Béta verzió

Cerca

Vatican News
Rimini Meeting Rimini Meeting 

Rimini Meeting: Mi az én hozzájárulásom, hogy a világot mássá tegyem?

Varga János atya, a bécsi Pázmáneum rektorának helyszíni tudósítása a Rimini Meetingről.

Varga János atya - Rimini

Köszöntöm a Vatikáni Rádió kedves hallgatóit Riminiből!

Büntetés helyett irgalom

A Meeting harmadik napja pódium-beszélgetéssel kezdődött Victor Hugo Nyomorultak című regénye alapján. Luca Doninelli író, újságíró alapműnek, nevezte a regényt, amely témájában szent, még ha egy antiklerikális, egyházellenes személy is írta, aki azért a hit embere volt, akit mélyen lenyűgözött a keresztény irgalmasság. 

A mű főszereplője, Jean Valjean, az embert "nagyságában és gyengeségében" ábrázolja. Lop - szükségből, de nem bánja tettét. Találkozik a meglopott püspökkel, és ő ahelyett, hogy megbüntetné, irgalomban részesíti. Ez az egész regény kulcsa, amely az irodalom eszközeivel a keresztény tapasztalatról beszél. A püspök, aki az igazságtalanságra való reagálás helyett embernek nézi a tettest, Krisztus, aki nem menekül el a gonoszoktól, hanem átadja magát az ember megváltására. Jean Valjean, aki felismeri, hogy ez az ajándék megváltoztatja a természetét, elhagyja az átélt igazságtalanságok gyűlöletét, és ezáltal a jó szolgálatába áll. Jean üldözője ugyanakkor meg van győződve arról, hogy a jóság és az igazság csak a tökéletes szabályok betartásának következménye lehet, amikor felismeri, hogy a szeretet az igazi tökéletesség útja, hagyja, hogy Jean meneküljön és ő összeomlik.

Davide Prosperi a Comunione e Liberazione Fraternitásának alelnöke így összegzett: „az győz, aki elfogadja annak a látásmódját, aki szabaddá teszi az embert”.

Veronica Cantero Burroni, a Meeting legfiatalabb előadója

Kivételes tanúságtételt hallhatott az a több ezer ember, aki részt vett a Boldognak lenni lehetséges című találkozón.

Az argentin Veronica Cantero Burroni, a Meeting legfiatalabb előadója, 2002-ben született, középiskolás, 7 éves kora óta ír, öt könyve jelent meg, egy olaszul is. 2016-ban megkapta az Elsa Morante ifjúsági díjat.

„Az olvasás és az írás segít megismerni és részesedni a boldogságból, amely körül vesz engem - mondja. Az íráshoz nagyon figyelni kell a valóságot, mert annak sok rejtett pontja van, ami fontos és sokat mondó”.

Veronica fogyatékkal él. Nemrégen találkozhatott a Szent Péter téren Ferenc pápával. Egy könyvét ajándékozta neki, amibe ezt írta: „Kedves Ferenc pápa! Neked ajánlom ezt a könyvet, hogy megköszönjem mindazt, amire tanítasz: látni és álmodni. Mert ez egy álom számomra, amit élek. Köszönöm Istennek ezt és mindent. Köszönöm!”

Veronica elmondta: „A Pápa tekintete, ölelése is abban erősített meg, hogy lehet boldognak lenni. Ez nem kérdés, biztos vagyok benne!

Kiemelte: „egy fiatal, aki nem álmodik, bezárkózik magába. Álmodni annyit jelent, mint vágyakozni. A legdrágább, amink van – idézte a Pápát – a vágyakozásra való képesség. Nagy dolgokat vágyni az életem számára, és azok számára, akik körülvesznek minket. A Pápa azt álmodja, hogy a világ másmilyen lehet. Mi az én hozzájárulásom, lehetőségem, hogy a világot mássá tegyem? Hogy tehetem, ha ilyen korlátozottságaim vannak?

Rájöttem, hogy ha nem lenne ez a fogyatékosságom biztosan nem kezdtem volna írni. A fizikai állapotom lehetővé teszi, hogy jobban figyeljek a valóságra. Jobban megfigyeltem másokban azt, amit én nem tudok tenni.

Ezért a kerekesszék nem kereszt többé a számomra, hanem az ok, amiért írok.

10-11 évesen nem azt kérdeztem Istentől, hogy miért, hanem, hogy milyen céllal ajándékozta ezeket a körülményeket. És azt a választ kaptam, hogy azért, hogy tanúsítsd az embereknek, hogy bármilyen helyzetben önmaguk lehetnek.

Boldognak lenni

Hogy élhet anélkül valaki, hogy csodákat ne várna?  Megérintett ez a mondat - folytatta. Élhet valaki anélkül, hogy csodákat vár? Nyitottnak kell lenni, csodát várni. Mit jelent ez? Nem fizikai csodát, hirtelen változást értek alatta. Nem rendkívüli dolgokra gondolok.

Rájöttem, hogy szeretem a szavakat, mert segítenek a dolgokat, a legkisebbeket is úgy látni, mint csodát, ahogyan azok is – mondja ragyogó szemekkel, szelíd határozottsággal, lelkesen és boldogan. Ez az, ami életben tart. Hogy megfigyelhetem és értékelhetem a világ minden részletét és felfedezhetem a titkokat, amiket rejteget. Majd így folytatja:

A szenvedések közepette Isten megadta a lehetőséget, hogy elmerüljek Jézus keresztjében, magamra véve az enyémet. Számomra ez is csoda, mert azt jelenti, hogy mindenki megtudja élni ma, amit Jézus 2000 éve átélt.

Boldognak lenni nem azt jelenti, hogy nincs felhő az égen, hanem hogy erőt és reményt találok a küzdelmek idején is. Ezt az erőt és reményt kaptam meg azok által, akik átöleltek, akik imádkoztak értem. Köszönöm ezt az ölelést és főleg a fájdalmat, amit a fogyatékosságom miatt átélek, mert ezáltal lehetek boldog és mondhatom nagy bizonyossággal, hogy az erők, amelyek a történelmet mozgatják ugyanazok, amelyek az embert boldoggá teszik” – fejezte be Veronica a Meeting mottójával.

Giorgio Vittadini a Szubszidiaritás Alapítvány elnöke hozzátette:

„A korlátozottság engedi megtapasztalni, hogy a lét ajándék. A csoda az, ami az embernek nem sajátja, amivel nem rendelkezik. Például így látni a valóságot, a maga teljességében. A tanúkat kell figyelnünk, akik felfedezték ezt a valóságot, meghozva a szenvedés áldozatát.”

Űrkutatás, csillagászat

Sokakat érdeklő téma az űrkutatás, a csillagászat. A Meeting egy kiállítást is szentel a témának: Exobolygók (naprendszerünkön kívüli bolygók) – felfedezetlen új területek – az ősi misztérium címmel és több előadást. Vadászat új bolygók után illetve Más földek? A Marstól a naprendszeren kívüli bolygókig.

A kérdést, hogy van-e a földön kívül élet, vagy egyedül vagyunk-e a mindenségben, már Nagy Szent Albert is megfogalmazta: Sok világ van, vagy csak ez az egyetlen?

Magával ragadta a hallgatóságot, ahogy a tudósok az emberi szem által láthatatlan, lehetőségeinkkel fizikailag – még sokáig – elérhetetlen, átlag-emberi ésszel nehezen felfogható valóságokról tudományos pontossággal, közérthetően, és mintegy otthonosan beszélnek. A valóság, de ugyanakkor a végtelen vonzása, fáradhatatlan ostromlása ez.

Van-e élet a földön kívül?

Az ember ellenállhatatlan törekvése, olyan, mint egy fajta tudományos éhség és szomjúság. A tudósok részéről elhangzott: az ember nem szokta meg, hogy egyedül van, közösségi lények vagyunk, „csapatjátékosok”. Az ember „kíváncsi fajta” és ez a főkérdés: van-e élet a földön kívül? Érdekes lenne, hogy miként reagálna az emberiség, ha kiderülne, hogy van. Az előadók egyetértettek abban, hogy létezhet élet a világmindenségben, de a jelenlegi tudományos tapasztalatok szerint meglehetősen ritka.

Marco Bersanelli asztrofizikus, a találkozó moderátora elmondta:

Sokkal inkább a kérdések kézzelfoghatóak, mint a válaszok. És ez nem azt jelenti, hogy nincs válasz. Kérdezni kell a valóságot.

Az emberi értelem nyitás a valóságra, amelyet nem mi alkottunk.

Ez tesz minket szabaddá a kutatásban, félelmek, és önkorlátozás nélkül.

Idézte Ferenc pápa a legutóbb Rómában tartott csillagászati találkozón elhangzott mondatát: „Fontos belátni, hogy sok mindent nem tudunk, de ahogyan sosem szabad azt gondolnunk, hogy mindent tudunk, úgy sosem szabad felhagyni avval, hogy többet tanuljunk”.

Olasznak lenni 

Elkezdődött Luciano Violante az olasz Képviselőház nyugalmazott elnökének beszélgetés-sorozata az Olasznak lenni címmel készült 21 részes dokumentumfilmjéről. A film célja annak bemutatása, hogy az olasz identitás lényege a sokszorozódás, több kultúra találkozása, egymásra hatása, aminek a gazdagsága köszönhető. Ennek forrása a tolerancia, hogy nem kizáró, mint a nacionalizmusok. Az igazi kultúra – mondta Violante – erőforrást lát a másikban.

Az oktatás akkor segít, ha a valóságra nevel

Az oktatás teszi boldoggá az embert? Marco Bussetti olasz oktatási miniszter válaszolt diákok és tanárok kérdéseire.

Az oktatás akkor segít, ha a valóságra nevel, ha a nevelés megerősíti az egyén önazonosságát, öntudatát. Ehhez szükséges a párbeszéd a diákok és oktatók között. Az oktatást alakítva egyre jobban felfedezzük az igazságot önmagunkról és az igazságot, mint a dolgok értelmét, az ember végső értékét.

A futball sokat tehet a népek közötti egységért

A Meeting vendége volt Michele Uva az Olasz Labdarugó Szövetség elnöke, az UEFA alelnöke, aki az integrációt úgy a politikában, mint a sportban fontosnak nevezte. A futball sokat tehet a népek közötti egységért - mondta.

Aki lassan jár, feltöltődik és messzire jut – a lassú turizmusról, amely nyilván a felgyorsult mobilitás ellensúlyozásaként alakult ki, hangsúlyozva, hogy az utazás egy teljes körű érzelmi tapasztalat kell legyen, amely képes sokféle szempontot magába foglalni és nem a kilométereket, a teljesítményt hajszolja.

A demokrácia fáradtsága

További érdekes témák a harmadik napról: A demokrácia fáradtsága, Beszélgetés a királlyal – avagy Roger Federer mentette meg az életem – félig komoly beszélgetés a tenisz királyáról, A befektetés igénye az átláthatóságra – a blockchain és a kripto-valuták.

Kedden este Az igazi csoda (Wonder) című amerikai filmet vetítették, majd dél-amerikai dalokból volt koncert: Yo canto la diferencia – a muzsikusok vallomása szerint a helyes és a helytelen közötti különbséget akarják megénekelni.

Varga Jánost hallották Riminiből. Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Varga János atya, a bécsi Pázmáneum rektorának tudósítása a Rimini Meetingről 3.
22 augusztus 2018, 18:22