A pápa a conceptionista nővérekhez: Egy zajos világban csendre van szükség Isten szemléléséhez

Francesca Merlo / Somogyi Viktória – Vatikán

A pápa a tiszteletreméltó spanyol María de Jesús de Ágreda nővérről tartott nemzetközi kongresszus résztvevőihez intézett beszédében örömét fejezte ki a Nemzetközi Pápai Mária Akadémia által szervezett program miatt. A pápa november 16-án, csütörtökön szeretettel köszöntötte a Szeplőtelen Szűz Fogantatásáról nevezett női szerzetesrend képviselőit, akik conceptionista nővérek néven is ismertek.

A coceptionista rend

A szemlélődő szerzetesrendet Szent Beatrice De Silva Meneses alapította 1484-ben a spanyolországi Toledo melletti Gallianában. A pápai jóváhagyást 1489-ben nyerték el. Először a ciszterci, majd a klarissza regulát követték. María de Jesús de Ágreda, vagy másnéven az ágredai apátnő 1602-1665 között élt Spanyolországban. A conceptionista nővérek rendjének tagja volt. Korának ismert misztikusa, aki számos lelki könyvet írt. Levelezést folytatott IV. Fülöp spanyol királlyal és bilokált Spanyolország és az amerikai új gyarmatok között.

A pápa beszéde elején külön elismeréssel szólt azokról a nővérekről, akik Argentínából, szülőhazájából érkeztek a tanácskozásra. Ágreda anya rendkívüli életéről elmélkedve Ferenc pápa három leckét, tanulságot emelt ki, amelyeket a szerzetesnő kínál az egyháznak és az emberiségnek.

Csend

„Az első lecke a csend” - kezdte beszédét a pápa. Hangsúlyozta az Atya szeretett, örök Szava meghallgatásának és befogadásának jelentőségét. Rámutatott a nők egyedi képességére a meghallgatás terén és különleges hivatásukra, hogy ezt tegyék. „A nők tudják, hogyan kell meghallgatni, és különleges hivatással rendelkeznek a meghallgatásra.” Megjegyezte, hogy néhány szerzetes nővér, még konkrét képzés nélkül is, mélyreható ismereteket szerzett a Szentírásról, és ebből merített erőt, mint egy élő forrásból. A Szentatya kiemelte: ez a szeretet magát Krisztust jelképezi, aki Szavával szól hozzájuk, arra buzdítva mindannyiukat, hogy kövessék Mária példáját, és mindent becsüljenek meg a szívükben.

Miszticizmus

Beszédét folytatva Ferenc pápa második tanulságként a miszticizmust emelte ki. A miszticizmus bensőséges kapcsolat Istennel, ami a Szentírás alapos tanulmányozásából alakul ki. Elmagyarázta, hogy ennek lényege az, hogy legyőzzük az önközpontúságot és csináljunk teret Isten számára. „A szemlélődő életet követők azt tanítják, hogy csak az aszketizmus, a ráhagyatkozás és a hűség révén éljünk meg az Istennek szentelt élet örömét.” Megjegyezte, hogy a zajjal és a figyelem elterelésével elárasztott világban óriási szükség van a csendre, amikor az Urat szemléljük.

Küldetés

A harmadik és az utolsó lecke Ágreda anya életéből a misszió, amelyről Ágreda nővér és a conceptionista apácák mutatnak példát. A pápa kiemelte a szemlélődő élettel együtt járó missziós lelkületet, felidézve azokat az érzelmeket, amelyeket később a Gyermek Jézusról nevezett Szent Teréz hangsúlyozott. Ferenc pápa rámutatott a közbenjáró ima erejére, utalva Ágreda anya imájára, aki azokért a lelkekért imádkozott, akik nyitottak a keresztségre. Ez a gyakorlat gyümölcsöt hozott sok ember megtérésében.

Beszéde végén a pápa párhuzamot vont a kánai menyegzővel és hangsúlyozta Szűz Mária döntő szerepét Krisztus felfedésében. „Mária fiára mutat, felfedi őt Kánában” – zárta beszédét Ferenc pápa a tiszteletreméltó spanyol María de Jesús de Ágreda nővérről tartott nemzetközi kongresszus résztvevőihez.