A Szentszék csatlakozik az ERASMUS ösztöndíjprogramhoz – Navracsics Tibor előadása Rómában

Gergácz Dóra - Vatikán

Az előadás témája az Európai Unió ösztöndíjprogramjának és a Szentszék hatáskörébe tartozó pápai egyetemek jövőbeli együttműködése volt. A keddi találkozó mérföldkő az egyezség létrejöttében, amit az elmúlt években tárgyalások és egyeztetések előztek meg. A Vatikáni Rádiónak adott interjújában Navracsics Tibor Európai Biztos elmondja mit jelent az Erasmus-program és milyen lehetőségeket rejt, kitér a magyar jelentkezők helyzetére, valamint beszámol az eddig elért eredményekről és a jövőbeli tervekről. 

ERASMUS

“Az ERASMUS egy olyan 32 éves európai program, amely 1987-ben indult eredetileg azzal a céllal, hogy egyetemista fiatalok számára tegyék lehetővé, hogy különösebb adminisztratív teedendők nélkül könnyen áthallgassanak egy másik ország egyetemén fél évre különböző képzésekbe, kurzusokba és aztán hazatérve folytathassák tanulmányaikat. Ez olyannyira népszerűvé vált, hogy folyamatosan bővült a kör, akik részt vesznek az ERASMUS programokban és a mostani számításaink szerint már körülbelül 10-11 millió fiatal részesült eddig abban a lehetőségben, hogy egy másik ország egyetemén tanuljon.”

Milyen tárgyalások és egyeztetések előzték meg a mai eseményeket, milyen kérdésekkel foglalkoztak? 

“Gyakorlatilag 3 oldalú tárgyalásokat kellett folytatnunk egyrészt a Szentszékkel, illetve a Vatikánnal kellett tárgyalnunk arról, hogy hogyan lehet az ERASMUS program jogi keretei közé beilleszteni a Szentszéket, illetve a Szentszék alá tartozó egyetemeket. Másrészt pedig Olaszországgal, az olasz kormánnyal kellett tárgyalni, hiszen most az első időszakban a Vatikán nem önállóan kapcsolódik az ERASMUS programokhoz, hanem az olasz nemzeti ügynökség nyújt segítséget és majd csak 2021-től az új 7 éves pénzügyi kerettől, az új 7 éves pénzügyi költségvetéstől nyílik meg a Vatikán számára az a lehetőség, hogy önállóan is részt vegyen az Erasmus programokban.” 

Mivel gazdagszik az EU es a katolikus egyház az együttműködés következtében?

“Elsőkörben és ami a legfontosabb volt, hogy gyakorlatilag egy diszkriminációt szüntettünk meg, hiszen míg az Erasmus program nyitva volt minden egyetem számára az Európai Unió területén, így az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények számára is. A legtöbb országban ezek az egyházi intézmények betagolódtak a nemzeti oktatási rendszerbe, tehát egy protestáns egyetem, egy református egyetem vagy egy evangálikus egyetem része volt a nemzeti oktatási rendszernek. Vannak azonban közvetlen a Szentszék alá rendelt egyetemek, amelyek nem részei a nemzeti felsőoktatási rendszernek és ezáltal kiestek az Erasmus hatóköréből - ezt próbáltuk orvosolni.

Elsőkörben tehát azt is mondhatnám, hogy a sérelem elhárításáról van szó. Másodsorban én egy nagyon komoly intellektuális gyarapodást várok attól, hogy ezek az egyetemek, a hallgatók és az oktatók be tudnak kapcsolódni az Erasmus szellemi pezsgésébe. Ma, amikor Európa jövöjéről, az európai identitásról nagyon élénk, sok esetben éles viták is folynak, az oktatási rendszerek jövőjéről is nagyon komoly viták folynak európai szinten, akkor én azt várom ezektől az egyetemektől, illetve az Erasmus kibővítésétől, hogy olyan új szempontokat jelenítenek meg, melyek egyrészt kicsit fel is frissítik ezt a vitát, ugyanakkor emlékeztetnek minket a múltunkra is, hiszen az európai identitás magában az Európai Unió gyökereinél is nagyon sok olyan gondolattal lehet találkozni, melyeket ezek az egyetemek képviselnek.”

Mik lesznek a következő lépések az együttműködés elérésében?         

“A következő nagy időpont vagy fordulat 2021 lesz, amikor a 7 éves pénzügyi keret hatályba lép és megduplázzuk az Erasmus költségvetését, ami több lehetőséget jelent a Vatikán számára, a Szentszék alá rendelt egyetemek számára is, de minden Erasmus programban résztvevő számára, hiszen a Vatikán onnantól kezdve saját nemzeti ügynökséggel tud részt venni az Erasmus programokban, vagyis gyakorlatilag az eddigi 33 Erasmus országhoz képest egy 34. országként csatlakozik.”

Az Európai Unió számtalan határtalan lehetőséget biztosít tagállamainak és azok polgárainak, többek között a diákoknak is. Milyen támogatásokra számíthat egy magyar diák, aki egy szemeszter vagy egy év erejéig szeretné kipróbálni magát egy külföldi egyetemen? 

“Az Erasmus ma már kinőtt a felsőoktatás kereteiből. Ha egy magyar diákot veszünk, nem csak egy egyetemistát, akkor tulajdonképpen azt mondhatjuk perspektivikusan az elkövetkezendő 1-2 évben egy fiatal már akár óvodásként is találkozhat Erasmus által programokkal, hiszen az európai oktatási térségen belül már az iskola előtti oktatás minőségének javításának érdekében lesznek Erasmus programok. Középiskolásként, talán a hallgatók közül többüknek is ismerős az akkor még “Comenius” névre hallgató program, mely a középiskolás mobilitási program, de hasonlóképpen az Erasmus finanszírozza azt az eTwinning nevű testvériskolai programot, melynek keretében az Európai Unió különböző országaiba tartozó iskolák dolgozhatnak együtt, tarthatják a kapcsolatot, illetve testvériskolai együttműködést dolgoznak ki. Ami pedig az egyetemisták számára újdonság lesz az elkövetkezendő években az ún. “Európai Egyetemek” program, ami azt is jelenti, hogy ha egy magyar egyetemista éppen olyan egyetemre jár, mely csatlakozik az Európai Egyetemi Szövetséghez, akkor valamelyik nyugat-európai egyetemmel közös diplomát kaphat, illetve az egyetemi tanulmányai során is az eddigieknél sokkal egyszerűbben és rendszeresítve mehet át egy másik országba, egy másik kurzust tanítani, amely szintén ahhoz a szakhoz vagy ahhoz a képzéshez tartozik”.