Szalai Béla átnyújtja az általa írt könyvet Ferenc pápának. Mellette Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke Szalai Béla átnyújtja az általa írt könyvet Ferenc pápának. Mellette Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke 

Erdély magyar helyeinek ikonográfiájáról szóló könyvet ajándékozott a pápának Szalai Béla

A május 15-i szerdai általános kihallgatáson egy kisebb erdélyi delegáció járult a pápa elé. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanács elnöke és Szalai Béla, az Iconographia Locorum Transsilvaniae – című kötet szerzője. Átadták a Szentatyának az erdélyi helyek ikonográfiáját bemutató könyvet, majd a pápa áldását kérték az erdélyi magyarokra.

Gedő Ágnes - Vatikán

Identitásunk megőrzésének elengedhetetlen feltétele az, hogy tisztában legyünk múltunkkal, értékeinkkel, hagyományainkkal. Az erdélyi épített örökség számbavételét célozta meg gyűjtőmunkájában Szalai Béla, nyugalmazott mérnök. A május 15-i szerdai audiencián átadott egy példányt Ferenc pápának, akit nagy szeretettel várnak Erdélybe, Csíksomlyóra június elsején. A kötet a csíksomlyói kegyszobornál volt nyitva, így a Szentatyának már ismerős lesz, amikor személyesen látogat el oda. A szerzővel az audiencia után beszélgettünk a Vatiáni Rádió stúdiójában.

Interjú Szalai Bélával

1544-tól 1800-ig több, mint 650 ábrázolás

A könyv Erdély településeinek ikonográfiájával foglalkozik. Esetünkben az ikonográfia kifejezés azt a gyűjtői-elemzői tevékenységet jelenti, amelynek célja, hogy összegyűjtsön, időrendbe soroljon és prototípusokra vezessen vissza minden olyan grafikus ábrázolást, amelyek Erdély településeiről készült. Ebben a munkában Erdély, mint földrajzi fogalom, azokat a területeket jelenti, amelyek 1920-ban a Trianoni béke döntése értelmében a Magyar Királyságtól kerültek Romániához. Településnek számít minden város, község, vár, lakott területen kívüli állandó katonai őrhely - például a Kárpátokon átvezető szorosok, hágók.

 Az ikonográfia történet kezdeti időpontja 1544, amikor az első erdélyi városkép Sebastian Münster művében megjelent. A gyűjtőmunka az 1800-as évvel ér véget, amely egy olyan határpontnak tekinthető, amellyel lezárult a látkép készítések klasszikus korszaka. A könyvben 650-nél több ábrázolás leírása szerepel: metszetek, festmények, rajzok, hadmérnöki vázlatok, emlékérmeken szereplő városképek. A legtöbb képi emlék azonban metszetek formájában maradt fenn. A felkutatott ábrázolások képeit a könyv szinte teljességgel tartalmazza. A mű használhatóságát a katalógusok és a különböző mutatók (bibliográfia jegyzékek, hely-és személynév mutatók, konkordancia-táblák) segítik elő.

A szerzőnek nem ez az első ilyen jellegű műve: "Magyar várak, városok, falvak metszeteken 1515-1800 I-III." - címmel 2006-ban jelent meg háromkötetes kiadványa, melyben a mai Magyarország területén meglévő, vagy azóta elpusztult 94 településről készült, több mint 2200 metszetet dolgoz fel. A kötetek végén található katalógusok valamennyi metszet legfontosabb adatainak leírását tartalmazza, a katalógust pedig a képtáblák követik, amelyen mintegy 700 metszet képe szerepel.

Photogallery

Találkozás a Szentatyával
23 május 2019, 10:09