Cerca

Vatican News
Németh András történész első könyve a Cambridge University könyvkiadónál jelent meg Németh András történész első könyve a Cambridge University könyvkiadónál jelent meg 

Excerpta Constantiniana - a múlt újrahangolása Bizáncban - Interjú Németh András történésszel

A Vatikáni Könyvtár görög nyelvű kéziratai egyik kurátorának októberben jelent meg első kötete a Cambridge University könyvkiadónál.

Somogyi Viktória - Vatikán

Németh András, a Vatikáni Könyvtár egyik görög szkriptora, a görög nyelvű kéziratok kurátora az első magyar, aki ebben a pozícióban dolgozik a neves szentszéki intézményben és az első vatikáni alkalmazott, akinek a világ egyik legrangosabb tudományos könyvkiadója a Cambridge University Press adja ki könyvét. A történész 12 éven keresztül foglalkozott ezzel a témával, amelynek gyümölcse a most megjelent kötet.

Konstantin történeti kivonatgyűjteményének jelentősége

VII. Konstantin X. századi bizánci császár kezdeményezte a Excerpta Constantiniana összeállítását. Jelentőségéről a Vatikáni Könyvtár görög szkriptora így vélekedett:

"A X. század közepén az információbőség találkozott a múlt megismerésének igényével és a császár kezdeményezésére összegyűjtötték a múlt görög nyelvű történeti forrásait és ezeket tartalmi szempontból újrarendszerezték, úgymond újrahangolták a múltat. Ennek a gyűjteménynek az egyik érdekessége, hogy – nagyon leegyszerűsítve – a két keresztény történelem-szemlélet közül a ritkábbat és a szokatlanabbat választotta. A gyakoribb módszer az, hogy a keresztény történetírók már a késő ókortól kezdve a történelmet az események folyamatában, időrendjében próbálták bemutatni a világ teremtésétől a végítélet felé haladva. VII. Konstantin műve azonban a körkörös, ciklikus szemléletet vette alapul és az események ismétlődésére helyezte a hangsúlyt, ahogy az ó- és az újszövetség eseményeiről is a liturgia megemlékezik évről évre ismétlődve, az eseményeket új összefüggésbe helyezve."

Teljesen új megközelítésből vizsgálja a gyűjteményt

Németh András az első, aki egy teljesen új megközelítésből elemzi ezt a történeti forrásanyagot: a szövegtöredékek összessége helyett kiszélesíti az értelmezési panorámát és elhelyezi a X. századi bizánci kultúra összefüggésében, amelytől véleménye szerint függött és amelyre hatott a gyűjtemény.

A magyar történész könyvének újdonságát a korábbi kutatásokhoz képest egy párhuzammal érzékeltette: „Képzeljük el, hogy a gyűjteménybe felvett történetírók megfelelnek egy-egy puzzle doboznak, amelyekből a bizánci udvarban kiraktak egy fantasztikus, összetett, izgalmas új képsort. Ennek csupán egy kis része maradt meg, amiből látjuk, hogy magát a történeti kivonatgyűjteményt tematikus alapon rendszerezték újra egy szigorú módszert követve. Ha a párhuzamot folytatjuk, akkor az egyes mozaikkockákat kétféleképpen lehet értelmezni: van értelmük az elveszett történetírók viszonylatában és az újonnan megalkotott kép viszonylatában is. Eddig a kutatás kizárólag az eredeti kontextusba próbálta visszahelyezni azokat, mert ezek a fontos művek többnyire elvesztek. Gondoljunk arra, hogy milyen nehéz az összekeveredett és megfogyatkozott puzzle darabokat szétválogatni és az erősen csonka együttesekből helyreállítani az eredeti képeket. Ez a módszer azzal járt, hogy teljesen figyelmen kívül hagyta a másik értelmezési lehetőséget. Éppen ezért én arra törekedtem, hogy a bizánci nagy rendszerében, egészében akkor megalkotott képsor viszonylatában vizsgáljam ezeket a mozaikszemeket és magát a megszerkesztés módját és a műalkotás mögötti történelemszemléletet vizsgáljam” – hangsúlyozta Németh András az interjúban.

A kötet segít értelmezni az adott korban született forrásokat

Arra vonatkozóan, hogy miért volt fontos, hogy az adott történelmi kontextusban értelmezze ezeket a szövegeket, amelyek valójában egy korábbi időszakból származnak, a Vatikáni Könyvtár görög szkriptora így válaszolt: „A mai korban is gyakran találkozunk azzal, hogy a múltat újrahangoljuk, újraértelmezzük. Továbbá korunkban szintén találkozunk a bőség zavarával, hogy rengeteg információ, adat áll rendelkezésünkre a múltból és ezekkel valamit kezdenünk kell. Az, hogy ezzel Bizáncban mit kezdtek, egyfajta tükröt jelent számunkra: mik azok a veszélyek, amelyek a múlt újraértelmezésével járnak, mik ennek az előnyei és a hátrányai. A bizánci módszerek segítségével magunkat is jobban meg tudjuk ismerni, illetve ez a kötet segít értelmezni mindazokat a forrásokat, amelyek ebben a korban keletkeztek. Sok olyan forrás keletkezett ebben a korban, ami meghatározó a mai történelem-szemléletünk számára. Nagyon sok ismeret, amit Bizáncról, Európa, Közép-Európa történelméről tudunk, ebben a kontextusban keletkezett, amiben ez a gyűjtemény. Ugyanazok alkották, mint akik ezt a történeti kivonatgyűjteményt. Az ő rutinmunkájuk is jelentkezik ezekben a művekben.”

A gyűjtemény magyar vonatkozásai

Németh András két példát emelt ki, amelyek a gyűjtemény magyar vonatkozásait tükrözik: „Az egyik, VII. Bíborban született Konstantinnak „A birodalom kormányzásáról” szóló műve, amely megőrizte a honfoglalás legfontosabb forrását, mindazt, amit általános és középiskolában megtanulunk róla, a törzsek neveit, azt mind ebből a műből tudjuk. A másik aktualitása pedig talán az, hogy VII. Konstantinnak egy másik munkája, amit számára írtak, az ő udvari szertartásokról szóló könyvének egyetlen példánya a XV. század végén Mátyás király könyvtárában volt található és ekkor Budán kötötték be. Jelenleg ez a kötet szintén a Budai várban található a Corvina könyvtár budai műhelyéről megtekinthető kiállításon az Országos Szécsényi Könyvtárban.”

A múlt újrahangolása

Németh András könyvében bevezet egy új fogalmat: „a múlt újrahangolását”. Ennek lényegét a történész így magyarázta: „Ha újrahangolunk valamit, ahhoz két dolog szükséges. Visszatérve korábbi példámhoz, a puzzle kockákat a jelenünkhöz hangoljuk újra. Az a kép, amelyet Bizáncban megalkottak, a megalkotók jelene volt. A saját jelenjüket a múlt mozaikköveiből rakták össze. A másik párhuzam: az egyfajta „bizánci google”, egy keresőrendszer, ami lehetővé teszi, hogy ezekben a mozaikszemekben rejlő hasznos adatokat abban a korban könnyen meg lehessen találni. Ez a fajta keresési rendszer torzította a múlt képét és befolyásolta az eredményt a megalkotók szemszögéből. Ilyen módon számunkra aktuális üzenetet hordoz.”

Kombinált keresőrendszer ezer évvel ezelőttről

Az Excerpta Constantiniana-ban témák alá rendezték a görög történetírók szövegeit, nem az események kronológiai sorrendjét követték. „Az egyes témákon belül is történetírók szerint és az egyes kivonatokban a történeti főhős szerint csoportosították az eseményeket és ezeket a kulcsinformáció-részleteket kiemelték a műben. Ily módon egyfajta kombinált keresést tettek lehetővé az adatok megtalálása szempontjából már ezer évvel ezelőtt.”

A kor a bizánci kultúra egyik reneszánsza volt 

VII. Konstantin Excerpta-jában a kor emberének gondolkodásmódját, történelemértelmezését próbálta formálni. Ebben miként értelmezhető a tudás és a politikai hatalom összefüggése? - kérdeztük a történészt. „VII. Konstantin saját palotájának rabja volt. Nem tudott ténylegesen uralkodni. Nagyon hosszú ideig egy társcsászár árnyékában tevékenykedett az udvarban. Ezt az idejét a történeti művekben való elmélyedésre használta fel egyebek mellett. Az utókor szemléletét próbálta befolyásolni. Ez a kor a bizánci kultúra egyik reneszánsza volt a művészet és az irodalom szempontjából egyaránt. A korra jellemző volt, hogy felfedezték a múlt művészeti és irodalmi oldalának az emberi arcát. Elővették azokat az ókori görög műveket és késő antik műalkotásokat, amelyek szembementek az ikonrombolás időszakának a képek elutasításával. Ez a fajta szemléletmód tükröződik a történeti kivonatokban is, hogy az egész rendszerezésnek az alapja a történelmi forrásoknak az emberi arca volt, nagyon finom árnyalatok szerinti megkülönböztetéssel. Ilyen módon az udvari olvasó, aki számára az egész kivonatgyűjtemény keletkezett, nagyon finom árnyalatok alapján tudta megközelíteni azokat a különféle aspektusait a történeti műveknek, amiket ez hordozott. Ez szembemegy minden korábbi hagyománnyal, mint pl. az időrendbeli rendszerezéssel illetve az aktuális történetírók által a mű elbeszélési rendszerébe bevitt logikai összefüggés-rendszerrel. Tehát ez a kor kiszakította a saját összefüggés-rendszeréből és a kronológiából az egyes részleteket és a bennük rejlő üzenetek emberi arca szerint rendszerezte újra. Lehetővé tette, hogy az olvasó ezekhez az emberi arculatokhoz, érzésekhez, üzenetekhez könnyen hozzáférhessen.”

Következő könyvterv

Első könyve után most Németh András egy régen elkezdett projektjéhez nyúl vissza következő kötetéhez: Mátyás király Corvina-könyvtárának görög állományát szeretné feldolgozni, amelyben VII. Konstantin ceremóniás könyve is megtalálható volt.

 

Stúdióbeszélgetés Németh András történésszel első könyvéről
20 november 2018, 15:41