800 évvel később: elkötelezettség a béke jegyében

Somogyi Viktória / Andrea Tornielli – Vatikán

800 évvel Assisi Szent Ferenc és al-Malik al-Kamil szultán találkozója után, a pápa, aki a ferences szent nevét viseli egy „békére szomjazó hívőként” jelenik meg a „muzulmán testvéreknél”. Az iszlám szunnita ágának központja, az Al-Azhar egyiptomi egyetem főimámja és Ferenc pápa február 4-én nyilatkozatot írtak alá, amelynek célja, hogy ne csak a kereszténység és az iszlám közötti kapcsolatok, de az iszlám világ történetében is nyomot hagyjon. Ferenc pápa, aki a „darabokban zajló világháború” kifejezésének kitalálója, az Egyesült Arab Emírségekbe vezető útjával és a dokumentum aláírásával folytatja az elődei által kialakított utat, egy további lépést megtéve. Már Szent II. János Pál az 1986-ban elindított Assisi találkozóval bevonta a vallási vezetőket abba a folyamatba, hogy a különböző vallások mozdítsák elő a békét, az együttélést és a testvériséget. Mindezt akkor tette, amikor a világra ránehezedett a nukleáris fenyegetés, amely sajnos ma ismét felszínre kerül.

Szent II. János Pál

2001. szeptember 11-ét követően, amikor a terrorista fundamentalizmus ismét belépett a nemzetközi színtérre, az idős lengyel pápa minden erőfeszítést megtett, hogy vallásilag ne legyen igazolható az Isten nevében elkövetett visszaélés: az erőszak, a terrorizmus, az ártatlan férfiak, nők és gyermekek meggyilkolása.

XVI. Benedek

A II. János Pál által kijelölt úton haladt tovább XVI. Benedek pápa is. 2006 szeptemberében a muzulmán országok vezetőinek hangsúlyozta: „Arra van szükség, hogy keresztények és muzulmánok – hűek maradva a saját vallási hagyományaik tanításához – tanuljanak meg együtt dolgozni, ahogy ez már folyamatban van számos közös tapasztalat alapján annak érdekében, hogy elkerüljék az intolerancia minden formáját és szembe szálljanak az erőszak minden megnyilvánulásával.”

Az aláírt nyilatkozat rámutat a nihilista terrorizmus egyik mély gyökerére

Ferenc pápa most aláírt egy dokumentumot, amely nemcsak határozottan elutasítja az Isten nevében elkövetett erőszak bármiféle igazolását, hanem amely fontos és kötelező érvényű megállapításokat tesz az iszlámra és annak bizonyos értelmezéseire vonatkozóan. Elköteleződésre hívó szavakat tartalmaz a különböző vallású hívek tiszteletben tartását, a diszkrimináció minden formájának elutasítását, az istentiszteleti helyek védelmét, a vallásszabadsághoz való jogot és a nők jogainak elismerését illetően. Jelentőségteljes az is, hogy rámutat a nihilista terrorizmus egyik mély gyökerére, amely a vallási szövegek hibás értelmezéséből, a nemzetközi cselekvést befolyásoló etika romlásából illetve a spirituális értékek és a felelősségtudat meggyengüléséből eredeztethető. Ezek a tényezők kedveznek a frusztráció és az elkeseredettség kialakulásának, amely sokakat az ateista és agnosztikus szélsőségesség örvényébe, vagy a vallási integralizmusba és a vak fundamentalizmusba sodor. Kelet és Nyugat, a különböző vallások hívei, akik testvérként tekintenek egymásra, kölcsönösen segíthetnek egymásnak elkerülni, hogy a darabokban zajló világháború kirobbanjon teljes pusztító erejével – zárja február 4-i vezércikkét Andrea Tornielli, a Vatikáni Kommunikációs Dikasztérium főszerkesztője.