Erdély magyar helyeinek ikonográfiájáról szóló könyvet ajándékozott a pápának Szalai Béla
Gedő Ágnes - Vatikán
Identitásunk megőrzésének elengedhetetlen feltétele az, hogy tisztában legyünk múltunkkal, értékeinkkel, hagyományainkkal. Az erdélyi épített örökség számbavételét célozta meg gyűjtőmunkájában Szalai Béla, nyugalmazott mérnök. A május 15-i szerdai audiencián átadott egy példányt Ferenc pápának, akit nagy szeretettel várnak Erdélybe, Csíksomlyóra június elsején. A kötet a csíksomlyói kegyszobornál volt nyitva, így a Szentatyának már ismerős lesz, amikor személyesen látogat el oda. A szerzővel az audiencia után beszélgettünk a Vatiáni Rádió stúdiójában.
1544-tól 1800-ig több, mint 650 ábrázolás
A könyv Erdély településeinek ikonográfiájával foglalkozik. Esetünkben az ikonográfia kifejezés azt a gyűjtői-elemzői tevékenységet jelenti, amelynek célja, hogy összegyűjtsön, időrendbe soroljon és prototípusokra vezessen vissza minden olyan grafikus ábrázolást, amelyek Erdély településeiről készült. Ebben a munkában Erdély, mint földrajzi fogalom, azokat a területeket jelenti, amelyek 1920-ban a Trianoni béke döntése értelmében a Magyar Királyságtól kerültek Romániához. Településnek számít minden város, község, vár, lakott területen kívüli állandó katonai őrhely - például a Kárpátokon átvezető szorosok, hágók.
Az ikonográfia történet kezdeti időpontja 1544, amikor az első erdélyi városkép Sebastian Münster művében megjelent. A gyűjtőmunka az 1800-as évvel ér véget, amely egy olyan határpontnak tekinthető, amellyel lezárult a látkép készítések klasszikus korszaka. A könyvben 650-nél több ábrázolás leírása szerepel: metszetek, festmények, rajzok, hadmérnöki vázlatok, emlékérmeken szereplő városképek. A legtöbb képi emlék azonban metszetek formájában maradt fenn. A felkutatott ábrázolások képeit a könyv szinte teljességgel tartalmazza. A mű használhatóságát a katalógusok és a különböző mutatók (bibliográfia jegyzékek, hely-és személynév mutatók, konkordancia-táblák) segítik elő.
A szerzőnek nem ez az első ilyen jellegű műve: "Magyar várak, városok, falvak metszeteken 1515-1800 I-III." - címmel 2006-ban jelent meg háromkötetes kiadványa, melyben a mai Magyarország területén meglévő, vagy azóta elpusztult 94 településről készült, több mint 2200 metszetet dolgoz fel. A kötetek végén található katalógusok valamennyi metszet legfontosabb adatainak leírását tartalmazza, a katalógust pedig a képtáblák követik, amelyen mintegy 700 metszet képe szerepel.