90 éve kötötte meg a Szentszék Olaszországgal a Lateráni egyezményt
Gedő Ágnes – Vatikán
XI. Piusz bölcs és előrelátó döntése
Február 12-én tartották a Pápai Teuton Kollégiumban azt a kerekasztalbeszélgetést, amelynek anyaga jelent most meg egy kötetben a vatikáni államtitkár előszavával. Ebben Parolin bíboros előrelátó és realista döntésnek nevezi XI. Piusz pápa megállapodását az akkori olasz kormánnyal. Megállapítja, hogy a nehéz időkben született egyezmény a Szentszék és az olasz állam addig meglehetősen konfliktusos kapcsolatait tisztázta. XI. Piusz józanságát dicséri, hogy megelégedett a pápai állam minimális területével, ugyanis előrelátó módon az egyház egyetemes küldetését tartotta szem előtt, amelyhez teljes szabadságra és függetlenségre volt szüksége, mentesen minden politikai hatalmi befolyástól. Ez komoly diplomáciai tevékenységről tesz tanúbizonyságot, és lehetővé tette azt is, hogy később XI. Piuszt mint a missziók pápáját ismerje meg a világ, hiszen szabadon működhetett a nemzetközi színtéren.
Kiállta az idő próbáját az egyezmény
Parolin bíboros azt sem rejti véka alá, hogy kritikák is érték XI. Piuszt amiatt, hogy 1929-ben megállapodott a fasiszta kormánnyal, amelynek a kiegyezés előnyökkel járt. A pápa és Gasparri bíboros államtitkár tudatában voltak annak, hogy mi a tét. Az elmúlt 90 év bebizonyította, hogy helyes volt a Vatikán döntése. A Lateráni egyezmény kiállta az idő próbáját, és ma az olasz alkotmány 7. cikkelyében foglalva továbbra is érvényesen szabályozza az egyház és az állam gyümölcsöző együttműködését Olaszországban a XXI. században is a közjó érdekében.
A Lateráni egyezmény
A Lateráni egyezmény vagy Lateráni szerződés az olasz fasiszta kormány és a pápa között Rómában, a lateráni palotában megkötött egyezmény az olasz állam és a pápaság viszonyának rendezéséről. 1929. február 11-én írta alá a Szentszéket és XI. Piusz pápát képviselő Pietro Gasparri bíboros államtitkár és Benito Mussolini. A megegyezés politikai és pénzügyi megállapodásból, valamint konkordátumból állt.
A római katolikus vallás vált Olaszország államvallásává. A Vatikán teljesen független, szuverén állam lett, Róma pedig Olaszország fővárosa. Rögzítette a Vatikán területét, illetve a hozzá tartozó, területen kívüliséget élvező ingatlanokat (huszonhárom ilyen van Róma városában, ezen kívül a Vatikáni Rádió központja, egy pedig a Castel Gandolfói pápai nyaraló). A pápa személye szent és sérthetetlen.
Pénzügyi megállapodás
A megegyezés értelmében az olasz állam a ratifikációval egy időben átadott a Szentszéknek 750 millió lírányi készpénzt és egymilliárd lírányi, 5%-os kamatozású államkötvényt. Ezzel a Szentszék végérvényesen rendezettnek tekintette az olasz állammal szemben az 1870-es események kapcsán támasztott pénzügyi követeléseit.
A konkordátum előjogokat, privilégiumokat biztosított Olaszországban a katolikus egyháznak. Biztosította az egyház joghatósági hatalmának gyakorlását. A nyilvános istentiszteletek szabad végzését. Biztosította az egyházi állam védelmét. Eltörölte az egyházellenes törvényeket. Kimondta az egyházi házasság civiljogi érvényességét. Kötelezővé tette a hitoktatást az elemi iskolákban. Megtiltotta a papok politikai tevékenységét.
Ma is érvényben van
Az egyezmény ratifikálására 1929. június 7-én került sor. Ezzel egyben az ún. „római kérdés” is rendeződött, amely Olaszország egyesítésével és Rómának az állam fővárosává válásával keletkezett. A Lateráni szerződés a fasizmus bukása után is hatályban maradt, 1958-ban módosították, amikor megszüntették Olaszországban az államvallást. Az egyezménnyel együtt aláírt, a katolikus egyház olaszországi tevékenységét szabályozó konkordátumot 1984. február 18-án a második vatikáni zsinat és az 1983-as Kánonjogi Kódex változtatásait, valamint az olasz társadalmi fejlődést tükröző Villa Madama-i megállapodás váltotta fel, ma ebben a változatban van hatályban. (Forrás: Wikipédia)
