Thomas Aquinas Manyo, Oszaka érseke egyike a kinevezett új bíborosoknak
Robin Gomes/Somogyi Viktória – Vatikán
Thomas Aquinas Manyo érsek számára még nagyobb meglepetés volt a bíborosi cím, mint a többieknek. A 14 új bíborosból hárman származnak Ázsiából: a japán Manyo érsek, Joseph Coutts, a pakisztáni Karacsi érseke és az iraki káld Louis Raphaël Sako babiloni pátriárka.
Nehéz elhinni
A UCANEWS hírügynökségnek nyilatkozva Manyo érsek elmondta, hogy az emberektől folyamatosan e-maileket és telefonhívásokat kap a kinevezés óta. „Nem tudtam semmit a bejelentésről, előzetesen nem volt kapcsolatfelvétel ezen a téren. Nem gondolom, hogy én lennék a legalkamasabb személy arra, hogy bíboros legyek, úgyhogy még mindig nehezen tudom elhinni” – fogalmazott a 69 éves oszakai érsek.
Manyo érsek a japán püspöki konferencia alelnöke. 1949-ben született Nagaszakiban. 1975-ben szentelték pappá a Nagaszaki egyházmegyében. 2006-2011 között a japán püspöki konferencia főtitkára volt. 2011 szeptemberében szentelték püspökké. 2014 augusztusában lett Oszaka érseke.
Haiku mester
Nagaszaki szülöttjeként Manyo püspök mélyen bekapcsolódott a békemozgalomba Hirosimában. Munkálkodott a „rejtett keresztények” boldoggá avatásán, akiket Tsuwanóba száműztek, amely ma a Shimane prefektúra területe és a hiroshimai egyházmegyéhez tartozik. 150 évvel ezelőtt a keresztényüldözés utolsó kitörésekor közel 3400 keresztényt száműztek Nagaszakiból Japán számos területére. Több mint 600-an életüket vesztették ennek során.
Manyo érsek hosszú ideje foglalkozik fogyatékkal élőkkel és a püspöki karon belül a nevelési és ökumenikus bizottság tagja. A kinevezett bíboros a haiku, a rövid japán költészeti forma mestere is, versei gyakran megjelennek prédikációiban és cikkeiben.
A japán egyház
A japán bíborosi kinevezés meglepetés, ha figyelembe vesszük, hogy a 126 milliós Japán több mint 80%-a sintoista vagy buddhista, a keresztények a lakosság 2,3%-át alkotják. Közel 950 ezer katolikus él Japánban, akik közül 450 ezer japán nemzetiségű, a többiek nagyrészt bevándorlók, elsősorban a Fülöp-szigetekről vagy Dél-Amerikából visszaköltözött japánok.
Bíborosok, az egyház egyetemessége
Ferenc pápa azzal támasztotta alá választását, hogy „a származási országok az egyház egyetemességét fejezik ki, amely továbbra is hirdeti Isten irgalmas szeretetét minden népnek a világon”. A 14 bíboros Pakisztánból, Japánból, Irakból, Portugáliából, Olaszországból, Lengyelországból, Peruból, Madagaszkárról származik és vannak, akik a Vatikánban teljesítenek szolgálatot. 11 közülük 80 év alatti, vagyis pápaválasztó bíboros.
Az új bíborosokkal a Bíborosi Kollégium összetétele a következő: 125 80 év alatti bíboros, amely magasabb, mint a VI. Pál pápa által meghatározott 120 fő. Ferenc pápa már 60 bíborost nevezett ki öt éves pápasága során. Jelenleg 213 élő bíboros van.
