Az Osservatore Romano 1956. november 9-i számából: A magyar felkelők végső felhívása

Vertse Márta - Vatikán

„Egy olasz katolikus filmhiradó kiküldötte, Magyarországról visszatérve közzétette Mindszenty bíboros néhány nyilatkozatát, amelyek nemsokkal azelőtt hangoztak el, hogy a szovjet csapatok ismételten lerohanták a magyar fővárost. Ezek a nyilatkozatok ékesszóló bizonyítékai annak a hálának, amelyet a tiszteletreméltó Bíboros a Szentatya iránt érez” – írja a vatikáni napilap.

A Bíboros a következőket mondta: „A Szentatya ismeri fővárosunkat, ismeri országunkat. Azt a csodálatos látványt, amelyet szívében őriz, ma végtelen gyász borítja sötétségbe. Értesültünk a Szentatya irántunk való atyai érzéseiről és gondoskodásáról. Mély hálát érzünk tehát iránta. Én személyesen tiszteletteljesen megköszönöm a Szentatyának irányomban mutatott jóságát. A magyar nép soha nem szűnt meg szeretni a pápát. A Mennyei Atya áldja meg aggodalmait és gondoskodását és hallgassa meg értünk felajánlott imáit”.

A magyar írók drámai üzenete a világ összes értelmiségéhez: hazánk és Európa szabadságáért harcolunk

„Költők, írók, az egész világ értelmiségei! A magyar írók fordulnak hozzátok. A Magyar Írók Szövetségének felhívása (a Szabad Kossuth Rádió utolsó híradása).

„Itt a Magyar Írók Szövetsége! A világ minden írójához, tudósához, minden írószövetségéhez, akadémiájához, tudományos egyesüléséhez, a szellemi élet vezetőihez fordulunk segítségért. Kevés az idő! A tényeket ismeritek, nem kell ismertetni. Segítsetek Magyarországon! Segítsetek a magyar népen! Segítsetek a magyar írókon, tudósokon, munkásokon, parasztokon, értelmiségi dolgozókon! 

A barrikádokon harcolunk hazánk és Európa szabadságáért és az emberi méltóságért. Meghalunk, de áldozatunk ne legyen haszontalan. A végső órában és egy vérző nemzet nevében fordulunk hozzátok: Camus, Malraux, Mauriac, Russel, Jaspers, Einaudi, T. S. Eliot, Köstler, Madariaga, Jimenez, Kazantzakis, Hermann Hesse és a lélek többi harcosa. Ütött az óra! A szavak már nem elégségesek! Cselekedjetek! Rázzátok fel Nyugat rettenetes tétlenségét! Cselekedjetek! Cselekedjetek! Cselekedjetek!”

A világ több fővárosában a szovjet diplomáciai képviseletek megünnepelték a bolsevik forradalom 39. évfordulóját. Az ünnepségeket azonban csaknem mindenütt bojkottálta a diplomáciai testület, tiltakozásul a magyarországi agresszió ellen.

Londonban a kormány egyetlen tagja sem vett részt a szovjet nagykövet által adott fogadáson.

Párizsban csak a protokoll főnök volt jelen, távolmaradtak a kormány tagjai, a NATO országok nagykövetei és képviselői. Az est folyamán tüntetők csoportjai tüzet gyújtottak a kommunista párt székházánál.

Luxemburgban a kedd esti incidensek miatt, amely a szovjet külképviselet helységeinek szétzúzásával ért véget, megtiltottak minden öt személy feletti csoportosulást. A középületeken félárbocra eresztették a zászlókat a magyar események iránti gyász jeleként.

Új-Delhiben tüntetést tartottak Magyarországért a szovjet nagykövetség előtt, miközben tartott a fogadás, amelyről a nyugati diplomaták nagy része távol maradt.

Buenos Aires-ben tüntetők csoportjai tüzet próbáltak gyújtani a szovjet nagykövetség épülete előtt, miközben folyt a fogadás, de a rendőrség könnygázbombákkal visszaszorította őket. Az argentínai Rosario városban az orosz agresszió ellen tüntető tömeg felgyújtotta a kommunista párt székházát.

Moszkvában szintén nem vettek részt a nyugati diplomaták a szovjet kormány által rendezett fogadáson.

A katolikus aktivisták imája a magyar elesettekért

November 8-án, csütörtökön a Jézus Legszentebb nevének szentelt jezsuita templomban, az Il Gesù-ban, a Szentatya „Datis nuperrime” enciklikája szándékainak megfelelően ünnepélyes szentmisét mutattak be a magyar elesettek lelki üdvéért és a világ békéjéért.

A templom homlokzatán a következő felirat díszelgett: „Az Olasz Katolikus Akció, a keresztény nép érzelmeinek tolmácsolója lerója tiszteletét a hősies magyar nemzet áldozata előtt, Istenhez emelve fohászát a békéért és az elnyomottak szabadságáért”.

A templomhajó közepén állították fel a ravatalt, amelyet a magyar nemzeti zászló takart be és gyertyák, valamint a katolikus társulatok zászlói vettek körül. Jelen voltak a polgári hatóságok képviselői, hívek tömege. Az oldalkápolnákat diákok töltötték meg. A szertartáson részt vettek a vatikáni államtitkárság képviselői, a Szentszék mellé rendelt diplomáciai testület tagjai, továbbá Báró Apor Gábor (volt szentszéki nagykövet) a Magyar Katolikus Akció részéről.

Az egyetemi diákok szolidaritása a magyar néppel

Tovább folytatódnak az olasz egyetemisták tüntetései. Egy 14 tagú küldöttségük gyalog érkezett Rómába a mintegy 90 km-re fekvő Civitavecchia-ból, Toscana, Piemonte, Lombardia, Liguria tartományok képviseletében. Rómában a Szent Péter tér közelében (Porta Cavalleggeri) találkoztak a többi egyetem képviselőivel, több ezer diákkal.  A menet a külügyminisztériumig haladt, ahol a gyalogos csoport, az olasz egyetemisták nevében átadta tiltakozó jegyzékét. Az amerikai nagykövetségen egy magyar és egy lengyel diák három olasz társával együtt felhívást nyújtott át John Durnford Jernegan diplomatának azzal a kéréssel, hogy az ENSZ lépjen közbe az elnyomott magyarok érdekében.

Giornata pro-Ungheria – Szolidaritási Nap Magyarországért az egész félszigeten

Az Olasz Katolikus Akció november 11-ére, vasárnapra az egész országra kiterjedő szolidaritási napot hirdetett meg Magyarországért. A hívek minden egyházmegyében, minden plébánián ünnepélyes megmozdulásokat tartanak. Délelőtt szentmisén vesznek részt a Szentatya felhívásának megfelelően: a szent rítusok legyenek az első keresztény cselekedetek a tragikus helyzetben. A gyűléseken beszédek hangzanak el. Az országos polgári bizottság határozottan támogatja a szolidaritási napot, amelyen aláírásokat gyűjtenek, és tiltakozó üzenetet juttatnak el az ENSZ-hez.

Bíborosok és érsekek figyelmeztetése: a komunizmus fenyegeti a keresztény hitet és magát az emberi közösség létét

Bologna bíboros érseke, Giacomo Lercaro bíboros nyilatkozata:

„Egy materialista tan erkölcsi bukásával szemben, amely a földi paradicsom délibábjával tagadta Istent és a mennyet, elfojtotta a szívek legmélyebb vágyait és mindenütt gyűlöletet és terrort teremtve megvalósította a földi poklot, mi még erőteljesebben, mint valaha megvalljuk katolikus hitünket”.

Dalla Costa bíboros, firenzei érsek jegyzéket intézett papjaihoz és az egyházmegye világi híveihez, bejelentve, hogy pénteken ünnepélyes szertartásokat tartanak, fohászkodva az Úrhoz a sokat szenvedett magyar nemzetért, kifejezve a hívek részvétét hosszan tartó, kimondhatatlan szenvedésében. A gyászba öltözött székesegyházban az esti szentmise után körmenetet tartanak, minden templomban megkondulnak a gyász harangjai.

Catania érseke szintén elrendelte, hogy egyházmegyéjében minden plébániatemplomban tíz percen át harangozzanak délután 6 órától kezdve a gyász és a magyar néppel való szolidaritás jelenként.

Milánóban a Kereszténydemokrata párt szervezésében a Dóm-téren tartottak rokonszenv megmozdulást, a szónoki emelvényt a gyász jeleként magyar zászló díszített, amit a budapesti Szent István bazilika oltárán áldottak meg. Miután a téren elénekelték a magyar nemzeti himnuszt, a tömeg egy emberként kiáltotta: „Éljen a szabad Magyarország, éljen a magyar nép!”.

Az ANSA tájékoztatása szerint előző este Padova-ba érkezett a Máltai Lovagrend teherautó-konvoja, amely visszatért Magyarországról. A rend által felkínált segélyt szállították el a magyar hazafiak részére, az adományokat közvetlenül Mindszenty bíborosnak adták át. Az olasz segélynyújtók addig tudták küldetésüket teljesíteni, amíg a szovjet harckocsik meg nem érkeztek.

Loreto – ünnepi szertartások Magyarország Királynője tiszteletére

November 3-tól nyolc napon át a Loreto-i Szent Házban a kapucinus atyák minden reggel 9 órakor szentmisét mutatnak be Magyarország Királynője – „Regina Hungariae” - tiszteletére, a Szentatya, XII. Piusz szándékának megfelelően. Primo Principi prelátus, apostoli adminisztrátor október 28-i közleményében a következő szavakkal fordult a város lakosságához: „Nem maradhatunk érzéketlenek vagy közömbösek a nemes magyar nemzet szenvedésével szemben: a magyar nép minden társadalmi rétege, munkások, parasztok, értelmiségiek egységesen léptek fel, hogy visszaszerezzék azokat az ideálokat, amelyek a mieink is: nem maradhatunk közömbösek a kegyetlenül elpusztított életek ezreivel szemben”.