Mátyás király emlékfreskó avatás a Római Magyar Akadémián – interjú Potápi Árpád Jánossal
Somogyi Viktória - Vatikán
"A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága a tavalyi évben hirdette meg 2018-ra a Mátyás király emlékévet. Az ehhez kapcsolodó rendezvényeket a Magyarság Háza, mint intézmény vezeti le és koordinálja nemcsak Magyarországon és a Kárpát-medencében, hanem az egész világon, ahol magyar közösségek élnek" - nyilatkozta az államtitkár. "Róma ebből a szempontból is fontos, illetve Magyarország és Itália a történelem során sok szálon kötődött egymáshoz, ami ma is így van. Elsősorban ez kulturális kötődést jelent. Ez már Szent István idején így volt, amikor a szent király zarándokházat illetve kápolnát építtetett a Vatikánban. Évszázadokon keresztül pedig Itáliába jöttek ki diákok tanulni, majd tértek vissza Magyarországra."
Mátyás királyról két ábrázolás Rómában
"Mátyás király felesége Beatrix Nápolyból származott, 1476-ban volt az esküvőjük. A királynénak köszönhetően is egyre nagyobb mértékben terjedt el a magyar udvarban a reneszánsz és a humanizmus. Erre is emlékezünk, amikor Mátyásról és a két nép kulturális kapcsolatáról beszélünk" - emelte ki Potápi Árpád János. "Mátyás királyról két ábrázolás volt Rómában: egyrészt egy táblakép egy templomban, másrészt egy freskó a Campo de' Fiori és a Via del Pellegrino találkozásánál egy ház falán. Ez a kép ma már nem létezik, de ezt reprodukálták magyar művészek Hervé-Lóránth Ervin, a Római Magyar Akadémia kulturális attaséjának vezetésével. Pénteken este ezt az alkotást avatták fel a Római Magyar Akadémia egyik oldalfalán. Remélhetőleg nemcsak az itt élő magyarok láthatják ezt a freskót, hanem a következő hetekben minél több római is felfigyel rá és ezáltal talán Mátyás király emlékezete újra kötődni fog Rómához" - fogalmazott Potápi Árpád János.
A megnyitó beszéd legfontosabb gondolatai
"Mátyás király olyan történelmi személyiség volt, akinek a neve nemcsak a magyarság körében maradt fenn és nemcsak a történelemkönyvek lapjain olvashatók a tettei, hanem a nép emlékezetében is megmaradt, mint igazságos és nagy uralkodó. Így van ez a Kárpát-medencében és a Közép-Európában élő népek esetében, de az olaszok is szívesen emlékeznek vissza Mátyásra. Európában is ismert az alakja. Egyrészt ez köszönhető annak, hogy folytatta apjának, Hunyadi Jánosnak a tevékenységét, aki hosszú éveken keresztül volt zsoldoskapitány Itáliában, több családnak a szolgálatában. Az itt szerzett tudást hasznosította a török elleni küzdelemben. Mátyás volt azonban az, aki felismerte azt, hogy csak egységesen és erős kézzel lehet a terjeszkedő muzulmán török előretörést megállítani. Erre a közép-európai egységre törekedett. Zsoldos seregében nemcsak magyarok, hanem lengyelek, csehek, szlovákok, tehát több nép tagjai szolgáltak és együttesen védelmezték nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát a töröktől" - mutatott rá az államtitkár.
A Mátyás király emlékév kiemelt eseményei
"Több fontos rendezvénye volt már a Mátyás király emlékévnek. A megemlékezés-sorozat Szegeden kezdődött a Szegedi-egyezményre emlékezve. Bár Mátyást a Duna jegén választották meg a mondák és a történetírás szerint, viszont a bárói családok Szegeden 1458. január 12-én kötöttek egy megállapodást és ennek köszönhetően került a királyi trónra. Március 29-én Székesfehérváron tartottak egy fontos rendezvényt, ahol az 1464-es koronázásáról emlékezhettek meg a résztvevők. Több emlékversenyt is meghirdettek az országban, illetve számos kiállítás párhuzamosan tekinthető meg nemcsak Magyarországon és a Kárpát-medencében, hanem legutóbb pl. Kanadában is. Két nagyobb konferenciát tartanak még: a Pro Patria egyesület szervezésében november 14-én az Országházban, illetve Bécsben lesz egy nemzetközi megemlékezés német, osztrák és magyar professzorok részvételével a bécsi Igazságügyi-palotában. Ez nagy szó, mert ezt az épületet nem nagyon adják bérbe ilyen célokra, de most szívesen tették meg, mert Mátyás királynak az udvartartása 1485-1490 között Bécsben volt. December 22-én zárul az emlékév a budapesti Szent István bazilikában" - tájékoztatott Potápi Árpád János.
Egyházi feladatokat ellátó ösztöndíjasok a diaszpórában
Idén első alkalommal kifejezetten egyházi feladatokat ellátó ösztöndíjasokat is kiküld a kormány a Kőrösi Csoma Sándor program keretében a határon túl élő magyar közösségekbe. "A diaszpórában nagyon fontos, hogy a kint élők meg tudják őrizni a magyarságukat és legalább ennyire fontos a hitük megőrzése is. A kettő valójában összefonódik. Sokan attól függetlenül, hogy katolikusok vagy reformátusok oda mennek templomba, ahol magyar pap van. Nem is biztos, hogy a hit vezeti őket, hanem az, hogy egy magyar közösséghez tartozzanak. Ezért hétről hétre részt vesznek a szentmiséken vagy az istentiszteleteken. Látni kell azonban azt, hogy egyre kevesebb a pap vagy a lelkész, főleg a diaszpórában. A diaszpórában élő magyaroknak mindig egy kérése volt, hogy ha tudunk, akkor ez ügyben segítsen nekik a kormány. Nemcsak lelkészek vesznek részt a most elindított programban, hanem olyanok is, akik most járnak teológiára vagy már végzett hitoktatók vagy valamilyen módon kötődnek az egyházi hitélethez és szívesen vesznek részt ilyen programban. Ilyen személyeknek a jelentkezését várták és ilyen ösztöndíjasokat küldtek ki a világ minden részére." Az államtitkár annak a reményének adott hangot, hogy jövőre egy önálló programot tudnak megszervezni, elsősorban lelkészeknek illetve katolikus papoknak, akik a diaszpóra magyarságában a hitélet megőrzését fogják segíteni.
Nemzetpolitikai stratégia az amerikai kontinens magyar plébániáinak, templomainak megmentésére
"Az elmúlt 150 évben számos magyar templom épült a diaszpórában, amelyek elsősorban katolikus templomok. A protestánsok viszonylag könnyebb helyzetben vannak, mert ők meglévő templomokat vagy helységeket bérelnek ki istentiszteleteikre. A meglevő régi templomok sajnos nem mindig tudnak megmaradni a magyarok kezében, mert esetleg a magyarok elvándoroltak a környékről vagy kihaltak, vagy egy kínai negyed kellős közepére került a templom. Mégis a magyar kultúrkincsnek a részeit képezik ezek a templomok" - nyomatékosította Potápi Árpád János. Ha van megkeresés az államtitkárság felé, akkor megpróbálják megmenteni azokat az utókornak, illetve a katolikus egyházzal közösen keresik meg azokat a lehetséges megoldásokat, hogy ne menjenek tönkre.
