Ferenc pápa: Tanuljuk meg a béke szókincsét, ne szokjunk hozzá a háborúéhoz!
Antonella Palermo / Gedő Ágnes – Vatikán
Béke, digitális világ, átfogó ökológia: ezen a három területen jelölte meg a kihívásokat Ferenc pápa az írástudatlanság elleni küzdelem szeptember 8-i világnapja alkalmából Audrey Azoulay-nek, az UNESCO főigazgatójának küldött üzenetében, amelyet a vatikáni államtitkár, Pietro Parolin bíboros látott el kézjegyével.
Még mindig túl sok az írástudatlan a világon
A pápa elégedetten nyugtázta az idei világnapra választott témát: „Előmozdítani az írás-olvasás tanítást a változóban lévő világ számára. Lerakni egy fenntartható és békés gazdaság alapjait”. A nevelés nagy szerepet játszik abban, hogy a személyek harmonikusan integrálódjanak a közösségbe, tevékenyen részt vegyenek a társadalom fejlődésében. A Szentatya üzenetében rámutat, hogy még mindig aggasztóan nagyra becsülik azoknak a számát, akik nem tudnak írni-olvasni, az analfabetizmus pedig akadályozza képességeik kiteljesedését.
Sajátítsuk el a béke szókincsét!
Konfliktusoktól és feszültségektől terhes világunkban alapvetően fontos, hogy ne szokjunk hozzá a háború és a széthúzás szókincséhez – figyelmeztet Ferenc pápa. Ahogy lassanként megtanulunk egyre borzasztóbb fegyverekkel bántani másokat, le is mondhatunk erről. Ahogy megsérthetünk egy személyt, egy rokont vagy barátot kemény szavakkal és bosszúálló gesztusokkal, úgy le is mondhatunk erről. Sajátítsuk el a béke nyelvezetét, mert így visszaadjuk a párbeszéd, a kedvesség és a tisztelet értékét. Idézve Fratelli tutti – k. enciklikájából, a pápa rámutat, hogy ez az erőfeszítés mélyen átalakítja életmódunkat, társadalmi kapcsolatainkat és vitakultúránkat. Egyre több erőforrást és energiát kell befektetni a nevelésbe, a kommunikációba, a tudományba és a kultúrába: ezek az egyedüli legitim és hatékony „fegyverek” a kezünkben, amelyekkel egy reményteli jövőt építhetünk.
Nagy különbségek a digitális világhoz való hozzáférésben
A pápa kitér arra is, hogy emberek milliói ma sem férnek hozzá az információs és kommunikációs technológiákhoz. Az ún. „digitális autópályákon” pedig sokan megsérülnek a megosztottság és a gyűlölködés következtében. Súlyos veszélyt hordoz magában az is, ha az emberi életet olyan készülékek logikájára bízzuk, amelyek aztán döntenek az emberi élet értékéről. Ahhoz, hogy elkerüljük a technológia helytelen vagy a személyekre egyenesen káros használatát, és ne veszítsük el felette a kontrollt, olyan politikára és törvényekre van szükség, amelyek elősegítik a digitális ismeretek megszerzését anélkül, hogy elhanyagolnák az algoritmusok etikus használatáról való gondolkodást.
Írás-olvasás az átfogó ökológiáért
Az UNESCO főigazgatójához intézett üzenetében végül a harmadik kihívás, amelyet a pápa megjelöl, az átfogó ökológiára való érzékenyítés az írás-olvasás szerepéhez kötődően. Türelmesen és kitartóan olyan józan és szolidáris magatartás elsajátítását kell elősegíteni, amely egyrészt közvetlenül kihat a felebarát és a teremtett világ iránti gondoskodásra, másrészt hosszú távon valóban fenntartható politikát és gazdaságot eredményez az életminőség szempontjából a föld minden népe számára, különösen a hátrányos helyzetben lévőknek.
A Szentatya üzenete végén annak a kívánságának ad hangot, hogy az írástudatlanság elleni küzdelem hozzájárul a fenntartható és békés társadalmak megalapozásához. A bölcsesség, az öröm és a béke bőséges áldását kéri a pápa mindenkire, aki elkötelezetten küzd ezért a célért.
Az UNESCO a kultúra és a föld értékeinek megóvása érdekében
Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, amelyet 1945-ben hívtak életre, hogy az emberiség intellektuális és morális szolidaritását elősegítse a nemzetek és népek közötti tartós béke megteremtése érdekében. Központja Párizsban található. Jelenlegi főigazgatója Audrey Azoulay, aki 2017. november 25-étől látja el feladatait.
Iskolázottság és biodiverzitás
Az UNESCO a kezdeti években segítette a második világháborúban elpusztult iskolák, könyvtárak és múzeumok újjáépítését, valamint intellektuális fórumként is funkcionált, ami az információáramlást és a tudományos ismeretek megosztását lehetővé tette. Az 1950-es és 70-es évek között a szervezet tagállamainak száma gyorsan megnövekedett, köszönhetően a függetlenségüket frissen elnyerő államok csatlakozásának. Az új tagállamok hozták magukkal a saját nehézségeiket, így a szervezeten belül előtérbe került az aluliskolázottság problémája, amelynek leküzdése a mai napig az egyik kiemelt prioritás. E mellett egyre hangsúlyosabbá vált a környezettudatosság is, az UNESCO különböző kezdeményezéseket hirdetett a Föld biodiverzitásának megőrzése érdekében.
Fejlődés és fenntartható világ
Felgyorsult és változó világunkban a szervezet különös hangsúlyt fektet az oktatás fejlesztésére, a kulturális sokszínűség megőrzésére és a tudományos kutatások támogatására, amelyek megteremthetik az alapját egy fenntarthatóbb világnak. A közvetlen kihívások között szerepel, hogy a mai napig több millió fiú és lány nem részesül megfelelő oktatásban, és az írástudatlanság több százmillió embert megakadályoz abban, hogy teljes mértékben részt vehessen saját társadalma életében.
További kihívás a fiatalok munkanélkülisége; a megfelelő oktatási rendszerek biztosítása; a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése és a természeti erőforrások kiaknázásának növekvő igénye. Az UNESCO fontos szerepet szán a tudományoknak ezen problémák megoldásában, így a tudományos kutatásokat és az ismeretterjesztést több irányból is támogatja, hangsúlyt fektetve a nők szerepére a folyamatban. Természetesen az UNESCO tevékenységének továbbra is meghatározó részét képezi a dialóguskeresés, a társadalmi kohézió erősítése, a kreativitás és a kulturális kifejezések, illetve az általános szólásszabadság támogatása. (Forrás: Wikipédia)
