Szentszéki irányelvek a kínai katolikus papok állami regisztrációs kötelezettségéről
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A dokumentum szerint a kínai valóság összetettsége valamint az egyházi ügyekre vonatkozó érvényes szabályozás gyakorlatának a hiánya teszi nehézzé az eset értékelését. A Szentszék a maga részéről senkinek nem kényszeríti a lelkiismeretét. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a földalatti illegalitás nem az egyház normális állapota és ehhez csak akkor folyamodtak a hívek és a papok a történelem során, amikor saját hitüket kellett ezzel megvédeni. Éppen ezért a Szentszék továbbra is garanciát kér arra, hogy tartsák tiszteletben az érintett katolikusok lelkiismeretét és mély meggyőződését. Csak így biztosítható az egyház egysége és a katolikus hívek hozzájárulása a kínai társadalom javához.
A Kínai Népköztársaság tartsa tiszteletben saját alkotmányát
A regisztrálás kötelessége tekintetében a Szentszék arra figyelmeztet, hogy a Kínai Népköztársaság tartsa tiszteletben saját alkotmányát, mely rögzíti a lelkiismereti szabadság védelmét. A katolikus egyház függetlenséget Kínában a Szentszék nem abszolút értelemben érti, mint a Pápától és az egyetemes egyháztól való függetlenséget, hanem a politikai szférától való viszonylagos függetlenségként értelmezi. Másrészről pedig a Péter utódával fennálló egység nem jelenti azt, hogy a kínai egyház idegen test lenne a kínai társadalom és kultúra világában.
A Szentszék jogosnak tartja új magatartás elvárását mindenki részéről
A vatikáni dokumentum megállapítja, hogy a felek közötti konszolidált párbeszéd más jellegű, mint a múlt század ötvenes éveiben született patrióta-hazafias, – európai szóhasználattal élve – békapapi mozgalom. Nagy jelentőségűnek tartja a szentszéki dokumentum, hogy apostoli mandátum nélkül fölszentelt sok kínai patrióta püspök kérte és elnyerte a Péter utódával való kiengesztelődést. A Szentszék mindezek után jogosnak tartja új magatartás elvárását mindenki részéről. Ennek érdekében továbbra is tárgyal a kínai hatóságokkal és a helyi püspökökkel, hogy a regisztráció kérdésében közös megoldást találjanak.
Konkrét javaslatok: írásbeli és szóbeli hithűség
A vatikáni dokumentum a regisztráció kapcsán azt javasolja, hogy ha a szöveg nem tiszteli a katolikus hitet, az aláíró pap írásban rögzítse, hogy továbbra is köteles hűséggel él a katolikus tanítás iránt. Ha nem lehetséges ezt írásban rögzíteni, akkor szóban nyilatkozzon, tanú jelenlétében. Mindenesetre igazolja magát az ordináriusa előtt, miként járt el a regisztráció során. Végül a Szentszék tiszteletben tartja azt is, ha valaki lelkiismereti okok miatt nem regisztrál a fennálló körülmények között. A Szentszék közel marad hozzájuk és kéri az Urat, hogy segítse megőrizni a közösséget a hitben a saját híveivel, a fennálló próbatételek között.