A Szentszék a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét szorgalmazza

P. Benedict Mayaki, SJ / Somogyi Viktória – Vatikán

Janusz Urbańczyk prelátus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Állandó Tanácsának 1318. ülésén felszólalva négy pontot emelt ki, amelyek központi jelentőségűek a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és körülményeinek javítása érdekében. A Szentszék EBESZ melletti állandó megfigyelője szorgalmazta az oktatásukat, az egyenlő jogaik és esélyeik garantálását, a nyelv alapján történő megkülönböztetés felszámolását és az aránytalan mértékben érintett nemzeti kisebbségek egészségügyi ellátásának biztosítását a Covid-19 járvány közepette. A szentszéki képviselő csütörtöki felszólalásában az EBESZ Nemzeti Kisebbségekért felelős főbiztosának irodájához fordult kéréseivel.

Oktatás

Urbańczyk prelátus azt kérte, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet az oktatásra, különösen a fiatalok számára, mivel „az oktatás a nemzeti kisebbségeket érintő feszültség csökkentésének jelentős eszköze”. Ebben a tekintetben „tanterveket kell kidolgozni, támogatni és megerősíteni a különféle kultúrák, etnikumok és vallások jobb megértésének és tiszteletben tartásának elősegítése érdekében”. Rámutatott arra is, hogy az oktatás amellett, hogy elősegíti a kisebbségek társadalmi és politikai életben való aktív részvételét, „a toleranciát és a diszkrimináció-mentességet tápláló hellyé válhat, és hozzájárulhat a béke és a stabilitás hídjainak kiépítéséhez”.

A nők egyenlő jogai

A nemzeti kisebbségek védelmében szintén központi jelentőségű „a férfiak és a nők egyenlő jogainak biztosítása, az esélyegyenlőség és a nők politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben való tényleges részvételének előmozdítása, különösen a nemzeti kisebbségekhez tartozó nők számára” - húzta alá Urbańczyk prelátus. Ennek elérése érdekében szorgalmazta, hogy a nőket gazdasági és társadalmi támogatási struktúrákon keresztül segítsék, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy kielégítsék szükségleteiket, különös tekintettel az oktatásra, az egészségügyre, a lakhatásra és a szociális biztonságra.

Diszkrimináció-mentesség

A lengyel prelátus által kiemelt harmadik pont a diszkrimináció megelőzése, különösen a nyelv alapján élő hátrányos megkülönböztetés terén. Rámutatott a nyelv alapján történő megkülönböztetés-mentesség érdekében számos, régóta fennálló kötelezettségvállalásra, amelyekre az EBESZ és tagállamai nem mindig fordítottak megfelelő figyelmet, és felszólított arra, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a tolerancia és a diszkrimináció-mentesség megvalósítására.

Egészségügyi ellátás

Ezt követően a Covid-19 járványnak a kiszolgáltatott emberekre, köztük a nemzeti kisebbségekre gyakorolt aránytalan hatására irányította figyelmet. Urbańczyk prelátus kijelentette, hogy „a jelenlegi járvány rávilágított az egyenlőtlenségekre, amelyek a kiszolgáltatott helyzetben lévőket a legnagyobb szenvedési kockázatnak teszik ki”. Továbbá rávilágított azokra a roma és szinti közösségekre, amelyek „a nem megfelelő és túlzsúfolt lakhatási körülmények miatt” fokozott kockázatnak vannak kitéve a Covid-19 fertőzés terén, és „aránytalanul érintik őket a vírus megfékezésére tett intézkedések, valamint a digitális szakadék”. Az állandó szentszéki megfigyelő ezért kormányzati beavatkozást szorgalmazott annak érdekében, hogy segítsék az embereket a válság leküzdésében és a Covid-19 járvány utáni helyreállításban. Hangsúlyozta, hogy a kormány fellépésére van szükség „a megfelelő minimális jövedelemszint, az egyetemes ellátás és az alapvető szolgáltatásokhoz, például az egészségügyi ellátáshoz, beleértve az oltásokhoz való hozzáférést, valamint a méltóságteljes és fenntartható munkahelyek biztosításához”.

Minden ember önmagából fakadó méltósággal rendelkezik

A Szentszék „hisz abban az alapelvben, hogy minden ember, etnikai, kulturális vagy nemzeti származástól vagy vallási meggyőződéstől függetlenül, önmagából fakadó méltósággal rendelkezik”, amelyből az egyetemes emberi jogok származnak.

Az egyház közel áll a nemzeti kisebbségekhez

Végül Urbańczyk prelátus megerősítette az egyház lelki közelségét a nemzeti kisebbségek tagjaihoz, és meggyőződését fejezte ki, hogy az EBESZ és a Nemzeti Kisebbségek főbiztosának elkötelezettsége „hozzájárul minden nemzeti kisebbség helyzetének javításához. Reményének adott hangot, hogy nehézségeik hamarosan megszűnnek, és biztonságban élvezhetik jogaik gyakorlását”.