A Vatikáni Apostoli Könyvtár A Vatikáni Apostoli Könyvtár 

Az Apostoli Könyvtár és Levéltár június elsejétől újra várja a kutatókat

A koronavírus-járvány miatt bezárt intézmények is megnyitják kapuikat június elsejétől. A vatikáni Könyvtárba és a Levéltárba internetes bejelentkezést követően léphetnek be a kutatók, az egészségügyi előírások szigorú betartásával.

Gedő Ágnes – Vatikán

Az Osservatore Romano – című vatikáni napilap hasábjain hívja a szakembereket José Tolentino de Mendonça bíboros, a Római Anyaszentegyház könyvtárosa és levéltárosa. Amikor február végén örömmel megtartották a XII. Piusz pápaságára vonatkozó dokumentumok megnyitásáról szóló tanulmányi napot, még nem sejtették, hogy ezt a történelmi jelentőségű és nagy közérdeklődésre számot tartó lépést hirtelen megszakítja a koronavírus okozta világjárvány. Az egészségügyi válsághelyzet miatt kénytelenek voltak bezárni az Apostoli Könyvárat és Levéltárat a tudósok előtt, az ott dolgozók nagy részét pedig távmunkára kötelezni. A június elsejei újranyitásnál is az óvatosság elve érvényesül, fokozatosan és korlátozásokkal indul újra a munka.

Az Apostoli Levéltár
Az Apostoli Levéltár

A járvány felnyitotta a szemünket emberi törékenységünkre

Mendonça bíboros elmondja, hogy a karantén szenvedést okozott mind az intézmények, mind a tudósok számára. A Levéltár esetében nagy várakozással készültek a szakemberek a történelmi jelentőségű dokumentumok tanulmányozására, és ezt szakította félbe váratlanul a járvány, mely végigsöpört az egész világon. Nem tartóztatták föl az országhatárok, nem állták útját sem gazdasági, sem kulturális korlátok. A technológia és az emberi struktúrák hatékonyságától elvakult társadalom szeméről felszakadt a hályog, és megláttuk emberi létünk törékenységét, aminek tudata az egyén szintjén nem veszett el, de a közösség elfeledkezett róla. Egyszerre mind sebezhetőnek, szegényebbnek, kiszolgáltatottabbnak éreztük magunkat, és ez a szokatlan helyzet alázatot követel tőlünk. Be kell ismernünk, hogy a dolgok, amikbe kapaszkodtunk, értékesek, de egyszersmind sérülékenyek is. Rá kellett jönnünk, hogy tudásunk és hatalmunk gyakorlása újranyitások és újraindulások egymásutánja. Az egyéni és kollektív emlékezet is ebből a szüntelen körforgásból áll: meggondoljuk magunkat, megtisztulunk, felállunk és újrakezdjük az életet.

Az Apostoli Levéltár dokumentumai
Az Apostoli Levéltár dokumentumai

Alámerülni a könyvtár és a levéltár rejtelmeiben

A múlt mindig megdöbbenti az igazi történészt, mint ahogy a jelen meglepi a kortársakat, újrafogalmazva a tudást és eddigi bizonyosságainkat. Mendonça bíboros szerint ez teszi az évszázados patinájú vatikáni Könyvtárat és Levéltárat lelkesítő kalanddá. Aki a tudásnak és az emlékezetnek ebbe a kincsesbányájába alámerül, annak lelke felujjong, amikor beleássa magát az iratokba. Mindazonáltal ha az igazság keresése megosztó lehet, annak feldolgozási módja és fázisai, a vele való találkozás egyesíti és kiengeszteli egymással az egyéneket és a közösségeket. Megalapozza emberi létünk mély összetartozását, amit csak az igaz mutat meg és biztosít. A meghallgatás, mint az emlékezet szolgálata, nyitás a jövő előtt, mint a remény konkrét gyakorlása, a dolgos munka, mint felelősség: ezek az alapelvek teszik lehetővé, hogy kölcsönös bizalommal és valódi testvéri szellemben jussunk közös nevezőre. Tudatában annak, hogy az igazság által leszünk megméretve, ahogy Jézus mondta: „Amint te a világba küldtél, úgy küldöm én is őket a világba. Értük szentelem magamat, hogy ők is szentek legyenek az igazságban.” (Jn 17,18-19) – zárja cikkét José Tolentino de Mendonça bíboros, a Római Anyaszentegyház könyvtárosa és levéltárosa.

Beszél a múlt
Beszél a múlt

Az Apostoli Könyvtár és Levéltár

A Vatikáni Apostoli Könyvtár (latinul Biblotheca Apostolica Vaticana) a Szentszék könyvtára. Egyike a világ legrégibb könyvtárainak, és az egyik legkülönlegesebb történelmi iratgyűjteménnyel rendelkezik. Formálisan 1475-ben alapították, de valójában sokkal régebben. Jelenleg a könyvtár 75 000 kéziratot, 1,1 millió nyomtatott könyvet, ebből 8 500 ősnyomtatvány. A Vatikáni Titkos Levéltár (ma már Apostoli Levéltár) a XVII. század elején választódott le, 150 000 darabja van. A könyvtár leghíresebb darabja a Codex Vaticanus, a legrégebbi ismert Biblia-kézirat. A Prokopiosz által írt Titkos történetet 1623-ban a könyvtárban fedezték fel, és adták ki. A Vatikáni Apostoli Könyvtár történelmi, jogi, tudományos, teológiai és filozófiai kutatókönyvtár. Bárki szabadon kutathatja, aki megfelelő kutatói okmányokkal rendelkezik, és a kutatásához szüksége van a könyvtár anyagára. Adásainkban rendszeresen beszámolunk a magyar történészek kutatómunkáiról.

Apostoli Könyvtár és Levéltár
Apostoli Könyvtár és Levéltár

Nem titkos, hanem apostoli

Ferenc pápa tavaly megváltoztatta a Vatikáni Titkos Levéltár elnevezését Vatikáni Apostoli Levéltárra. A rendelkezésre az adott okot, hogy az idők során a secretum – titkos latin szó jelentése változáson ment keresztül és ez félreértésekre adhatott okot. 1612-ben V. Pál pápa hozta létre az Archivum Secretum Vaticanumot a pápa magán, személyes, bizalmas levéltáraként. Így határozta meg minden pápa és ma is így definiálják a tudósok, helyesen értelmezve azt. Ameddig a latin és a belőle származó többi nyelv szorosan összekapcsolódott, nem kellett magyarázni, vagy kimagyarázni a secretum szót. De a modern nyelvekben, kultúrákban és az egyes országok társadalmi érzékenységében bekövetkezett szemantikai (értelmi) módosulás miatt a secretum kifejezés a Vatikáni Levéltárhoz kapcsolva félreértésekre adott okot, kétértelmű, vagy egyenesen negatív árnyalatot öltött. A Vatikáni Titkos Levéltár azonban mindig is ennek az ellenkezője volt és akar lenni – húzta alá levelében Ferenc pápa. Az új kifejezés jobban kiemeli a római szék és a levéltár szoros kapcsolatát, ami elengedhetetlen eszköz a péteri szolgálathoz. Egyben azt is megmutatja, hogy közvetlenül függ a római pápától, mint ahogyan ezzel párhuzamosan ez történik a Vatikáni Apostoli Könyvtár elnevezésében.

Kézzel írott evangélium
Kézzel írott evangélium

 

30 május 2020, 11:48