A Nevelésügyi Kongregáció három új útmutatót adott ki

Benedetta Capelli / Somogyi Viktória – Vatikán

A Katolikus Nevelésügyi Kongregáció három új útmutatója Ferenc pápa 2017. december 8-án közzé tett Veritatis Gaudium kezdetű apostoli konstitúciója nyomán született, amely az egyházi egyetemeket és fakultásokat érintette. A három új dokumentum célja, hogy válaszoljon a „hálózatépítés” igényére a felsőoktatási intézményekben az önmagából kilépő és missziós egyház megteremtése érdekében. „Ez nagy feladat az egyházi tanulmányok tudományterületei és az intézmények számára is” – olvasható a dokumentumban. Az útmutatók célkitűzése az is, hogy „elősegítse a felsőoktatási intézmények fejlődését és megfelelő eloszlását a világ különböző részein”.

Változások

A Katolikus Nevelésügyi Kongregáció dokumentumai három kulcsfogalomra összpontosítanak: a felsőfokú intézmények társult intézménnyé válására, további szorosabb integrációjuk megvalósítására és az affiliáció folyamatára. Három fontos változásról van szó, amelyeket a vatikáni dikasztérium bírál el, és amelyeket egy 5 évig érvényes rendelettel - ad quinquennium experimenti gratia – engedélyeznek. Mindig megújítható újabb öt évre vagy vissza is vonható ez az engedély. Az útmutatásokat a 2021-2022-es tanév vagy a 2022-es tanév első napjától kell alkalmazni, a különböző régiók egyetemi naptárának megfelelően.

A mai kihívásokkal szembe néző egyház

Vincenzo Zani érsek, a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció titkára a Vatikáni Rádiónak adott interjújában összefoglalta a felsőoktatási intézményeket érintő változások jelentőségét: „Több mint 500 egyházi intézményünk van, 120 egyházi kar - teológiai, filozófiai, kánonjogi és más karok -, továbbá mintegy 400 társult, szorosan integrált és az affiliált intézményünk van. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy az egyházi karoknak van egy tanulmányi rendszere, amely hasonló a világi egyetemekéhez, vagyis három tanulmányi ciklusba szerveződik. Az első ciklus a bakkalaureátus, a második a licenciátus, és a harmadik a doktorátus diplomával zárul. Nos, 120 karunk van, de világszerte vannak más intézményeink is, amelyek társult, szorosan integrált vagy affiliált intézmények. Az affiliált intézményekben csak az első ciklust lehet elvégezni, míg a társult intézmények nemcsak a bakkalaureátus, hanem a licenciátus diplomát is kiadhatják, a nagyon kevés szorosan integrált és szakosodott intézetekben pedig csak a második vagy a harmadik ciklust lehet elvégezni és ezekről adhatnak ki diplomát. Ezek az intézmények a karokhoz kapcsolódnak, ezért a karok felelősségi körébe tartoznak, de az egész tanulmányi rendszert megújítva fokozatosan jóváhagyjuk a szabályokat azoknak az intézményeknek is, amelyek a karokhoz kapcsolódnak.”

Konkrét útmutatások

„Az újdonság az, hogy ezeket a normákat mindig latin nyelven írták, viszont most már minden modern nyelvet használni kell, és mindenekelőtt az intézmények színvonalának emelését kell szem előtt tartani. Nagyon konkrét útmutatásokról van szó, amelyek a tanárokra és a szükséges tudományos fokozatokra vonatkoznak, amikkel rendelkezniük kell. Mivel az affiliált intézetek nagyrészt nagy szemináriumok, a normák megkülönböztetik a jövőbeni papok és szerzetesek képzését. Ezt a képzést a Ratio Fundamentalis szabályozza, ami a Papi Kongregáció kompetencia-területe. Mi azonban a tanulmányokat követjük, ezért útmutatásokat adunk a szemináriumok számára, ahol azt mondják, hogy jó külön választani a vezetést az összes szemináriumi képzéssel együtt azoktól a tanulmányoktól, amelyek viszont az egyházi karokhoz tartoznak.”

Hálózatépítés

A Veritatis Gaudium központi témája a hálózatépítés volt. „Az egyik alapelv pontosan ennek a megvalósítása, a közös munka volt” – fogalmazott a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció titkára. „A "hálózatépítésnek" két jelentése van: mindenekelőtt a tanulmányok jobb összehangolása az intézményeken belül, és ezért fontos a transzdiszciplinaritás témája, aminek köszönhetően a tudományterületek nem zárkóznak önmagukba és nem töredékes válaszokat adnak, hanem párbeszédben állnak egymással. Aztán meghívást kapunk a hálózatépítésre is abban az értelemben, hogy ne gyarapítsuk a haszontalan intézményeket, ahol már több szakosodott intézet van. Ebben az értelemben a társult intézménnyé válás, a szorosabb integráció megvalósítása és az affiliáció folyamata, mint eszközök nagyon fontosak az intézmények közötti kapcsolatok megszilárdításához, miközben nyilvánvalóan meg kell őrizni az egyes intézmények autonómiáját. Ez a hálózatépítés jobban megmutatkozik a római valóságban, ahol különböző teológiai, filozófiai és kánonjogi fakultásokkal rendelkezünk. Évek óta dolgozunk a párhuzamosságok elkerülésén és a szakosodottabb intézmények előtérbe helyezésén, és ezek az eszközök is segítenek bennünket a hálózatépítés ösztönzésében és a szakterületek színvonalának növelésében.”

A felsőfokú intézmények jövője: új evangelizáció és új missziós lelkület

A földrajzi különbségeket figyelembe véve a felsőfokú intézmények jövőjét illetően Zani érsek hangsúlyozta: „A Veritatis Gaudium alaposan áttekintette és értelmezte az Evangelii Gaudium dokumentumot, amelyben Ferenc pápa "kilépő egyházról", egy teljesen missziós egyházról beszél. Ez az alapelv érvényesül az egyházi intézmények új normáiban és a missziós lelkületben, amelyet a mai társadalommal és kultúrákkal, a mai világból fakadó kihívásokkal folytatott mélyebb párbeszéd keretében értelmez. Ezért ebben az értelemben kilépő egyházról van szó, tehát az egyházi tanulmányok céljai sem valósíthatók meg anélkül, hogy figyelembe vennénk azokat az ösztönzéseket és kihívásokat, amelyek a mai világból érkeznek. Másrészt a missziós lelkületet földrajzi értelemben kell értelmezni. Ne feledjük, hogy például a Pápai Orbán Egyetemnek, amely egy római pápai egyetem, 110 affiliált intézete van Afrikában és Ázsiában. Ez a hálózatban végzett munka rendkívüli eszköze, amelyet a Népek Evangelizálása Kongregációjával együttműködésben végeznek. Ezért ilyen értelemben próbáljuk ezekkel az intézményekkel követni, vállalni a mai kihívásokat és biztosítani, hogy az egyházi tanulmányi rendszer ne zárkózzon önmagába, hanem kövesse az egyház lendületét, amelyet az új evangelizáció és az új missziós lelkület jellemez” – zárta interjúját Vincenzo Zani érsek, a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció titkára.