áramlatai ráznak meg.

A kapucinus misszió öröksége

Francis Nadeem atya egyike volt a Pakisztánban élő mintegy hatszáz ferences csoportjának, amelynek tagjai - férfiak, nők, szerzetesek, szerzetesnők és világiak „Assisi lelkisége” szerint élnek. Ez pedig a mindenki befogadásának a szinonimája – írja az Osservatore Romano. Jelenlétüket, amely az indiai szubkontinensen a XIX. század vége felé elkezdődött kapucinus misszió öröksége – az igazságosságért és a békéért való elkötelezettség jellemzi. Ez azt jelenti, hogy állandó támogatást nyújtanak azoknak, akik hátrányos megkülönböztetés, igazságtalanságok, üldöztetések, szegénység miatt szenvednek. Francis atya gyakran hangoztatta: „A ferencesek megvalósítják a gyakorlatban az evangéliumot, megélik az irgalmasság kultúráját és lelkiségét, amely közös érték az iszlám és a kereszténység számára”. Hiteles barátság fűzte egy pakisztáni szufi közösség vezetőjéhez, Shafaat Rasoolhoz, aki így emlékezett meg a kapucinus atyáról az Osservatore Romano cikkében: „Barátságunk azon a meggyőződésen alapult, hogy a misztikus tapasztalat, származzon keresztény, muzulmán, vagy más hitből, egyesít abban a vágyban, hogy előmozdítsuk a békét, amely a legfőbb egyetemes érték, mivel a „béke” Isten neve”.

Párbeszéd, tisztelet és elfogadás

Nadeem atya húsz évvel ezelőtt hozta létre Lahorban a vallásközi párbeszéd bizottságát, amelynek keresztény és más vallású tagjai összejöveteleket, kulturális rendezvényeket, imatalálkozókat szerveztek. 2006-ban a kapucinus atya ezért az értékes munkájáért magas rangú polgári kitüntetést kapott és a püspökök ezt követően kérték fel, hogy folytassa elkötelezettségét. Az évek során kiépített egy hálózatot, amelynek tagjai, személyek, keresztény intézetek, Korán-iskolák, kulturális központok osztoznak a béke és az összhang üzenetében. Ennek a hálózatnak a célja, hogy hatástalanítsa a pakisztáni társadalmat átható gyűlöletet, erőszakot és előítéleteket, előmozdítva a párbeszédet, a tiszteletet és a befogadást az ország kétszázmillió lakosának 90%-át alkotó muzulmánok és a keresztény, valamint hindu kisebbség között.