Kedden bemutatták a szinódusi záródokumentum tervezetét

Somogyi Viktória / Paolo Ondarza – Vatikán

Hosszú és lelkes taps, a fiatalok üdvrivalgása fogadta kedden délelőtt a záródokumentum bemutatását a szinódusi aulában. Nehéz, de lelkes és figyelmes munka előzte meg, hogy időben elkészüljön. A dokumentum összeállítása a szinodalitás jól sikerült példája, amely egy jezsuita és egy szalézi közötti tökéletes egyetértésben mutatkozott meg – így kommentálta humorosan P. Giacomo Costa és P. Rossano Sala, a szinódus két különleges titkára, utalva rendjeikre.

A munkadokumentum volt a vonatkozási pont

Sergio da Rocha bíboros, a szinódus főrelátora az aulában elmondta, hogy a záródokumentum tervezetét az Instrumentum laboris (munkadokumentum) alapján dolgozták ki, az volt a vonatkozási pont. Míg azonban a munkadokumentum a világ fiataljainak két éves meghallgatásából állt össze, a záródokumentum a szinódusi atyák három hetes vatikáni megkülönböztetésének gyümölcse. Tehát eltérő és egymást kiegészítő dokumentumokról van szó, amelyek együtt adnak egy képet a felmerült kérdések összetettségéről és azokról a dinamikákról, amelyekkel az út során szembe kellett nézni. Együtt kell tehát elolvasni a két dokumentumot, mert folyamatos egymásra utalás van bennük. A záródokumentum forrásai közé tartoznak még a munkadokumentumon kívül a szinóduson elhangzott felszólalások, illetve az ott javasolt módosítások és a korrekciók.

Úton az Emmauszi tanítványokkal

A záródokumentum megőrizte a munkadokumentum alapvető struktúráját és három részre osztotta: felismerni, értelmezni, választani. Továbbá a dokumentum tükrözi az Emmauszi tanítványokról szóló evangéliumi történet felépítését: „Velük haladt”, „Felnyílt a szemük” és végül „Habozás nélkül elindultak”. A munkadokumentum témai fellelhetők a záródokumentumban, de azok emelkednek ki nagyrészt, amelyekkel többet foglalkoztak az aulában a három hét során. A szöveg 173 bekezdésre oszlik és csapatmunka eredménye. Szerzői a szinódusi atyák, a többi résztvevő és kiemelkedően is a fiatalok. Az egyelőre még bizalmas dokumentumot átadták a szinódusi atyáknak, hogy olvassák át és mutassák be kiegészítési és módosítási javaslataikat. A záródokumentum elsődleges címzettje a pápa – emlékeztetett a szinódusi főtitkár. A pápa jóváhagyásával teszik majd elérhetővé az egész egyház, a részegyházak, a fiatalok és mindazok számára, akik az ifjúság-pasztoráció és a hivatásgondozás területén foglalkoznak a fiatalokkal.

Isten népe a kiindulási pont és a végcél

A kiindulási pont és a végcél Isten népe annak eltérő társadalmi, kulturális és egyházi helyzetével együtt. A szinódusi út még nem ért véget, mert részét képezi annak a megvalósítási szakasz – figyelmeztetett da Rocha bíboros. Fontos, hogy a helyi egyházak és a püspöki konferenciák kreatívan és hűségesen felvállalják a dokumentum dinamikáját és saját körülményeikre szabják a szinódusi munkák során felszínre kerülteket. Tehát a szinódusi folyamat nem zárul le a gyakorlatban alkalmazandó „pasztorális receptekkel” és mivel a kidolgozott szöveg nem szükségszerűen fiatalos, az a döntés született, hogy a szinódusi atyák levelet állítanak össze a világ fiataljainak.

Az egyház a megtérés alkalmát éli

A kedd reggeli ima során az elmélkedést vezető szinódusi atya az egyház által megélt nehéz időkről szólt. Arra hívott, hogy a résztvevők a szinódust a megtérés alkalmaként éljék meg. A fiatalok egy átlátható, szegény egyházra vágynak és mindenki számára ösztönzést jelenthetnek Szent Damján keresztjének szavai Assisi Szent Ferenchez: „Menj és állítsd helyre egyházamat (templomomat)”. A folyó mellé ültett fa nem fél attól, amikor megérkezik a meleg. A százazság idején sem lesz kevesebb a fa gyümölcse, ha gyökereit az élő víz folyója mentén, azaz Jézus közelében ültetik el. A megtérés, a szenvedés és a kegyelem mostani idejében az egyház haladjon előre bátran, reménnyel eltelve és empátiával. A fiatalok érdekében szánjanak rájuk időt, embert és anyagi erőforrást a plébániákon és a világ különböző egyházmegyéiben.