Cerca

Vatican News
Ferenc pápa és Marcello Semeraro albanói püspök Ferenc pápa és Marcello Semeraro albanói püspök 

Fordulat előtt a Római Kúria reformja: missziós küldetés a világegyház szolgálatában

A Pápai Lateráni Egyetem évnyitóján mondott beszédében Marcello Semeraro püspök bemutatta a Római Kúria reformját tartalmazó Praedicate evangelium-ideiglenes nevű apostoli konstitúció szövegtervezetét, amelyen öt éven át dolgozott a Ferenc pápát segítő kilenctagú bíborosi tanács.

Gedő Ágnes / Giada Aquilino és Alessandro Di Bussolo – Vatikán

A reform kulcsa a missziós átalakulás

Meghatározó az új konstitúcióban Ferenc pápa Evangelii gaudium-kezdetű apostoli buzdítása, melyben a Szentatya olyan missziós elkötelezettségről álmodik, ami képes mindent átalakítani. Ezáltal az egyházi struktúrák a mai világ számára megfelelő evangelizáló csatornákká alakulnak, és nem önmaguk megőrzése vezérli őket. Az evangélium hirdetése és a missziós lelkület fogja meghatározni tehát az egész egyház tevékenységét – magyarázta az albanói püspök a Pápai Lateráni Egyetem hétfői évnyitóján. (A főpásztor ezen a fakultáson tanult, majd itt oktatott egyháztant.) Várhatóan a bíborosi tanács elé terjesztik a szövegtervezetet konzultációra, amint az Szent II. János Pál Pastor Bonus-kezdetű konstitúciója esetében történt.

A reform szempontjai: szubszidiaritás, decentralizáció, fokozatosság

Ferenc pápa személyesen jelen volt az elmúlt öt évben tartott bíborosi tanácskozásokon, amelyeken rendszeresen felszólalt, ily módon aktívan hozzájárult a konstitúció megalkotásához. Megjelölte a reform alapvető jegyeit, ezek a következők: a szubszidiaritás, mely az egyház tagjainak támogatására szolgál, nem azok leépítésére vagy beolvasztására. A decentralizáció, hogy a Római Kúria ne csupán a pápa szolgálatában álljon, hanem a részegyházakat is segítse. A túlzott központosítás ugyanis bonyolítja az egyház életét és missziós munkáját ahelyett, hogy segítené – olvassuk az Evangelii gaudium – kezdetű apostoli buzdításban. További kritérium a fokozatosság, amely azt jelenti, hogy állomásonként haladnak előre, felülvizsgálják az addigiakat, szükség esetén javítják, kísérleteznek, ami további jóváhagyást igényel. Nem bizonytalanságról van szó, hanem megfelelő rugalmasságról, ami a valódi reform előfeltétele. Az sem kizárt, hogy a fokozatosság elve megmarad a dokumentum közzététele után is – fűzte hozzá Semeraro püspök, aki a bíborosi tanács titkára.

Hosszútávú munka, innováció és összevonás

A hagyomány a történelmi hűség és a múlttal való folytonosság alapelve. Ezért félrevezető lenne olyan reformra gondolni, amelyik fölborítja az egész kuriális rendszert. Fontos ezután az újítás elve, amelyre példa a Kommunikációs Dikasztérium prefektusának kinevezése. Ferenc pápa jól megfontolt döntés alapján választott egy világi szakembert, Paolo Ruffinit a dikasztérium élére. Az utolsó kritérium pedig az összevonás, melynek lényege a struktúra egyszerűsítése, vagyis a korábbi pápai tanácsok beolvasztása egyes dikasztériumokba.

Missziós és kilépő egyház

Hosszú távú munkáról van tehát szó, nem az azonnali eredmények hajszolásáról. A folyamat során hűnek kell maradni a lényeghez, megkülönböztetésre van szükség, előrelépésre – és alkalom adtán – visszalépésre is, mindezt a Szentlélek biztos vezetése alatt. A reform nem egy sokadik, szervezetátalakító projekt, sokkal inkább azt jelenti, hogy beoltódunk és gyökeret verünk Krisztusban. Egy kifelé nyitó, missziós egyház megteremtésére törekszik, amelyet missziósabb felépítés és egy terjeszkedőbb, nyitott és „kilépő” lelkipásztori szemlélet jellemez – mondta még a Pápai Lateráni Egyetem évnyitóján Marcello Semeraro albanói püspök, a pápa kilenctagú bíborosi tanácsának titkára.

14 november 2018, 14:50