Megemlékeztek II. Miklós cár és családja kivégzésének centenáriumáról

Somogyi Viktória – Vatikán

A helyi kommunisták alapította Uráli Tanács száz éve döntött úgy, hogy a cári családot és a kíséretében lévőket ki kell végezni. Jekatyerinburghoz ugyanis közeledtek a fehérek, és félő volt, hogy a cári család kicsúszik a bolsevikok kezéből. Az uráli bolsevikok július 17-én hajnalban összeterelték a cári családot, II. Miklóst, feleségét, négy lányát és egy fiát, a házi orvosukat, szakácsukat és még két cselédjüket az Ipatyev-ház pincéjébe és agyonlőtték őket. Aki még életjelet mutatott, azzal szuronnyal végeztek, majd a holttesteket egy 21 kilométerre lévő bányába dobták. Később onnét is elvitték őket, elégették és savval leöntötték földi maradványaikat, majd elásták egy közeli mezőn. Jelenleg az Ipatyev-ház helyén ortodox templom áll, a Ganyina Jama bányánál pedig ortodox kolostor épült a moszkvai pátriárkátus kezdeményezésére. A cári család meggyilkolása utáni napon, 1918. július 18-án a közeli Alapaevszkben kivégezték II. Miklós cár feleségének testvérét, Erzsébet főhercegnőt, egy ortodox szerzetesnőt és a cári család más tagjait.

Kirill pátriárka vezette az éjszakai körmenetet

A centenáriumi megemlékezések központi mozzanata a 21 km-es körmenet volt július 16-án éjjel, amely a jekatyerinburgi Vér templomtól indult, ahol éjfélkor liturgiát tartottak. A zarándoklat a szentként tisztelt cári család vértanúiról elnevezett ortodox kolostornál, a Ganyina Jama bányánál ért véget reggel fél 7-kor. Oroszország minden részéről több mint százezren vettek részt a cári család kivégzésének időpontjában, éjjel fél 3-kor kezdődött körmeneten, amelynek élén végig Kirill pátriárka haladt. „Ezzel a gesztussal is kifejezésre akarta juttatni kegyeletét a cári család tagjainak emléke előtt” – tájékoztatott Alexander Volkov atya, a pátriárka szóvivője.

Oroszországnak le kell vonnia a tanulságokat e keserű eseményből

A kolostornál végzett reggeli szertartás során Kirill pátriárka arra hívta fel a zarándokok figyelmét, hogy „Oroszországnak le kell vonnia a tanulságokat ebből a nehéz és keserű tapasztalatból”. „Erős immunitással kell rendelkeznünk olyan eszmék és vezetők ellen, akik arra hívnak minket, hogy vállaljunk fel egy olyan új, ismeretlen, boldog jövőt, amely életünk, hagyományaink és hitünk elpusztítása által érhető el” – jelenti az AFP hírügynökség.

A körmenet kiindulópontján álló Vér templom azon a helyen épült, ahol a bolsevikok fogva tartották a cári családot és kíséretüket: az Ipatyev-házban, amelyet a kivégzés 60. évfordulóján a szovjet vezetés leromboltatott. A cári családot 2000-ben avatták szentté, az orosz ortodox egyház szenvedésének megtestesítőiként. Emléknapjuk július 17., kivégzésük dátuma.

Alkalom a történelem újragondolására

Kirill pátriárka látogatása július 13-án, pénteken kezdődött Jekatyerinburgban. Magával vitte Moszkvából a vértanú Erzsébet főhercegnő relikviájának egy darabját, amelyet július 20-ig kiállítottak a városban. „Látogatásomnak különleges jelentősége van” – nyilatkozta Kirill pátriárka. „Méltósággal és imával rójuk le tiszteletünket a hívekkel együtt.” Annak a reményének adott hangot, hogy e tragikus események emléke alkalmat ad a történelem újragondolására azok számára, akik ezt még nem tették meg. Az átgondolás eredménye pedig talán elvezet a közös egyetértés, a nemzeti összhang és a kiengesztelődés növekedéséhez. „A múltból örökölt tragédiák ne okozzanak megosztottságot a lakosság körében” – fogalmazott Kirill pátriárka.

Szinódus a centenárium emlékére

Július 14-én, szombaton a moszkvai pátriárka Jekatyerinburgban első alkalommal ortodox szinódusi ülést vezetett a centenárium emlékére. Vasárnap Kirill pátriárka templomot szentelt, amelyet Szent Teodór Istenanya-ikonja tiszteletére építettek az Új vértanúk és hitvallók kolostorában Alapaevszkben. Az alkalomból a pátriárka isteni liturgiát vezetett. Ezt követően ellátogatott a vértanú Erzsébet főhercegnő kolostorába.