Béta verzió

Cerca

Vatican News
XXIII. János Pacem in Terris enciklikája XXIII. János Pacem in Terris enciklikája 

XXIII. János 55 éve tette közzé Pacem in Terris k. enciklikáját

„Az igazságban, az igazságosságban, a szeretetben és a szabadságban” – így valósul meg a béke Szent XXIII. János utolsó enciklikája szerint, amellyel minden jóakaratú emberhez fordult egy olyan történelmi pillanatban, amikor a nemzetközi közösség egy harmadik világháború felé rohant.

Somogyi Viktória - Vatikán

1963. április 11-én, Nagycsütörtökön jelent meg Roncalli pápa nyolcadik enciklikája „Pacem in Terris” címmel. A kortárs világ törekvéseit vette számba a pápa az idők jeleinek értelmezésén keresztül. Az akkor más súlyos beteg XXIII. János utolsó enciklikája volt.

Spirituális végrendelet a jóakaratú embereknek

Sokan spirituális végrendeletének tekintik a dokumentumot, amelyet az egyháznak és minden jószándékú embernek szánt. Ez volt az első enciklika, amely hívőkhöz és nem vallásos emberekhez egyaránt szólt. Ezt azzal az indokkal tette, hogy az egyháznak egy korlátok nélküli világra kell tekintenie, amelyet nem osztanak meg falak vagy kerítések, és amely nem tartozik se a Nyugathoz, se a Kelethez.

Az igazságon, az igazságosságon, a szereteten és a szabadságon alapuló béke

A hadviselés ellen és a béke útjainak építésére összpontosító enciklika világosságot mutatott fel a hidegháború és a feszültségek sötét időszakában. XXIII. János egy olyan megosztott világhoz szólt, amely két blokkra szakadt és amelyet háború sújtott Vietnámban, Afrikában, Latin-Amerikában és a nukleáris fegyverkezés veszélye fenyegetett. Az üzenete erős: „A béke csak csengő szó marad, ha nem arra a rendre alapszik, amelyet ez a dokumentum bizalmas reménnyel megfogalmaz: ez a rend az igazságon alapszik és az igazságosságra épül, a szeretet teszi élővé és hatja át, valamint a szabadságban valósul meg.”

Az ember útját egyengetni

Az enciklika négy meghatározó pontot jelöl meg az emberiség béke felé tartó útjának egyengetésére: a személy központi szerepe megszeghetetlen jogaival, de ugyanakkor kötelességeivel; a követendő és mindenhol megvalósítandó közjó; a politikai közösség erkölcsi alapja; az értelem ereje és a hit megvilágósító tornya a végső pasztorális felhívásokkal, amelyek Szent XXIII. János személyes „névjegye”, utalással az aktív részvételre a közéletben és a közjó megvalósításában.

XXIII. János Pacem in Terris enciklikájáról
11 április 2018, 12:27