Tíz év missziós lendület az irgalmasság és a béke útjain – Ferenc pápa péteri szolgálata
Vertse Márta – Vatikán
Az első jezsuita, az első latin-amerikai és az első Ferenc pápa
„Az idő a tér fölött áll”: nincs Ferenc pápának olyan kijelentése, amely jobban összefoglalná a pápasága kezdete óta eltelt tíz évet, mint amelyet első apostoli buzdításában, a 2013 novemberében közzétett Evangelii gaudium-ban, a Tanítóhivatal valódi programadó dokumentumában olvashatunk. Jorge Mario Bergoglio számára - aki az első pápa, aki a Jézus Társaságának a tagja, az első latin-amerikai pápa, az első, aki a Ferenc nevet választotta, továbbá az első a modern időkben, akit elődje lemondása után választottak meg – „elsőbbséget adni a térnek oda vezet, hogy kikristályosítjuk a folyamatokat, és próbáljuk megállítani azokat”. Ellenkezőleg, „az idő elrendezi a tereket, megvilágosítja és egy állandóan növekedő lánc szemeivé alakítja át azokat, amely már soha nem fordul vissza”, a jövő felé vetítve, és arra ösztönözve, hogy reménykedve haladjunk előre.
Új dinamizmusok élesztése és a testvériség megvalósítása
Tehát az időnek ez a sajátos jelentése válik a jelenlegi pápaság értelmezésének lehetséges kulcsává, amely kétféle módon bontakozik ki: az egyik progresszív, a másik körkörös. Az első lehetővé teszi „folyamatok elindítását” (Ferenc pápa egy másik kedvelt kifejezése), előnyben részesítve „olyan cselekvéseket, amelyek „új dinamizmusokat ébresztenek a társadalomban, és bevonnak más személyeket és csoportokat, amelyek előbbre viszik azokat, míg végül fontos történelmi eseményekben hoznak gyümölcsöt”. A második pedig a találkozás, a testvériség és a kölcsönös csere dimenziója.
A progresszív dimenzió mérföldkövei
Az „Osservatore Romano” vatikáni napilap cikkében megállapítja, hogy a pápaság első, progresszív dimenziója az elmúlt tíz év számos mérföldkövét foglalja magában 2013. március 13-a, Jorge Bergoglio pápai trónra választásának napja óta. Kezdve a legfrissebbekkel, itt van mindenekelőtt a Praedicate evangelium k. apostoli konstitúció a Római Kúriáról és annak az Egyház és a világ szolgálatáról: a 2022. március 19-én, Szent József ünnepén kihirdetett és az azt követő június 5-én, Pünkösd ünnepén hatályba lépett dokumentum egy hosszú meghallgatási folyamat eredménye, amely a 2013-as konklávét megelőző általános kongregációkkal kezdődött, valamint a Bíborosi Tanáccsal folytatott állandó párbeszéd gyümölcse. A Bíborosi Tanács a Ferenc pápa által tíz évvel ezelőtt létrehozott testület, amelynek feladata, hogy segítse őt az egyetemes egyház irányításában. A konstitúció bővebb missziós struktúrát ad a Kúriának, hogy az egyre inkább a részegyházak és az evangelizáció szolgálatába álljon. Szövegének újdonságai közül kiemelkedik a Szeretetszolgálat Dikasztériumának létrehozása, valamint a Népek Evangelizációja Kongregációjának és az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának az új Evangelizációs Dikasztériumban való egyesítése, amelynek közvetlen elnöke a pápa.
A világi hívők minél nagyobb bevonása kulcsfontosságú szerepekbe is
Az új konstitúció a világi hívők (nők és férfiak) bevonására is összpontosít a Római Kúrián belüli „kormányzati és felelősségteljes szerepekben is”, és véglegesíti Ferenc pápa egy évtizeden át végrehajtott számos reformját a gazdasági és pénzügyi szférában, közöttük a Gazdasági Titkárság 2015-ös létrehozását, amely később a gazdasági és pénzügyi ügyekkel foglalkozó pápai titkárság feladatait is átveszi; valamint a 2020-as Egyes gazdasági-pénzügyi hatáskörökről szóló Motu propriót, amely az Apostoli Szentszék Vagyonkezelőségének (Apsa) adja át az államtitkárság pénzalapjainak és ingatlanjainak kezelését, beleértve a péterfilléreket is.
A pénzügyek és a visszaélések szigorú felügyelete
Hasonlóképpen, Ferenc pápa „progresszív ideje” magában foglal egy másik apostoli konstitúciót, amelynek címe: In ecclesiarum communione és a római Vikariátus (Helynökség) szervezetét érinti. Az idén január 6-án közzétett és ugyanezen hónap 31-én hatályba lépett rendelet megerősíti a Püspöki Tanács szerepét, amely „a szinodalitás elsődleges szerve” és „a megkülönböztetés, valamint a lelkipásztori és adminisztrációs döntések csúcshelye”. Ugyanakkor a konstitúció értelmében a pápa egyre jobban jelen van a Vikariátus lényeges kérdéseiben, továbbá két felügyeleti szerv jön létre a pénzügyek és a visszaélések ellenőrzésére.
Ökumenizmus, vallásközi párbeszéd és szinodalitás
A Bergoglio pápa által kezdeményezett gyümölcsöző folyamatok az egyház útjának három sajátos kategóriáját is érintik: az ökumenizmust, a vallásközi párbeszédet és a szinodalitást. Az első területhez kapcsolódik például, hogy a Teremtésvédelem ima-világnapját, amelyet a pápa 2015-ben vezetett be, minden év szeptember 1-jén ökumenikus jelleggel, az ortodox egyházzal együtt ünnepeljük. A kezdeményezés célja, hogy a keresztényeket „ökológiai megtérésre” buzdítsa. Legyenek tudatában annak, hogy a teremtett világról való gondoskodás hivatásuknak nem pusztán támasza, hanem annak egyik gerincét alkotja. Ugyanez a felhívás hangosan és világosan visszhangzik a pápa második enciklikájában (az elsőt, a Lumen fidei enciklikát elődjével, XVI. Benedekkel közösen írta), a Laudato si'-ben a közös otthon gondozásáról, amely szintén 2015-ben jelent meg. Az enciklika, amelyet néha tévesen „zöld” dokumentumnak neveznek, holott valójában egy szociális szöveg, széles nemzetközi visszhangra talált, és egy sereg környezetvédelmi kezdeményezéshez vezetett a világ számos részén. Központi gondolatmenete az „irányváltoztatásra” való felhívás, hogy az emberek vállaljanak felelősséget „a közös otthon gondozása” iránti elkötelezettségükért. Ez olyan elkötelezettség, amely magában foglalja a szegénység felszámolását, a szegényekről való gondoskodást és a Föld erőforrásaihoz való méltányos hozzáférést mindenki számára.
Az orosz-ukrán háborút keresztények vívják egymás ellen
Ugyancsak az ökumenizmus kategóriájába tartozik például, hogy 2016. február 12-én Kubában Ferenc pápa Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája találkozott. A korszakalkotó eseményen közös nyilatkozatot írtak alá, hogy a pápa által „a szeretet ökumenizmusának” nevezett jelenséget, azaz a keresztények egymás mellett való elköteleződését egy testvéribb emberiség építése mellett a gyakorlatba ültessék. A nyilatkozat rámutat a mai világ számos olyan kihívására, amellyel a keresztényeknek együtt kell szembenézniük, és ezek között szerepel a béke előmozdítása. Hat évvel később ez a felhívás tragikusan aktuális, miután Oroszország megszállta Ukrajnát, egy olyan háború dúl Európa szívében, amelyet keresztények vívnak, akik ugyanabban a keresztségben részesültek.
Ökumenikus békezarándoklat Dél-Szudánban
A jelenlegi pápaság ökumenikus útját azonban két másik gesztus is megvilágítja: Ferenc pápa 2019-ben Szent Péter ereklyéinek néhány töredékét ajándékozta I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkának, 2022-ben pedig a Parthenónnak a Vatikáni Múzeumokban őrzött három töredékét ajándékozta II. Jeromos Athén és egész Görögország érsekének. Mindkét ajándék Ferenc pápa azon vágyának a jele, hogy „folytatódjon az igazság tanúságtételének ökumenikus útja”. Ugyancsak felejthetetlen volt a múlt hónapban az ökumenikus békezarándoklat, amelyet a pápa a canterburyi érsekkel, Justin Welbyvel és a skót egyház közgyűlésének moderátorával, Iain Greenshields-szel együtt tett meg Dél-Szudánban.
Emberi testvériség a világ békéjéért – keresztények és muzulmánok párbeszéde
Ami a vallások közötti párbeszédet illeti, mérföldkőnek számít az Emberi testvériség a világbékéért és a közös együttélésért című dokumentum 2019. február 4-i aláírása a pápa és Ahmed el-Tajjeb, az Al-Azhar nagyimámja részéről Abu Dzabiban. A szöveg történelmi pillanatot jelent a kereszténység és az iszlám közötti kapcsolatokban, egyre inkább ösztönzi a vallások közötti párbeszédet, és a kölcsönös tisztelet nevében félreérthetetlenül elítéli a terrorizmust és az erőszakot. Egy másik mérföldkő a kazahsztáni apostoli út 2022 szeptemberében. A vallási vezetők Nur-Szultanban megrendezett kongresszusán mondott beszédében a pápa arra buzdított, hogy szabaduljunk meg „azoktól a reduktív és romboló felfogásoktól, amelyek merevséggel, szélsőségességgel és fundamentalizmussal sértik Isten nevét”. Felszólított továbbá a vallásszabadság előmozdítására, amely „alapvető, elsődleges és elidegeníthetetlen jog”.
Szabadon kutatható a XII. Piusz pápaságához fűződő Zsidók c. archívumsorozat
A zsidósággal folytatott párbeszédet illetően viszont érdemes megemlíteni az Államtitkárság Történeti Levéltárának Zsidók című archívumsorozatát, amely februárban vált teljes mértékben hozzáférhetővé az interneten. A 170 kötetből álló sorozat a fajüldözés kezdete után az Európa-szerte élő zsidók XII. Pius pápához intézett segélykéréseit tartalmazza.
Szinodalitás – együtt haladás a közös úton
Az „Osservatore Romano” Ferenc pápa tíz éves péteri szolgálatát összefoglaló cikke ezután a szinodalitás témáját fejti ki. A szinodalitás szó jelentése pontosan az „együtt haladásra” utal. Ezen a fronton Ferenc pápa egy fontos változást valósít meg: a következő, tizenhatodik szinódusi rendes közgyűlés, amelyet a Vatikánban két szakaszban, 2023-ban és 2024-ben rendeznek meg „A szinodális egyházért: közösség, részvétel és misszió” témában, egy hosszú, hároméves út záró állomása lesz, amely a meghallgatásból, a megkülönböztetésből és a konzultációból áll, és a következő három szakaszra oszlik: egyházmegyei, kontinentális és egyetemes. A pápa szerint a szinódusnak be kell vonnia a helyi egyházakat „az alapoktól kezdve, egy szenvedélyes és testet öltő munkába, amely alakítsa ki a közösség és a részvétel misszióval áthatott stílusát”. Csak így lesz a püspöki közgyűlés „a kegyelem ideje és nagyszerű lehetőség a missziós értelemben történő lelkipásztori megtérésre".
Küzdelem a visszaélések ellen az átláthatóság jegyében
Ferenc pápa progresszív idővonalában azután ott van a visszaélések elleni küzdelem is: a pápa kezdettől fogva elsődleges fontosságú kérdésként kezelte az ilyen bűncselekményekkel való szembeszállást, konkrét intézkedéseket hajtva végre. 2014-ben például létrehozta a kiskorúak védelmével foglalkozó pápai bizottságot, amely később a Hittani Dikasztérium részévé vált. Ferenc pápa e kérdésre való összpontosítása kiemelkedő volt a 2019 februárjában a Vatikánban megrendezett gyermekvédelmi csúcstalálkozón is. A csúcstalálkozó egyértelműen kifejezte az egyháznak azt a szándékát, hogy az igazság és az átláthatóság jegyében cselekedjen, bűnbánó magatartással magára vállalva felelősségét. A csúcstalálkozó eredményeként született meg a Vos estis lux mundi Motu proprio, amely új eljárásokat vezet be a zaklatás és az erőszak bejelentésére, és annak biztosítására, hogy a püspökök és a szerzetesrendek elöljárói is számot adjanak tetteikről. Ferenc pápa két későbbi Rescriptumával továbbá eltörölte a pápai titoktartást a szexuális visszaélések eseteiben, és módosította a gyermekpornográfia bűncselekményére vonatkozó szabályozást, a 18 éven aluliakat érintő kiskorúak pornográf képeinek birtoklását és terjesztését a delicta graviora, a súlyos bűncselekmény kategóriába helyezve.
A perifériáról meggazdagodva térünk vissza
A második dimenzió, Bergoglio pápa péteri szolgálatának „körforgása” elsősorban a földrajzi és egzisztenciális perifériákra való figyelemre összpontosít: Ferenc pápa megállapítja, hogy a perifériáról a valóság jobban látható, mint a központból, és a külterületről gondolatainkban és szívünkben gazdagodva térünk vissza, a tőlünk távol állókkal folytatott kölcsönös cserének köszönhetően. Ezt jelképezi a pápa által eddig megtett 40 nemzetközi apostoli út, amelyek szinte minden alkalommal a világ „perifériáira” vezettek: elég megemlíteni, hogy Srí Lankát, 2015-ben, Mianmart 2017-ben, Mozambikot 2019-ben és Irakot 2021-ben kereste fel. Ezen túlmenően 2016-ban, az irgalmasság rendkívüli szentévében, amelynek „Irgalmasok, mint az Atya” volt a témája, a pápa a Közép-afrikai Köztársaságban, Bangui székesegyházában nyitotta meg az első szent kaput, 2015 novemberében tett apostoli látogatása során.
Küzdelem a leselejtezés kultúrája és a közöny globalizációja ellen
Az Osservatore Romano március 12-i cikke felidézi Bergoglio pápa 36 olaszországi látogatását is, amelyek a nyilvános programok mellett magánjellegű pillanatokat is tartalmaztak. Ezek a látogatások is rendelkeznek egy bizonyos periférikus jelleggel. Nem véletlen, hogy a 2013. március 13-án megválasztott pápa július 8-án tett útja éppen Lampedusa szigetére, a földközi-tengeri migrációs jelenség drámai központjába vezetett. A cikk ezután a görögországi Leszbosz szigetén tett pápai látogatást emeli ki, amelyre 2016 áprilisában került sor. Ferenc pápa felkereste a szigeten működő menekülttábort, és utazása végén 12 szíriai menekülttel együtt szállt fel a Rómába visszatérő pápai repülőgépre. Ferenc pápa azt hangsúlyozza, hogy a migráció témáját négy ige szerint kell kidolgozni: „befogadni, védelmezni, támogatni és integrálni”. Ez is a jelenlegi pápaság „körkörös idejének” újabb megnyilvánulása, mivel magában foglalja a „leselejtezés kultúrája” és a „közömbösség globalizációja” elleni folyamatos, szüntelen küzdelmet, amely megakadályozza, hogy a másik elé menjünk, és meglássuk benne az embert és méltóságát – hangsúlyozza a vatikáni napilap ünnepi megemlékezése.
Az „utca papja” együtt halad a hívőkkel
A „juhok szagával” rendelkező, a nyájához közel álló pásztor, egy „callejero pap”, azaz az „utca papja”, aki együtt jár a hívőkkel – szögezte le több alkalommal Ferenc pápa, aki a közösségi hálózatokon keresztül is közel áll hozzájuk: jelenleg a Twitteren a kilenc nyelven elérhető @Pontifex fiókjának több mint 50 millió követője van, míg az Instagramon a 2016. március 19-én megnyitott Franciscus fióknak 9 millió követője van. Továbbá, a „szegény egyház a szegényekért” távlatában Ferenc pápa nagy figyelmet szentel a szükséget szenvedőkre és az idősekre, akiknek 2016-ban és 2021-ben két külön világnapot hirdetett meg, amelyeket az évközi XXXIII. vasárnapon, illetve július negyedik vasárnapján ünnepelünk. A pápa legutolsók iránti aggodalmát tették nyilvánvalóvá az „irgalmasság péntekjei” is, azaz a jubileumi időszak alatt a szegények, betegek és kirekesztettek befogadására szolgáló intézményekben tett magánlátogatásai.
Fratelli tutti – minden háború határozott elítélése
Bergoglio pápa „körkörös idejének” része az is, hogy közös, bátor és fáradhatatlan elkötelezettséget mutat a megbékélés és a béke iránt. Ennek csodálatra méltó kifejezése a Fratelli tutti enciklika: ez a körlevél, amelyet 2020. október 3-án írt alá Assisiben Szent Ferenc sírjánál, és másnap tettek közzé, testvériségre és társadalmi barátságra szólít fel, és határozottan nemet mond a háborúra. A körlevél közzététele az egész világot felforgató covid-19 világjárvány idejére esik, de ez nem véletlen: „a globális egészségügyi vészhelyzet”, írja Ferenc pápa, „eszünkbe juttatta, hogy senki sem mentheti meg önmagát”. Ezek a szavak felidézik a pápa által 2020. március 27-én, a kihalt és esőáztatta Szent Péter téren tartott intenzív Statio Orbis-t, amikor beszédében megállapította: „Ráébredtünk, hogy ugyanabban a csónakban vagyunk, mindannyian törékenyek és irányt vesztettek, de ugyanakkor mindannyian arra kaptunk meghívást, hogy együtt evezzünk”. Két évvel később, az ukrajnai konfliktus kirobbanásakor, az enciklikában szereplő felhívása a „valódi és tartós békére”, amely „a szolidaritás és együttműködés globális etikájából” indul ki, minden eddiginél prófétaibbnak tűnik egy olyan világban, amely - Ferenc pápa állítása szerint - egyre inkább „egy harmadik világháborút él át darabokban”.
A béke diplomáciája hidak építésére buzdít
A Ferenc pápa által támogatott „békediplomácia” célja a „hidak építése” és nem a falak felhúzása. Ennek további példái közül az Osservatore Romano vatikáni napilap emlékeztet a „Fohász a Szentföld békéjéért” kezdeményezésre, amelyet a pápa 2014. június 8-án a Vatikáni Kertekben Simón Peresz izraeli és Mahmúd Abbász palesztin elnökkel közösen tartott, továbbá az Egyesült Államok és Kuba közötti diplomáciai kapcsolatok felvételére, amelyre ugyancsak 2014-ben, december 17-én került sor. Ennek a történelmi eseménynek az előkészítésében maga Ferenc pápa is hónapokig részt vett, leveleket küldött a két ország államfőjének, Barack Obamának és Raúl Castrónak, és arra buzdította őket, hogy „kezdjenek egy új szakaszt”. Ugyanezt a vonalat követi a Szentszék és a Kínai Népköztársaság közötti ideiglenes megállapodás a püspökök kinevezéséről, amelyet 2018-ban kötöttek, 2020-ban megújítottak és 2022-ben újabb két évre meghosszabbítottak.
Szüntelen felhívás az orosz-ukrán konfliktus azonnali beszüntetésére
A pápa továbbá az elmúlt évben, amelyet az „abszurd és kegyetlen” ukrajnai konfliktus jellemzett, személyesen is elkötelezte magát a béke mellett: 2022. február 25-én, a háború második napján felkereste az Orosz Föderáció szentszéki nagykövetét, Alekszandr Avgyejevet, és több alkalommal is telefonon beszélt az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel. Nem is beszélve a számos, ismételt és szívből jövő felhívásáról, hogy hallgattassák el a fegyvereket. Több alkalommal is Ukrajnába küldte Konrad Krajewski bíboros Főalamizsnást és Michael Czerny bíborost, az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériumának prefektusát. Az államokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokért felelős titkár, Paul Richard Gallagher érsek is a konfliktusövezetekbe utazott.
Az evangelizáció iránti szenvedély – a kilépő és a kapukat kitáró egyház örömteli képe
Az evangelizáció, sőt, az evangelizáció iránti szenvedély, amint azt az általános kihallgatásokon tartott jelenlegi katekézisciklus témája jelzi, szintén Ferenc pápa „körforgásos” időbeli dimenziójának része: Mint ahogy azt egyértelműen kifejezte az Evangelii Gaudium közzététele óta, az evangelizációt jellemeznie kell az örömnek, „Isten üdvözítő szeretete szépségének”, egy olyan egyház részéről, amely nem egy vámhivatal, hanem állandóan „kilép”, és „nyitott ajtókkal”, megújult misszionáriusi buzgalommal végzi tevékenységét. Egy olyan egyházról van szó, amely közel áll a hívőkhöz egy „tábori kórház” távlatában, készen áll a „gyengédség forradalmának” megvalósítására, nem félve „a kedvesség csodájától”.
Szoros kapcsolat elődjeivel a folytonosság jegyében
Továbbá, mivel a pápai tanítóhivatal nem cezúra, nem törés vagy szakadás, hanem folytonosság, Ferenc pápát erős szálak fűzik elődjeihez. Ennek egyik bizonyítéka volt 2014. április 27-én XXIII. János és II. János Pál szentté avatása. Ferenc pápa úgy emlékezik rájuk, mint „Isten népének pásztoraira”, akiket „élő remény” tölt el, és akik képesek visszaadni a világnak és az egyháznak az Istentől kapott ajándékokat. Hozzájuk csatlakozik VI. Pál, akit Ferenc pápa 2018. október 14-én avatott szentté és akit „az igehirdetés és a párbeszéd tanújaként, a távol állókra tekintő és a szegényekről gondoskodó, kifelé forduló egyház prófétájaként” jellemzett. Ehhez kapcsolódik I. János Pál boldoggá avatása, amelyre 2022. szeptember 4-én került sor: a jelenlegi pápa ennek a pápának különösen a mosolyára emlékezik, amely „az örömteli arcú, nem haragos egyház szimbóluma, amely soha nem zárja be az ajtókat és nem keményíti meg a szíveket”.
Mély tisztelet XVI. Benedek emeritus pápa iránt
Ferenc pápa elődjei között különleges helyet foglal el a 2022. december 31-én elhunyt XVI. Benedek emeritus pápa. Ferenc pápa a tíz év alatt soha nem titkolta, hogy milyen hatalmas tiszteletet érez Joseph Ratzinger iránt: többször is méltatta bölcsességét, teológiai kifinomultságát, kedvességét és elkötelezettségét. Idén január 5-én Ferenc pápa elnökölt a Szent Péter téren XVI. Benedek temetésén, és a modern kor első pápája volt, aki elődje temetési szertartását vezette. „Benedek, a Vőlegény hűséges barátja, legyen teljes az örömöd, amikor már végleg és mindörökre hallod az Ő hangját!” - mondta Ferenc pápa a szertartáson.
Néhány statisztikai adat az elmúlt évtized péteri szolgálatából
Az Osservatore Romano Ferenc pápa egy évtizedes péteri szolgálatát ünneplő, március 12-én megjelent cikke közöl néhány statisztikai adatot is az elmúlt időszakból: 2013-tól napjainkig Ferenc pápa több mint 430 általános kihallgatást tartott, 21 katekézisciklussal és 8 konzisztóriummal, amelyeken 111 bíborost kreált. Tíz év alatt Ferenc pápa 911 szentet kanonizált (közöttük van a 800 otrantói vértanú). Számos „különleges év” is volt az elmúlt időszakban, közöttük a megszentelt élet éve, (2015-2016), a Szent József év (2020-2021) és a Amoris Laetitia - családév (2021-2022). Eddig több mint 550 déli Úrangyala és Regina Coeli ima hangzott el, és a pápa 39 apostoli konstitúciót írt alá. Az érdekességek közé tartozik, hogy az első, a 2013. májusi Quo firmiores konstitúcióval a pápa létrehozta az apostoli nunciatúrát Dél-Szudánban, abban az országban, amelyet a közelmúltban látogatott meg.
A fent említett három enciklikán és az Evangelii gaudiumon kívül Ferenc pápa négy másik apostoli buzdítást is aláírt, kitűnik közülük a 2016-os Amoris laetitia és a 2019-es Christus vivit, amelyeket a családon belüli szeretetnek, illetve a fiataloknak szentelt, akiknek előmozdítására és védelmére a pápa különös figyelmet fordít. Szintén sajátos a Querida Amazonia (Szeretett Amazónia) k. apostoli buzdítása, amelyet 2020-ban tett közzé. A pápa eddig öt szinódust hívott össze: kettőt a családról, 2014-ben és 2015-ben; egyet a fiatalok számára 2018-ban; egy részleges szinódust a pánamazóniai régió számára 2019-ben, és végül a 2023-ra már bejelentett szinódust. Ami a Jubileumokat illeti, a 2016-os, az irgalmasságról szóló rendkívüli jubileumi szentév mellett Ferenc pápa meghirdette a 2025-es szentévet, megjelölve témáját: „A remény zarándokai”.
Ferenc pápa a remény jegyében folytatja péteri szolgálatát, haladva a szentév felé
Így hát a remény az, ami elkísér és támogat bennünket a Ferenc pápával együtt induló új év felé, amely pápaságának tizenegyedik éve: ez a szerény és rejtett teológiai erény valójában a legerősebb erényként mutatkozik meg, mert a hitben gyökerezik és a szeretet tartja fenn. Aki reménykedik, az soha nem fog csalódni - mondja a pápa -, mert a remény arca a Feltámadott Úré. A keresztények mindig örömmel fordítsák szívüket és tekintetüket az Úr felé – zárja ünnepi sorait az Osservatore Romano vatikáni napilap március 12-én megjelent cikke, amely összefoglalta Ferenc pápa egy évtizedes péteri szolgálatának legfőbb szempontjait, fontos eseményeit.
