Elhunyt a 96 éves baszk Roger Etchegaray bíboros
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Etchegaray bíboros 1922-ben született Baszkföld francia oldalán, a Pireneusok északi lejtőjén. Szemináriumba lépve tanulmányait Rómában folytatta és ott is szerzett kánonjogi doktorátust. Papszentelése után 1947-től először szűkebb hazájában szolgált különféle plébániákon, majd 1966 és ’70 között a francia püspöki kar elnökhelyettese. Szent VI. Pál pápa 1969-ben nevezte ki Párizs segédpüspökévé, majd a következő évben Marseille érseke lett, mely megbízatást 1984-ig töltötte be, közben 1975-től a francia püspöki konferencia elnökévé is választották. 1971-től pedig elsőként ő látta el az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöki tisztét. Szent II. János Pál pápa 1979-ben bíborossá nevezte ki az akkori marseilles-i érseket, majd 1984-ben az Igazságosság és Béke Pápai Tanács elnöki feladatát bízta rá, melyet 14 éven át töltött be.
II. János Pál pápa nevében a béke-követeként szolgált
A nyolcvanas évek még mindig hidegháborús világában II. János Pál pápa mellett fáradhatatlanul szolgálta a megbékélést és a felekezetek egymás közötti kiengesztelődését. A pápa nevében, mint az illetékes szentszéki hivatal vezetője készítette elő a joggal történelminek nevezett felekezetközi találkozót, mely Assisiben 1986-ban gyűjtötte egymás mellé Szent Ferenc lelkületével a világ számos vallásának vezetőit. Etchegaray bíboros gyakorlatilag úgy működött mint Szent II. János Pál pápa béke-követe. Ennek jegyében járt például 2002-ben Jeruzsálemben, hogy a kiengesztelődést és a békés együttélést sürgesse a szembenálló felek között. Egy évvel később Bagdadban járt, hogy az iraki népet a megbékélés felé hajlítsa.
A 2000-es Nagy Jubileum előkészítő bizottságának vezetője
A bölcsen előrelátó Szent pápa 1994-ben Etchegaray bíborosra bízta a 2000-es Nagy Jubileum előkészítő bizottságának a vezetését, melyet ő a Szentévig mindvégig be is töltött. Ekkor már 78 éves volt, de még 2005-től 2017-ig ellátta a bíborosi kollégium dékán-helyettesi szerepét. Két éve vonult vissza a közszerepléstől és tért haza eredeti baszk szülőföldjére.
Krisztus békét ad és ő a mi békénk
Etchegaray bíboros nagy szervezőkészséggel, hozzá humorral és mély hittel rendelkezett. Emlékezetes beszéde 2006-ból libanoni küldetése során, amikor XVI. Benedek pápa küldötteként a harissai Mária kegyhelyen vallotta: „Krisztus nemcsak békét ad nekünk, hanem ő maga a mi békénk, ezért a béke és az imádság szorosan összetartoznak. A béke legerősebb biztosítéka éppen az imádság. A béke igazi útja ezért sokkal inkább spirituális, semmint politikai”.
Hitünk középpontja Jézus
Etchegaray bíboros hite markánsan krisztocentrikus volt. 1997-ben erről nem is akármilyen fórumon vallott, hanem a „Hitről folytatott párbeszéd” jegyében éppen a pápai székesegyházban, a Lateráni Szent János bazilikában tett tanúságot a „Hit és istenkeresés” című előadásában. „Alpinistaként megszoktam, hogy útrakelés előtt a legalaposabban mérlegelem, mi is az igazán szükséges ahhoz, hogy a csúcsra egyáltalán eljussak. A mai világ arra kényszerít bennünket, hogy megkeressük a hit leglényegesebb részét, hogy aztán azt szilárdan megőrizzük. S hogy mi is az én hitem leglényegibb része? Nagyon egyszerűen Jézus Krisztus. Pascalra gondolok, aki ezt írta: „Jézus Krisztus révén nemcsak az Istent ismerjük meg, hanem rajta keresztül saját magunkat is, sőt egyedül rajta keresztül, aki egyszerre igaz Isten és igaz ember”. S hogy mit is tennék az úti tarisznyámba a Nagy Jubileum, a harmadik Évezred felé haladva, hát azt válaszolom, hogy Jézus nyolc szavát. A Nyolc boldogságot. Úgy hiszem ez elég!”
