Páll Ibolya erdélyi énekes a vallási témájú népdalokról és a csíksomlyói pápalátogatásról
Somogyi Viktória - Vatikán
Páll Ibolya népdalénekes az interjúban elmondta, hogy otthonról családjából hozta az indíttatást, hogy erre a pályára lépjen. A Gyergyói-medencében született, ahol falujában az éneklés hozzátartozott a mindennapi élethez. Házukban gyakran összegyűltek a rokonok, a szomszédok és együtt énekeltek. Ezzel megerősítették belülről magukat, hogy erőt és lelkesedést kapjanak a mindennapokhoz. Az éneklés egyfajta megtartó erőként működött a közösségben.
A vallási érzület kifejeződik a népdalokban
Az Isten utáni vágy, a vallási érzület konkrétan kifejeződésre jut a vallásos témájú népdalokban - hangsúlyozta az énekes. Vannak olyan népdalok, amelyek egy rétegében rejtettebben jelenik meg az Isten utáni vágyakozás. Van egy nagyon erős spirituális dimenziója a koncertje anyagába beválogatott népdaloknak. Nagyon erős meditatív daloknak is tekinthetők. Egy belső elmélyedésbe vezetnek, egy időtlen belső térbe, ahol megszülethet a találkozás ember és Isten között. Ahhoz, hogy az ember lelkében megszülessen az igaz hit, szükség van a személyes, belső istenélményre, megtapasztalásra, mert egyébként ez a hit nem tud megtartó erővé válni a hétköznapokban vagy a válságos helyzetekben.
Szűz Mária Babba Máriaként ismert az elszigeteltebb erdélyi területeken
Nagyon sok csodálatos Mária-ének maradt fenn elősorban Moldvában, amelyeket leginkább a csíksomlyói búcsún szokták énekelni. Nagyon érdekes, hogy az elszigetelt, távoleső helyeken pl. Gyimesben, Moldvában, Székelyföldön Szűz Máriát Babba Máriaként ismerik. Számos régi énekben a mai napig így fordul elő. Ez az elnevezés máshol nem ismeretes. Dacó Árpád csíksomlyói plébános komoly kutatásokat végzett a Babba Mária elnevezés jelentéséről.
A népdalok nagyon erős gyógyító erővel rendelkeznek
Páll Ibolya szerint a népdalok nagyon erős gyógyító erővel rendelkeznek. Az éneklés maga is gyógyítja a lelket, különösen is, ha népdalokat éneklünk. A népdalokban olyan gyógyító erő rejlik, amit nehéz szavakkal leírni, csak akkor érzi az ember, ha tényleg átéli. A léleknek a lélek nyelvén szólnak a jelképeken, a metaforákon keresztül. Az emberek megérzik a dalok erejét. Ha megnyílik az ember és befogadja, megkapja a gyógyító erejüket.
Ferenc pápa közelgő csíksomlyói látogatásáról
Nagy várakozás és készület van Erdély szerte, mert ez egy nagyon nagy jelentőségű és horderejű esemény. Ezáltal egy régi óhaja teljesül az erdélyi katolikus híveknek, mert II. János Pál pápa csak Bukarestbe látogatott el 1999-ben, nem tudott elmenni Erdélybe, ami nagy csalódást okozott. Most viszont beteljesül a vágyuk, feloldódik a régi csalódottság és egy nagy öröm ünneppé lényegül át. Nagyon sok látogatóra számítanak, készülnek a látogatók fogadására. Nagyon fontos, hogy Ferenc pápa a búcsújáró helyen, a nyeregben fog szentmisét bemutatni pontosan egy héttel a pünkösdi búcsú előtt, ami nagyon jó előkészítése lesz a pünkösdi búcsúnak. Csíksomlyó tulajdonképpen Babba Mária otthona, ott található a kegyszobor. Nagyhorderejű az esemény, hogy a pápa ellátogat erre a helyre, ami a székelyek szent hegye: a Kissomlyó-hegy.
A pentaton dalok népzenénk ősrétegét képviselik
A római koncert anyagát régi stílusú, archaikus dallamvilágú és ősi mitológiai gyökerekhez visszanyúló népdalok és balladák füzére alkotta. A pentaton dalok népzenénk ősrétegét képviselik, népvándorláskori örökség hordozói és közvetítői. A válogatott dalok nagyrésze Moldvából és Gyimesből való, mivelhogy itt őrződtek meg a legszebb és legarchaikusabb dallamok és szövegek. A koncertet a magyar népművészet jellegzetes motívumait, szimbólumait bemutató vetítés tette teljesebbé.
