Cerca

Vatican News
2019.03.10 Inizio Esercizi Spirituali Gianni atya elmélkedést tart   (Vatican Media)

4. elmélkedés Aricciában: a múltat jelenbe hozó emlékezés, tanúságtétel által

Kedden délután tartotta negyedik elmélkedését Gianni atya az aricciai Isteni Mester lelkigyakorlatos házban Ferenc pápa és a római Kúria számára. Szabadon fogalmazott hosszú beszédében az emlékezet szerepét elemezte a tanúságtétel összefüggésében, mely Isten Szavát valósítja meg egy nyitott jövő felé.

P. Vértesaljai László SJ / Amedeo Lomonaco - Vatikán      

A szónok elmélkedését a jelen idő, a pillanat értelmezésével kezdte. Korunk a „jelen pillanat diktatúráját” éli, a „most” többé már nem a múltból fejlődik ki fokozatosan és nem is nyitott a jövőre. A „jelen pillanat hegemonikus uralmi helyzetéből nehéz utat találni az emlékezet műveléséhez, mert nehéz emlékezni, vagyis egy nyitott és hálás szívbe elhelyezni a múlt eseményeit” – mutatott rá a bencés atya.   

Emlékezés a kitartás fáradságával együtt

Az „emlékezés nehézsége a kitartás nehézsége, hogy megmaradjunk az időben, a történelemben”. Az „emlékezés dimenziója pedig alapvető mind Izrael népe számára, mind Jézus rendelés nyomán”, aki az Eucharisztia alapításakor kifejezetten kéri: Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre! Ennek hálás és mindennapi felidézése vezet be minket az Úr Húsvétjába - emelte ki Gianni atya.

A múltra emlékezés életnedvéből élet fakad                

Az „emlékezés a tanúságtevők seregén keresztül válik jelenvalóvá, akik közül néhányan egészen sajátos módon örömöt és reményt fakasztanak bennünk”. Ők teszik a „templomainkat élő és éltető valósággá, ahová öröm belépni és ahol gyökeret ver az Úr Jézus húsvéti emlékezete”. A szónok Szent II. János Pál szavát idézte, aki az „emlékezet szépségéről” beszélt. Bárcsak meg tudnánk mutatni a mai fiataloknak a „múltra emlékezés életnedvét, amiből élet fakad!”.       

Az idő az Istené        

A jövő felé nyitott emlékezés egyik nehézsége abban áll, hogy „kisajátítjuk az időt, pedig az idő az Istené”. A jelen valóság noha „soha nem hordozza a teljességet”, de az Úr kérése nyomán mélyre evezve megnyílhatunk a nyitott jövő felé. Ez a jövő hordozza az egyetlen igazi nagy eseményt, az Úr Húsvétját, melyet csak látszólag nyomnak el az önmagukat mutató „események”. Végül Gianni atya azért fohászkodott, hogy „a lelkigyakorlatos elmélkedések, a szentmise, az imaórák vezessék őket félelem és nosztalgia nélkül azon jövő felé, amit az Úr készít számukra”.        

13 március 2019, 15:06