A párizsi Notre Dame lángokban A párizsi Notre Dame lángokban 

Poupard bíboros a Notre Dame-ról: katasztrófa a kereszténység számára

Sokkolta a Vatikánt a párizsi Notre Dame székesegyházban kiütött tűz híre. A szentszéki szóvivő hétfőn este sajtóközleményben fejezte ki a Vatikán reakcióját a történtekre. A La Stampa olasz napilapnak a francia Paul Poupard bíboros, a Kultúra és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának nyugalmazott elnöke nyilatkozott a tragédia kapcsán.

Somogyi Viktória – Vatikán

„A Szentszéket megrázta a hír és szomorúsággal értesült a Notre Dame székesegyházban pusztított szörnyű tűzről. A katedrális a kereszténység jelképe Franciaországban és a világon. Lelki közelségünket fejezzük ki a francia katolikusoknak és Párizs lakosságának. Imáinkról biztosítjuk a tűzoltókat és azokat, akik megtesznek minden lehetségest ebben a drámai helyzetben” – fogalmazott Alessandro Gisotti szentszéki szóvivő hétfő esti közleményében.

A lángok elpusztítják egész Franciaország spirituális szívét

„Katasztrófa a kereszténység és a világ minden hívője számára. Mélyen megrázó és arra hív bennünket, hogy tegyük félre az egyházat sújtó megosztottságot.” Így nyilatkozott Paul Poupard bíboros, a Kultúra és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának nyugalmazott elnöke a La Stampa olasz napilapnak a párizsi tragédia után. A Római Kúria 88 éves jeles képviselője a történtek kapcsán elmondta: „Nem tudom levenni a szememet a televízióban látható aggasztó képekről. Megsemmisülve érzem magam a tűzlángok láttán, amelyek Párizst sújtják és elpusztítják egész Franciaország spirituális szívét. Ez a pusztító tűz a Notre Dame székesegyházban olyan, mintha egy film jelenete lenne, hihetetlen. Képtelen vagyok elhinni” – ismételte Poupard bíboros.

Összeomlott a kultúra és a történelem „tartóoszlopa”

„Olyan dráma ez, amely nemcsak a franciákat, de az egész világot érinti. Nem falak és kövek ledőléséről van szó: összeomlott a kultúra, a történelem, az emberiség és minden ország, Európa és Amerika történelmének ’tartóoszlopa’” – mutatott rá a francia bíboros. Ezt követően felidézte a Párizsban töltött idejének emlékeit: „A Katolikus Intézet rektora voltam tíz évig. Számos alkalommal megfordultam a Notre Dame székesegyházban, előadásokat tartottam és konferenciákon vettem részt. Mindezeknek a pillanatoknak a képei leperegnek most az gondolataimban és a szívemben. Ugyanígy a hívek, a zarándokok és a turisták ezreinek képe is, akik mindennap tágra nyílt szemmel csodálták a Notre Dame-ot”.

A Notre Dame, a kereszténység szimbolikus helyének tragédiája egyesítsen bennünket

Poupard bíboros a hit embere és azonnal gondolt a jövőre is. „Az egyetemes egyház e a nehéz és zaklatott történelmi pillanatában a Notre Dame, vagyis a kereszténység szimbolikus helyének tragédiája egyesítsen bennünket. Ez az eset ismét harmonikus egységbe kell, hogy kovácsoljon minden keresztényt. A párizsi lángok ugyanis túllépnek a megosztottságainkon.”

A párizsi tűz gondolkodtasson el minket földi létünkről

Poupard bíboros a híveket illetően felvetette: ha a bármilyen okból kitört tűz miatti kár esetleg helyrehozhatatlan is, „el kell, hogy gondolkodtasson bennünket földi létünkről és emlékeztetnie kell minket arra, hogy életünk mennyire bizonytalan, törékeny és kiszámíthatatlan. Meg kell tanítsa nekünk, hogy az élet legfontosabb dolgait helyezzük a középpontba, kezdve a testvériségtől.” Poupard bíboros nagyra értékelte az azonnali szolidaritás jeleit, amelyek számos országból és átlagemberektől is érkeznek Párizsba a történtek miatt. „Ez az egységérzés bizonyára segítséget jelent, hogy szembe tudjanak nézni ezzel a szörnyű eseménnyel, a nyomasztó károkkal és ahhoz is, hogy ebből a pusztító összeomlásból sikerüljön újra talpra állni.”

Ravasi bíboros: székesegyház hívők és nem hívők számára egyaránt

Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke a Notre Dame-ot „hívők és nem hívők székesegyházának nevezte, amely egy élő valóság, amelybe a nem hívők is belépnek, hogy végigjárják a szépség útját. Ez az egyházi örökség – mégha nem is az egyház tulajdona, hanem a francia államé – olyan élő teremtmény, amelyben liturgiákat végeznek, találkozókat tartanak és ahol a nem hívők körbejárhatják a szépség útvonalát.” Ravasi bíborost megdöbbentette a tény, hogy sok párizsi és turista is könnyekre fakadt a lángokba borult Notre Dame láttán. Ez is azt bizonyítja véleménye szerint, hogy „a nagy székesegyházak, bazilikák élő testek”.

Felidézte, hogy a Notre Dame eredete a XI. századra, a gótika kezdetére nyúlik vissza, majd 1325-ig tartott az építése. A székesegyház története hasonlít egy személyéhez, aki életében szenved, megsebesül és előfordul, hogy szinte a halál küszöbére kerül, aztán újjászületik és ismét életre kap. A hit és a művészet folyamatos jelenléte nemcsak egy vallási jel. A polisról (város) alkotott elképzelésben a város lüktető szívének tekintették a székesegyházat. Ravasi bíboros továbbá felidézte: a Kultúra Pápai Tanácsa által elindított „Népek udvara” kezdeményezés első állomása éppen a párizsi Notre Dame volt a hívők és nem hívők közötti párbeszéd helyszíneként.

16 április 2019, 15:38