Keresés

Pápaplakát Lettországban Pápaplakát Lettországban 

Így készül Lettország a pápa fogadására - egy magyar diplomata jelenti Rigából

Ferenc pápa szeptember 24-én érkezik a balti országba egynapos látogatásra. Interjú Simon Kingával, Magyarország lettországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjével.

Somogyi Viktória - Vatikán

 

Nagy készülődés van folyamatban, mindenki nagy szeretettel várja Ferenc pápát – kezdte beszámolóját Simon Kinga. A Szentatya szeptember 24-én látogat Vilniusból Rigába. A köztársaság elnöki hivatalban lesznek a délelőtti programjai: ünnepélyes fogadtatás az elnöki palotában, megbeszélés az államfővel, állami vezetőkkel, majd fél 10-kor találkozik a diplomáciai testülettel. Ezt követően a Szabadság-szoborhoz megy, ahol koszorút helyez el, majd a rigai dómban ökumenikus találkozón vesz részt. A Szent Jakab katedrálisban pedig idősekkel találkozik. Ebéd után a pápa Aglonában folytatja lettországi útját, ahol a kegyhelyen szentmisét mutat be.

Centenárium

Lettország a másik két balti állammal együtt idén ünnepli függetlenségének centenáriumát. Ez hatalmas dolog ezeknek az országoknak az életében. A lett köztársasági elnök kijelentette, hogy sok-sok magasrangú személy érkezik az évforduló alkalmából Lettországba, de a legfontosabb esemény a pápa látogatása lesz. Két évvel ezelőtt kezdődött el a pápai út előkészítése Parolin bíboros államtitkár látogatásával.

Aglona a katolikusság központja Lettországban

Aglonában a pápa szentmisét mutat be, II. János Pálhoz hasonlóan, aki 1993-ban apostoli útja során látogatott a neves kegyhelyre. Az előkészületek részeként augusztusban a hívek száz kilométert gyalogoltak a határ mentén, hogy aztán augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén Aglonában érjen véget zarándoklatuk. Aglona 1263 óta ismert Mária-kegyhely. Később a római katolikusság központja lett az országban, de a régióban is az egyik legjelentősebb szentély. 1920-ban lett püspöki székhely, ahol szemináriumot és egy katolikus gimnáziumot is létrehoztak, amelyek ma is működnek. A kegyhely csodatévő Mária-ikonját a pápai szentmisén közszemlére helyezik és a körmenetben körbe viszik a hívek között. Egy forrás is található a kegyhelyen, aminek szintén gyógyító erőt tulajdonítanak. Simon Kinga arra buzdítja a magyar zarándokokat, hogy Riga mellett Aglonát is keressék fel lettországi útjuk során, ahol szeretettel várják őket.

A katolikus egyház intenzíven készül a látogatásra

Rigában az óvárosban egymás mellett található három katolikus templom és az érsekség. Ott van egy kis kápolna, ahol 24 órán keresztül szentségimádást tartanak. A sajtó, ha nem is cikkezik minden nap a pápalátogatásról, de ott van a várakozás a levegőben. A hívek a szentmiséket követően külön imát mondanak el a pápalátogatás sikere érdekében, az áldások eléréséért. Külön internetesoldalt készítettek Ferenc pápa útjára, ahol minden hasznos információ megtalálható a látogatással kapcsolatban. Videókat tesznek közzé a weboldalon a pápa tanításáról a családról, a fiatalokról, a kultúráról. A lett katolikus egyház nagyon fontosnak tartja, hogy a pápa írásai lett nyelven is mielőbb megjelenjenek. A hivatáspasztorációra is nagy figyelmet fektet a helyi egyház és remélik, hogy a pápalátogatás hivatásokat ébreszt majd. A katolikus hetilapban is mindig foglalkoznak a pápalátogatással, interjúkat készítenek a témában. Azt remélik a megszólalók, hogy a társadalmon belüli összetartást, az egységet erősíti majd a pápai út. A legújabb hír pedig, hogy 118 lett pár hagyományos lett mintákkal díszített zoknikat kötött a Szentatyának, amelyeket átadnak a Caritas segítségével a pápának és majd jótékonysági célokra hasznosítják azokat.

II. János Pál Lettországban 1993-ban

II. János Pál 1993-ban két napot töltött Lettországban. Lengyelként nagyon érezte az ott élő emberek gondolkodását. Éppen a változások után, a függetlenség újra kikiáltását követően, a szovjet elnyomás alól felszabadulva érkezett a Szentatya Lettországba. Ferenc pápa most egészen más kontextusba érkezik az országba – hangsúlyozta Simon Kinga.

Vallási megoszlás

Az 1,9 millió lett közel 450 ezer a katolikus, 700 ezer a lutheránus, 300 ezer az ortodox vallású és a lakosság kb. egynegyede nem hívő. A felekezetek közötti kapcsolatok nagyon jól működnek, az ökumenizmust megélik. Nagyon sok vegyes házasság van, ahol ezzel nap mint nap találkoznak az emberek. Ezért is kerül sor Rigában az ökumenikus találkozóra a lutheránus dómban.

Erős katolikus jelenlét a társadalomban

A katolikus egyház erősen jelen van a társadalomban. Kis közösség, de nagyon összetartó. 287 plébánia és missziós pont működik az országban. Távoleső helyeken is fennmaradtak a katolikus templomok, ahol nagyon kevés a hívők száma. Ez is mutatja, hogy nem bezárják a templomokat, hanem használják azokat. Egy-egy plébánosnak az a feladata, hogy a napi szolgálat mellett tudjon annyi támogatást gyűjteni, hogy a saját templomát rendbe tudja hozni – mondta a nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Az Isztambuli egyezmény kapcsán a keresztény felekezetek együttesen léptek fel, amelynek eredményeként Lettország nem ratifikálta azt.

Magyarok Lettországban

A balti országban élő honfitársaink a Lettországban élő magyarok Balaton társaságába tömörülnek, amely 1994-ben alakult. Főként Kárpátaljáról származó magyarok a tagjai. 50-70 fő aktív taggal rendelkezik. Tevékenységükben leginkább a nyelv, a kultúra, a szokások megőrzése és ápolása jelenik meg. Összetartó közösség, évente többször találkoznak, az ünnepeket együtt ülik meg és közös kirándulásokat szerveznek, amelyekbe a nagykövetség is bekapcsolódik. Pontos adatok nincsenek arról, hogy hány magyar él Lettországban, de  a nagykövetség becslései szerint számuk 300-ra tehető.

 

Simon Kinga, a rigai magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője a lettországi előkészületekről
22 szeptember 2018, 18:55