Lezárult a Római Kúria nagyböjti lelkigyakorlata Aricciában

Somogyi Viktória – Vatikán

Krisztus jelen van a tanítványok között, akik engedelmeskednek az általa rájuk bízott küldetésnek. Nem maradnak saját kis környezetük rabjai, hanem elviszik a kegyelmet a világba. Ez egy ember feletti feladat, amelyet Jézus olyan emberekre bízott, akik megtapasztalták saját törékenységüket és akik fel tudják vállalni ezt a küldetést pusztán azért, mert Jézus azt mondja nekik: „Veletek vagyok mindennap a világ végezetéig”. Ezzel a gondolattal zárta Bovati atya kilencedik és egyben utolsó elmélkedését március 6-án, pénteken reggel Aricciában. A nagyböjti lelkigyakorlat március elsején, vasárnap kezdődött a Római Kúria tagjai számára.

Aranyborjú

Most röviden bemutatjuk P. Pietro Bovati elmélkedéseit kedd délutántól kezdve. Március 3-án délután a jezsuita biblikus teológus az aranyborjú történetéből kiindulva figyelmeztetett a bálványimádás, a legfőbb bűn modern formáira, amelyek néha úgy tűnnek, mintha a múlt problémái lennének.

Átkelés a Vörös-tengeren

Szerdán délelőtt a zsidók Vörös-tengeren való átkeléséből és Jézus vizen járásának epizódjából kiindulva arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek félelmére Isten Szava az ellenszer, amely belép az emberiség történetébe. Mózes ahelyett, hogy kritizálta volna a népet, inkább bátorította őket, hogy bízzanak Istenben. Az apostolok is féltek, amikor a vihar fenyegette bárkájukat. Ha Jézus nem az lett volna, aki, akkor mi elsüllyedtünk volna a tenger mély vizében – mutatott rá P. Bovati.

Út a sivatagon keresztül

Szerdán délután a jezsuita teológus folytatta elmélkedéseit azokról a tapasztalatokról, amelyeket levonhatunk a zsidók Egyiptomból való kivonulásának történetéből. A sivatagban való vándorlás története kiemeli Isten kezdeményezését az üdvösségtörténetben. Ugyanakkor ehhez szükség van az emberek válaszára is, hogy szabad akaratukból együttműködjenek Istennel. A sivatag az élet jelképe. A megpróbáltatások idején hallgatnunk kell Istenre és azokra, akiknek szinte nincs is hangjuk a környezetünkben.

Küzdelem és ima

Csütörtökön délelőtt Bovati atya Mózes alakjából indult ki, aki imádkozik a küzdelemben levő izraelitákért. Majd a támadás alatt álló egyházról szólt. E támadással szemben a hiteles tanúságtétel és az ima lehet a fegyverünk. Személyes elkötelezettséget vár az Úr tőlünk. A papok elsődleges kötelessége az ima, Mózes példáját követve. Az ördögnek való ellenálláshoz pedig hitre van szükség. A hitetlen tanítványok nem tudták kiűzni az ördögöt az emberekből. Ha a szív a hit által nem ragaszkodik Isten misztériumához, akkor az ima hiábavaló. Az egyszerű és alázatos imát azonban meghallgatja Isten – hangsúlyozta P. Pietro Bovati jezsuita.