XII. Piusz pápa XII. Piusz pápa 

Osservatore Romano 1956. november 5-6. számából: A magyar nép hősies áldozata

Felidézzük a vatikáni napilapban megjelent írásokat a magyar forradalomról. (Cikkünk forrása szerkesztőségünk saját archívuma.)

Vertse Márta - Vatikán

A magyar nép hősies áldozata

A moszkvai csapatok véres megtorló akciója – a szovjetek leblokkolták a menekültek áradatát - Ellenállás a megszállók elképesztően nagy túlerejével szemben - Az utolsó drámai felhívások - ezekkel a szalagcímekkel kezdődik a vatikáni napilap első oldalán a Magyarország szovjet megszállásáról szóló részletes beszámoló.

A magyar tragédia folytatódik

Egy népre, amely felkelt saját élete, szabadsága és az emberi méltóság védelmében, tűzzel-vassal lesújtott egy olyan elnyomás, amelytől remélte, hogy megszabadul. Ágyuk és tankok visszaállítanak és rákényszerítenek Budapestre egy olyan rendszert, amelyet egy egész nép visszautasított és elűzött. Ennek a kegyetlen epizódnak talán nincs precedense a történelemben, vagy ha van is, rendkívül ritka és nem ilyen nagyméretű. Semmilyen ürüggyel sem lehet igazolni ezt az elnyomást.

A brutális erővel és a kiontott vérrel szemben felemeli szavát a keresztény lelkiismeret, összhangban Mindszenty bíboros szavaival, amelyeket a szemben álló felekhez intézett. Miközben megkülönböztette az igazságosság ügyét a jogtalanságétól, mindenkit békére és keresztény szeretetre szólított fel, annak az áldozatnak a tekintélyével, aki, amint szabadon szólhatott, azonnal a legnemesebb példáját adta a keresztény megbocsátásnak.

A civilizált világ felháborodott reakciója

A magyar nép ellen elkövetett újabb szovjet agresszió az egész civilizált világban felháborodott és spontán reakciót váltott ki.

Washingtoni diplomáciai körökben a Magyarország elleni hirtelen orosz katonai támadást a legnagyobb kollektív mészárlásnak tekintik, amire a modern történelemben sor került.

Megjegyezzük, hogy az USA-ban, ezekben a napokban tartották az elnökválasztást, ezért számos külföldi megfigyelő volt jelen az országban.

Ann Arborban, Michigan államban három orosz küldött tanulmányozta a választási kampányt. A helyi egyetem diákjai a következő szovjetellenes feliratokkal tüntettek ellenük: „Megmostátok vértől szennyes kezeteket, mielőtt Amerikába jöttetek volna?”

New York-ban tegnap több mint tízezren vettek részt a magyar népfelkelés véres elnyomása ellen tiltakozó „gyászmenetben”. Lengyelek, lettek, észtek és ukránok csatlakoztak a magyar származású amerikaiakhoz a Fifth Avenue-n gyászszalagos zászlóval végig haladó szomorú menethez, amelynek élén nők a rózsafüzért imádkozták.

Az amerikai sajtó, szinte kivétel nélkül rendkívül energikus hangon szólalt meg.

„Vádoljuk a Szovjetuniót, amiért végre hajtotta a leggyalázatosabb árulást és a legszégyenteljesebb csalást, amire emberemlékezet óta nem volt példa”.

A francia újságok, szokás szerint a szélsőbaloldaliak kivételével, keményen elítélik a magyarországi szovjet megszállást.

A független „Parisien Libéré” megállapítja: „A magyarországi mészárlás felülmúlja mindazokat a szörnyűségeket, amelyeket Sztálin el mert követni”.

Le Figaro: Eltűntek a hruscsovi mosolyok. Az öreg despota (Sztálin) árnyéka kikel a sírból. Zsarnokság nélkül a kommunista uralom összeomlik.

Koppenhágában rendőrök százai kordonnal védték a szovjet nagykövetséget dánok ezreivel szemben, akik méltatlanságuknak adtak hangot. A tüntető tömeg feliratos táblákat emelt magasba: „Le a kezekkel Magyarországról! Oroszok kifelé!” Hatalmasra növekedett a tüntetők száma, amikor csatlakoztak hozzájuk a közeli stadionból kiáramló személyek, akik a dán-holland válogatott mérkőzésen vettek részt. A mérkőzés elején egy perces néma csenddel adóztak a magyaroknak.

Új-Delhiben az indiai kommunisták „Új korszak” hetilapja megállapította, hogy az indiai demokratikus erőket mélyen megrendítették a magyar események.

Rejkjavikban, Izland fővárosában kétezer diák és értelmiségi tartott tiltakozó nagygyűlést, elítélve az orosz agressziót. A szovjet legátushoz meneteltek, azonban a személyzet nem fogadta őket. A tömeg, amelynek száma közben ötezerre nőtt, hosszasan ezeket a jelszavakat kiáltozta: „Le Oroszországgal, éljen Magyarország!”

Amszterdamban tegnap este és ma reggel nagyszabású megmozdulások voltak az orosz agresszió ellen. A tüntetők kövekkel megdobálták a szovjet kereskedelmi képviseletet.

Hágában, Rotterdamban és Utrechtben is voltak tüntetések.

Stuttgartban a nyugatnémet szocialista vezető azt nyilatkozta, hogy a szovjet orvtámadás „az emberiség ellen elkövetett bűntény”.

Bernben a svájci munkások szövetsége „méltatlankodva” elutasította a Moszkvából érkezett meghívást egy szovjetunióbeli tanulmányútra a magyarok elleni véres szovjet beavatkozás miatt. Ha elfogadnák a meghívást, akkor az egész szabad világ úgy tekintene a svájci szakszervezeti tagok szovjetunióbeli látogatására, mint egy késdöfésre a magyar nép szabadságharca és minden nép ellen, akik a szovjet elnyomás ellen fellázadnak.

Brüsszelben Spaak külügyminiszter azt nyilatkozta a rádióban, hogy Oroszország, magyarországi tettével összetört minden reményt, amit a közelmúltban a szovjet kommunizmus fejlődéséhez fűztek.

Tarragonában több mint négyezren vettek részt egy gyászszertartáson az orosz agresszorok elleni küzdelemben elesett magyarok lelki üdvéérét.

Strasbourgban, az Európa Tanács székhelyén félárbocra eresztették a zászlót a magyarországi tragikus eseményeket gyászolva.

Szolidaritás a hősies magyar néppel, részvét az áldozatok miatt

Lercaro bíboros, bolognai érsek kezdeményezése

Az egész félszigeten vallási szertartásokat és szolidaritási tüntetéseket tartottak a magyar testvérekért, akiket kegyetlenül és orvul megöltek az orosz hadsereg tankjai.

Lercaro bíboros tegnap este felhívást intézett egyházmegyéje papjaihoz és híveihez a következő jegyzékben: „Meghalunk Magyarország szabadságáért és Európa szabadságáért” – ez volt az utolsó hang, ami ma reggel Budapestről érkezett. Az egyház és az egész magyar közösség legyilkolásával szemben a bolognai helyi egyház gyászba borul. Újabb rendelkezésig tilos ünnepre harangozni. Minden este 6 órakor minden templom halottakért harangozzon. A város minden templomának kapuján továbbra is fenn maradnak a gyász jelei, mint ünnepélyes temetési szertartások idején. Minden templomban imádkozzanak a magyar nép szabadságáért és a világbékéért. Javasoljuk, hogy a hívek minden nap imádkozzák el a Boldogságos Szűz rózsafüzérét.

„A Szent Petronius bazilikában november 6-án este 6 órakor engesztelő szertartást tartok” – írta közleményében Lercaro bíboros.

A papoknak és a szerzeteseknek azt javasolta, hogy ajánlják fel zsolozsmájukat a magyar halottakért. A szemlélődő szerzetesközösségektől is külön imákat kért. A hívek gyakorolják az önmegtagadás és áldozathozatal cselekedeteit.

Elérkezett az az óra, amikor a keresztények nem engedhetik meg maguknak a pihenést, vagy a buzgóság lanyhulását.

„Minden megkereszteltet, aki idáig valamilyen módon támogatta pártállásával, együttműködésével és rokonszenvével a kommunizmust, amely felelős egy nép lemészárlásáért és fegyveres erőszakot követ el a vallásszabadság és a polgári szabadság ellen, a magyar fiatalok, diákok és munkások legfőbb felhívásának tolmácsolójaként arra kérek, hogy lelkiismeretesen vizsgálja felül helyzetét. Megújítom felhívásomat a segélynyújtásra, amellyel tegnap visszhangoztam a magyar szabadság hősének, Mindszenty bíborosnak az aggódó fohászát” – írta Lercaro bolognai bíboros érsek, majd áldásával zárta felhívását.

A Nándorfehérvári diadal 500. évfordulója

Palermóban ünnepélyes engesztelő szentmisét mutatott be a székesegyházban Ruffini bíboros érsek. A régi magyar zászlóval letakart ravatal mellett lerótták tiszteletüket a helyi hatóságok képviselői, a régió elnöke és a hívek.

Milánóban a magyar kolónia tagjai a Szent Sír templomban gyűltek össze, mint a hónap minden első vasárnapján a szentmisére. P. Fábry Antal SJ magyarul szólt menekült honfitársaihoz. Emlékeztetett rá, hogy idén van a nándorfehérvári diadal 500. évfordulója, amely a magyar nép törökök feletti győzelmét, egyben Európa népeinek megmenekülését jelentette. Azóta Magyarországon minden délben felhangzik a szabadulás harangszava.

Ma Szent István népe ugyanazokért a szabadság eszmékért küzd – mondta Fábry atya. Vigaszt és reményt jelent a magyar nép számára az a tudat, hogy az egész világ egyesül és szenved vele.

A jelenlévők a mély meghatottság pillanatait élték át, miközben a szertartás a végéhez közeledett és ünnepélyesen felhangoztak egy magyar egyházi népének hangjai. A szentmise után a hívek Kossuth-címeres zászlójukkal elindultak az Érseki palota felé. Milánó központi utcáin elhaladva fogadták a lakosság meghatott tiszteletadását.

Montini milánói érsek megáldotta és megcsókolta a Kossuth-címeres magyar zászlót

Az érseki palota udvarán – ahol egy Magyarországra induló autókonvoj állt – a menet megérkezése után nem sokkal megjelent Montini érsek (Boldog VI. Pál), hogy megáldja a gépkocsikat. „Isten áldását adjuk ezekre a testvéri adományokra, amelyeket a milánóiak karitatív lelkülete küld Mindszenty bíboros hősies népének, amely ezekben az órákban olyan nehéz megpróbáltatásokat él át. Vajon megérkeznek-e ezek az ajándékok?” – tette fel a kérdést a főpásztor. Már így is értékesek a szívnek az adományozók szempontjából, kifejezik a szállítók karitatív szolgálatát, egyben a keresztény szeretet jele két nép között. Ha nem érkeznek meg, akkor az újabb bizonyítéka lesz annak, hogy mennyire hamis volt a béke neve azok részéről, akik ma ilyen kegyetlenül bánnak egy védtelen néppel, felhasználva a háború legkegyetlenebb eszközeit” – mondta Montini érsek. Az autókonvoj és a magyar zászló megáldása után, amelyet a milánói érsek megcsókolt, miközben a jelenlévő magyarok arcát könnyek öntötték el, a főpásztor a palota kihallgatási termében fogadta a magyar kolóniát. Itt megismételte a remény szavait és jókívánságait a magyar nép számára. Miközben a jelenlévők letérdeltek, hogy imádkozzanak az Érsek úrral, egy magyar fiatal hangosan elmondott egy nemzeti imát:

„Hiszek egy Istenbenhiszek egy hazábanHiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában!”

Húszezer római dolgozó imája az elhunyt magyar hősök lelki üdvéért

November 4-én, vasárnap este húszezer római dolgozó emlékezett meg elhunyt társaikról a Verano-i temetőben. A holtak lelki üdvéért mondott imáikba belefoglalták a hősies magyar testvéreket, akik ezekben a tragikus napokban áldozták fel életüket a dicsőséges és egyenlőtlen harcban a szabadságért.

Az ünnepélyes szertartás impozáns körmenettel kezdődött, a hívek a temető előtti térről indulva jutottak el az Elesettek emlékművéhez. A szabadtéri szentmisét Francesco Gastaldello atya mutatta be, a munkások lelkipásztori ellátásáról gondoskodó mű, az ONARMO káplánjainak koncelebrálásával.

Ferdinando Baldelli püspök, az ONARMO főigazgatója nem volt jelen a szertartáson, mivel útra kelt, hogy teljesítse XII. Piusz pápától kapott karitatív küldetését a gyötrelmektől sújtott magyar nép érdekében.

Az ONARMO – Opera Nazionale di Assistenza Religiosa e Morale degli Operai – a Munkások Vallási és Erkölcsi lelkipásztori ellátásának Országos Művét 1926-ban hozták létre a munkások vallási, szociális, egészségügyi és gazdasági támogatására, különös tekintettel a legszegényebbekre. 1971-ben oszlatták fel.

A szertartás mély spiritualitását jellemezte, hogy öt pap több mint egy órán át osztotta ki a szentostyákat az áldozáshoz járuló híveknek.

05 november 2018, 16:25