Koreai taekwondo csapat a pápa szerdai általános kihallgatásán

VATIKÁN

A Világiak, a család és az élet dikasztériumának új dokumentuma a sportról

„A legjobbat kihozni magunkból” címet viseli az a dokumentum, amelyet a Szentszék Sajtótermében mutattak be június 1-jén, pénteken. A szöveg összefoglalja a pápák és az egyház tanítását a sportról, kiemelve a párhuzamokat a versenyzés erőfeszítése és az elkötelezettség között a keresztény életben. A sport formálja az embereket. A sport legyen tiszta, emberséges és igazságos.

Alessandro De Carolis/Somogyi Viktória – Vatikán

Trikó, testretapadó nadrág, kilátszó izmok. Ilyet sosem lehetett látni a Vatikánban 1904 előtt. Fiatal tornászok tartanak bemutatót olyan helyeken, ahol mindig is a reverendák és az egyházi józanság uralkodott. Ezt látva a Római Kúria egy meghökkent prelátusa X. Piusz pápának megjegyezte: „Hová jutunk?”. Mire a pápa így válaszolt: „A Paradicsomba!” Ezt az anekdotát is felidézi a Világiak, a Család és az Élet vatikáni dikasztériumának dokumentuma bevezető soraiban. Ezzel is alátámasztja, hogy a Szentszék és a katolikus egyház már hosszú ideje figyelemmel fordul a sport felé, amely a civilizáció nagy lehetőséggel bíró nevelési és képzési eszköze.

Sport a személyért

A közel 50 oldalas dokumentum öt fejezetre bomlik. Összefoglalja a sport történetét, antropológiai olvasatot ad róla az értékek, a kihívások és a sport negatív oldalairól – ezek között a dopping és a korrupció – szempontjából. Végül leírja az egyház által játszott szerepet ebben a szektorban, amelyet a „modern Népek udvarának” tekint. Kijelenti, hogy nem létezik keresztény sport, de jogosan megállapítható, hogy van a sportról alkotott keresztény szemlélet. Ezért a szöveg rámutat, hogy az egyház – amint ezt az utóbbi évtizedekben II. János Pál többször is tanította – nemcsak ösztönözni akarja a színvonalas sporttevékenységet, hanem be akar lépni a sportba, vagyis a személyért működő sportba. Ebbe a térbe, ahol kihozhatjuk a legjobbat magunkból, amint a dokumentum címe is hangsúlyozza és ahol barátság, párbeszéd, egyenlőség, tisztelet és szolidaritás alakul ki.

A test és a lélek tornája

A sport fejlődésének rövid történetét a második fejezet tartalmazza, amely emlékeztet az Olimpiai Játékok újraindítására és arra, hogy ennek hatására a XX. század elején a sport globális jelenséggé vált. A harmadik fejezet a figyelmet áthelyezi a sporttevékenység értékeire, ezek közül is a személy, a test és a lélek átfogó és harmonikus fejlődésére. Párhuzamot von a sport és a hit között 10 pontban. Ezek egyike a fair play, amely a sportolót megtanítja arra, hogy legyen figyelmes és tartsa tiszteletben az ellenfelet, ne a szankcióktól féljen. Ezért van az, hogy az egyre elterjedtebb értékvesztés világában iránytvesztett fiatalok számára a sportolók a viselkedésükkel nevelő szerepet testesíthetnek meg.

A korrupt verseny

A sport tiszta arca a csoportjáték ízét és szépségét, az áldozathozatal és önfeláldozás értékét tanítja meg egy kiváló eredmény érdekében. Nagy kárt okozhat ugyanakkor a személynek az egyes sportágak túlzott kereskedelmiesítése. A negyedik fejezet röviden, de mélyen szántóan foglalkozik mindazzal, ami tönkreteszi a sportszektort. Minden baj abból születik, amikor a sporttevékenység a minden áron való nyerésre alacsonyodik le. Megjelennek az egészségre vonatkozó kockázatok, az árucikké alacsonyított sportolók, a kiskorúak ellen elkövetett fizikai, szexuális és érzelmi visszaélések. Ezért megfelelő biztonsági intézkedésekre van szükség, a szurkolók nem sportszerű viselkedésének korlátozására. A szöveg tehát rámutat azokra a helyzetekre, amelyek aláássák a sport emberséges és igaz arcának szépségét.

A négy kihívás

Az egyház megnevez négy olyan területet, ahol be kell avatkozni, hogy elkerüljük, hogy részérdekek beszennyezzék a sportszektort szabálytalan lépésekkel. Az első a test leértékelése, amely gyakran a sportoló automatizálásához vezet és sok esetben korai specializációra, amely alááshatja a szervezet egészségét. A második terület a dopping, amely tönkreteszi a sportoló testét és meghamisítja az eredményeket. Ennek felszámolásához konkrét és összehangolt nemzetközi erőfeszítésekre van szükség a sportszervezetek, a média, a politika és a pénzvilág részéről.

A sportesemények látványos előadásokká alakítása összekapcsolódik a gazdasági korrupcióval, amelyet a vatikáni dokumentum a legyőzendő harmadik nagy kihívásnak tekint. A sport területén kívüli szereplők által megszervezett csalásokra is utal, ezek között említve a sportfogadásokat. Konkrét és átlátható szabályokkal kell védeni a sport egységét. A negyedik kihívás a szurkolókat és a nézőket érinti. Itt a szurkoló közösség egységének védelmezésére szólít fel. Amikor a szurkoló helyesen éli meg szenvedélyét, az az öröm és a szépség fantasztikus forrása.

Nevelési stratégia

A vatikáni dokumentum ötödik fejezetében az egyház lelkipásztori tevékenységéről van szó a sport területén. A plébániáktól a családokig, az oktatási intézményektől a fitness központokig szükség van egy nevelési stratégia kidolgozására, amely támaszt nyújt az edzők, a szakemberek, a szülők, az önkéntesek, a papok és a felszentelt személyek számára. Ferenc pápa szavaival zárul a Világiak, a Család és az Élet dikasztériumának új dokumentuma. Idézi a pápa szavait 2014-ből az Olasz Sportközpont képviselőihez: „Lépjünk játékba egymással és Istennel anélkül, hogy megelégednénk egy közepes döntetlennel. Hozzuk ki a legjobbat önmagunkból azért, ami örökké tart.”