Az ötvenéves Kaláka együttes ünnepi koncertet adott Rómában. Interjú Gryllus Dániellel
Gedő Ágnes - Vatikán
A 48-as toborzódaloktól a XX. századi magyar költészet remekművein át a népszerű gyermekdalokig, nagyívű koncertet adott a Kaláka-együttes a római magyar és olasz közönségnek a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából. A sokszínűség alapjellemzője a Kalákának, hiszen nem egyfajta stílust képviselnek, hanem egy műfajt: verseket énekelnek, zenésítenek meg. A céljuk az, hogy a hallgatóhoz eljusson a költő mondanivalója a zenén keresztül. Ehhez pedig más és más stílusú zenét alkalmaznak: hol latinos, hol magyar vagy délszláv népzene, hol sanzonos vagy dzseszzes stílus bukkan föl dalaik között. Az alkotói folyamat a versből induló asszociáció, amiből megszületik a dal, s ennek a stílusa pedig a versnek az alkotókra gyakorolt hatásától függ.
A munka folytatódik, új alkotások születnek
30 CD és több, mint 1000 dal után lehet még újat írni? - Persze - éppen mostanában is írtunk újat - válaszolt Gryllus Dániel. (Ezt megerősítendő: a március 16-i, római koncert egyik legnagyobb sikert aratott darabja éppen egy új szerzemény volt.) Eddig már több, mint háromszáz költő verseit énekelték meg, és ehhez jönnek még a szólólemezek: Gryllus Vilmos híres gyermeklemezei, Dániel bibliai témájú albumai és így tovább. Tematikus gyűjtemények, egy költő köré épülő album, vagy a saját aktuális énjüket megmutató darabok is születnek kezük alatt. Most egy új lemezen dolgoznak, melynek címe: Békabúcsúztató - Kányádi Sándor verse nyomán. Sokszor léptek föl együtt, (ez volt Sándor bácsi ráadása a közönségnek), köztudottan hosszú barátság fűzte hozzá az együttes tagjait. Ady-versek, Szabó T. Anna-zsoltár, Lackfi János-költemények, Oláh János-, és Weöres Sándor-versek is szerepelnek majd az új lemezen.
Fizikai állóképesség és lelki erő egyaránt szükséges ezen a pályán, aminek a Kaláka tagjai egyaránt birtokában vannak. Folyamatosan pozitív impulzusokat kapnak a közönségtől, a versekből ihletet merítenek és Istentől lelki erőt kapnak az alkotáshoz. Közel a hetvenhez még mindig buzog bennük a művészet, hasonlóan a színészekhez "nem tudnak nyugdíjba menni", mint a polgári foglalkozásokat űző emberek. Ez egy hivatás, életforma, ami belülről is táplálja őket, akár a lelkipásztorokat.
Figyelem a határontúli magyarok iránt
Hét határon át - elnevezéssel turnéznak Magyarország határain 14 különböző településen: Miskolc és Kassa, Beregszász és Mátészalka, Szeged és Zenta, Debrecen és Nagyvárad, Pécs és Horvátország... A Kaláka számára a határon túl élő közösségek ugyanannyira, vagy talán még kicsit fontosabbak is, hiszen ahol az anyanyelv szorongattatásban van, ott az ő munkájuk is felértékelődik, és ennek a felelősségét átérzik. Ez igaz a diaszpórában élő magyar közösségekre is, Észak- vagy Dél-Amerikában, Ausztráliában egyaránt.
Műfajt teremtettek
Ötven év alatt megéltek számos korszakot, ugyanakkor zenei munkásságuk íve egyenletesnek mondható. Hatottak rájuk benyomások, amelyek beépültek a dalaikba, ugyanakkor a törekvés, hogy verseket zenésítsenek meg, nem változott. Ezen nem módosítottak a társadalmi változások, sem pedig a művészek életkora. Ugyanolyan jelleggel muzsikáltak, mindig szabadúszók, független zenészek voltak, és ezt sokan szerették, követték, követik ma is. A repertoár is hasonló volt, bár érettebbé vált, mélyebb hangon szólalnak meg, de a műfaj, a zeneiség nem változott, homogén maradt. Gryllus Dániel úgy fogalmazott: sosem voltak úgymond divatban lévő zenekar, és ezért nem is mentek ki belőle.
A Kaláka-együttes önmagáról
Kányádi Sándor írta a Kaláka 25 éves jubileumára: A Kaláka együttes elegáns, más muzsikusokkal össze nem téveszthető zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. Nem ráerőszakolják a maguk szerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe száműzött, „szív-némaságra” született s ítélt versekből a maguk olvasata szerinti „eredeti dallamot”.
A kaláka szó jelentése erdélyi népszokás: közös munka. Eredetileg házépítést jelentett. A Kaláka együttes 1969-ben alakult Budapesten. Verseket énekelnek, és népzenét játszanak saját feldolgozásban. Muzsikájuk sokszínű, és a versekből következően sokstílusú. Az egyéni hangzást a négy énekhang, a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka adja.
Az Kaláka együttes tagjai és hangszereik:
Becze Gábor: nagybőgő, gitár
Gryllus Dániel: furulyák, citera, pánsíp, klarinét, tárogató
Gryllus Vilmos: cselló, gitár, charango, koboz, doromb
Radványi Balázs:mandolin, 12 húros gitár, ukulele, cuatro, brácsa, kalimba
Költészet és zene: Dalok régi és mai, magyar (közöttük számos határainkon túl élő) és más nemzetiségű költő versére. A Kaláka 30 lemezt jelentett meg dalainak száma kb. 1000. Filmzene: A „Magyar népmesék” c. világszerte bemutatott, immár száz epizódból álló sorozat zenéi, „Magyar mondák”, „Mesék Mátyás királyról” stb.
Gyerekeknek szóló koncertek: A Kaláka-koncerteken a gyerekek nem csak hallgatói, hanem résztvevői is az előadásnak. Mivel a muzsikusok mind a Kodály Zoltán koncepciója szerint tanító, híres Lórántffy zenei általános iskolába jártak, e zenei nevelés igazolói és tudatos használói. A hangversenyeken a bemutatják különleges hangszereiket. Turnéik során más anyanyelvű gyerekek körében is nagy sikerrel játszanak.
Külföldi turnék, folkfesztiválok, költészeti fesztiválok: Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Bulgária, Chile, Csehország, Csehszlovákia, Dánia, Dél-Korea, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, India, Japán, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Mongólia, Nagy Britannia, NDK, Németország, NSZK, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Tajvan, Ukrajna, Uruguay, USA.
A Kaláka együttes 2000. március 15-én, 30 éves jubileuma alkalmából Kossuth-díjat kapott, 2004-ben Prima Primissima kitüntetést, 2014-ben pedig Magyar Örökség Díjat.
(Forrás: http://www.kalaka.hu)
