Karácsonyi angyalok a Vatikánban, avagy a pápa által adományozott Szent József-szobor története
Gedő Ágnes - Vatikán
Karácsonykor mindannyian gyermekké válunk, várjuk a csodát, a melegséget, a mindent bevilágító fényt, ami szeretetet gyújt bennünk és körülöttünk. Szeretnénk mi is angyallá válni mások számára, megélni, ahogy a jászolban megszülető Kis Jézus elhozza a mi életünkbe is a várva várt megújulást. Amikor pedig ez megadatik, szárnyakat kapunk és lelkünk túlcsordul, elhisszük, hogy jók lehetünk, hogy van, aki felemel, és mindig van egy új esély arra, hogy boldogok legyünk.
Szent Péter-téri karácsony
Senki nem tudja jobban átélni ezt a varázslatos várakozást, mint a gyermekek. Magam is édesanya vagyok, és amióta megszülettek a gyerekeim, egészen más színbe öltözik az ünnep, az adventi készülődés, a hétről hétre meggyújtott gyertyák a koszorún. Látom, ahogy egyre nagyobb izgalommal számolják a napokat a Kis Jézus érkezésééig, és készítik a szívüket a nagy ünnepre. Ilyenkor itt, Rómában már hetek óta karácsonyi fények díszítik az utcákat, a Szent Péter-téren büszkén áll a fenyőfa, mellette az óriási betlehemi jászol. Évről évre elmegyünk megcsodálni a vatikáni karácsonyfát és a mindig máshonnan érkező, idén perui hagyományokat idéző betlehemet.
Betlehemi csodák
Két éve a vatikáni 100 Betlehem kiállításon járva megáldott minket Ferenc pápa, aki nagyon kedveli a jászolállítás hagyományát, mély tisztelője a Názáreti Szent Családnak. Idén a Szent Péter-teret körülölelő oszlopcsarnokban állították ki a jászlakat, köztük sok magyar alkotást is. Örömmel és büszkén jártuk végig a nagyon igényes és fantáziadús remekműveket: voltak hagyományos, nápolyi, nagy, barokk stílusú, egész várost ábrázoló betlehemek, világítással, csorgó vízzel, forgó kerekekkel ellátott makettek, üvegtáblák, festmények, gobelinek, csuhéból, újra hasznosított teafilterekből megálmodott Szentcsaládok. A mokkáscsésze és kávéfőző minijászol mellett a Vatikáni Tűzoltóság poroltóját is berendezték a születő Kis Jézusnak, de volt római buszmegálló, és igazi csokoládéból faragott születésbarlang, mogyoróval, porcukor hóval, csokibárányokkal, a gyerekek nagy örömére.
Segíteni az árva gyerekeken
De ki is volt a mi vatikáni angyalunk? Mindjárt elmesélem: amikor megkerestek a magyar közmédia Jónak lenni jó – műsorától, hogy a Covid-járványban elárvult gyermekek javára rendezett gyűjtéshez kérjék a pápa segítségét, bevallom, úgy éreztem magam, mint a zarándok, aki hosszú utazás után eljut az óriási Szent Péter-térre, majd felnéz Michelangelo hatalmas kupolájára és egyszerre tapasztalja meg önnön kicsinységét és az egyház nagyságát. Igaz, hogy többször találkoztam személyesen Ferenc pápával, audienciák, állami fogadások, szertartások kapcsán, állhattam mellette a szentmisén a hívek könyörgését olvasva, de nekünk, vatikáni alkalmazottaknak sincs bejárásunk a Szentatyához, óriási megtiszteltetés találkozni, kezet fogni, szót váltani vele.
Ki a mi vatikáni angyalunk?
Száz és százezer levél, kérés érkezik hozzá a világ minden tájáról, amit lehetetlen mind megválaszolni, ezeknek eleget tenni. Mégis, úgy éreztem, hogy egy ilyen nemes ügyben mindent meg kell próbálni, ezért írtunk Ferenc pápának egy levelet, tudva, hogy mennyire szereti a gyerekeket, különösen azokat, akik szenvednek, amért elveszítették szüleiket. Elröpült a levél, mint palackba zárt üzenet, és sok-sok várakozás, érdeklődés után egyszer csak partot ért. A mi közbenjárónk egy mosolygós, szerény, biciklin járó, vatikáni „angyal” volt, nem más, mint Ferenc pápa személyi titkára. Az az uruguayi születésű Gonzalo Aemilius atya, akit még Buenos Airesből ismert és szeretett meg, amiért a szegény és magukra hagyott gyermekek segítésének szentelte életét. Miután megválasztották pápának, elhívta magához személyi titkárának, és azóta is ott van mellette a Szent Márta-házban, láthatatlanul, és teszi a jót.
Hogyan került hozzánk a szobor?
Ő karolta fel tehát ügyünket, és járt közben azért, hogy Ferenc pápához eljusson a kérés, és felajánljon egy adományt, ami azon túl, hogy gyönyörű művészeti alkotás, erős szimbolikus jelentést hordoz. Szent Józsefet ábrázolja, a kis Jézus nevelőapját, aki megtanítja őt az ácsmesterségre. Patris corde – Atyai szívvel a szobor címe, hiszen ezzel az apostoli levéllel hirdette meg a pápa a Szent József-évet, ami éppen most zárult le. Elmentem hát a szoborért a Szent Márta-házba, és kértem Gonzalo atyát, hadd fejezzük ki köszönetünket személyesen Ferenc pápának ezért az adományért, és kérjük áldását a szoborra és az összes árva gyermekre.
Az audiencia, ahol a pápa megáldotta a Szent József-szobrot
Másnap, a Karácsony előtti utolsó szerdai audiencián ott ültünk a világ minden pontjáról érkezett zarándokok között, az első sorokban, és dobogó szívvel vártuk a pillanatot, amikor odajön hozzánk a Szentatya. Megindító volt látni, ahogy sorban köszöntötte a kerekesszékes sportolót, a szerzeteseket, akik panettonét hoztak neki ajándékba, egy fontos írót, aki óriási Pinocchio-könyvét dedikálta, majd egy beteg kisfiút, aki sírva ölelte át a pápát. Közvetlenül előttünk egy latin-amerikai édesapa ült mozgássérült gyerekével, akiknek nincs hol lakniuk, ezért kétségbeesve könyörögtek spanyolul a Szentatyának, hogy járjon közbe az érdekükben. Mennyiféle emberi sors, személyes tragédia, hálás megnyilvánulás néhány perc leforgása alatt!
„Isten hozta! Szeretem Szent Józsefet”
De már rajtunk volt a sor, hozzánk lépett Ferenc pápa, nekünk ülve kellett maradnunk a járványügyi szabályok miatt, én kezemben tartottam a bronzszobrot. Mosolyogva, nagyon kedvesen, magyarul köszönt: „Isten hozta!”, amikor elmondtam neki: „Szentatya, én Magyarországról jövök és hozom magammal a Covid-árva gyermekek köszönetét, akiknek szeretettel adományozta ezt a szobrot. Ők itt mellettem a gyermekeim, kérem, hogy áldja meg őket és rajtuk keresztül valamennyi Covid-árva gyermeket. Kérem, hogy áldja meg ezt a Szent József-szobrot” – „Igen, nagyon szép, szeretem Szent Józsefet” – válaszolta mosolyogva a Szentatya, majd áldását adta az adományozott bronzszoborra és a kislányaimra, akik egy rajzzal kívántak Boldog Karácsonyt neki.
Megérkezett a szobor Magyarországra
Innen már fölgyorsultak az események, a megáldott ajándékot a Vatikáni Rádióba vittük, ahol Habsburg-Lotharingiai Eduárd személyesen vette át, majd küldte el a szentszéki nagykövetség munkatársával Magyarországra. Siklósi Beatrix, a Jónak lenni jó – című adománygyűjtő műsor projektvezetője fogadta csütörtökön az adományt, amit a Regőczi Alapítvány árváinak javára árverésre bocsátanak. Bízunk benne, hogy a vatikáni angyalok után most a magyarok szívét is megnyitja ez a nemes ügy, amihez már oly sokan csatlakoztak! Hogy valóban segíthessünk az árván maradt gyermekeken, felkarolva őket, mint Szent József, aki gyöngéden a kis Jézus fölé hajol és óvja, félti lépéseit, mozdulatait.
Legyünk mi is karácsonyi angyalok!
Ferenc pápa sokszor eszünkbe idézi, hogy napjainkban nagy szükség van olyan hétköznapi szentekre, mint Názáreti Szent József, akik a háttérben maradva, szerényen, alázattal fordulnak mások felé. A gondoskodó apa, szerető társ, csöndes, dolgos ember példaképe ő, aki most a betlehemi barlangban fölemeli a Kisdedet és világosság ragyogja be az emberek lelkét. Karácsonykor a mi szívünkben is megszületik a Megváltó, megnyílunk Isten és embertársaink felé. Ennek szép gesztusáról tett tanúbizonyságot ismét Ferenc pápa, a magyar Covid-árvákat támogató felajánlásával és áldásával. Köszönjük, Papa Francesco! Boldog Karácsonyt, Szentatya!
