Ferenc pápa: A keresztények és a muzulmánok legyenek az igazság és a szeretet tanúi a háborútól sújtott világban
Linda Bordoni / Somogyi Viktória – Vatikán
Ferenc pápa „kedves testvérének” nevezve asz-Szisztáni nagyajatollahot megjegyezte, hogy minden vallás vezetőinek feladata, hogy ösztönözzék a civil társadalomban felelősséggel rendelkezőket olyan politikai lépések előmozdítására, amelyek védik az egyes személyek alapvető jogait és elősegítik a testvériséget, a kölcsönös elfogadást, mint konkrét választ a mai kihívásokra. Az iraki síiták spirituális vezetőjének írt levelében a pápa felidézte a két évvel ezelőtti najafi találkozójukat, „mérföldkőnek” nevezve azt a vallásközi párbeszéd és a népek közötti megértés útján.
Konferencia Najafban
Az alkalmat egy konferencia adta, amelyre Najafban került sor „Katolikusok és síiták szembenéznek a jövővel. Ferenc pápa iraki látogatásának 2. évfordulója alkalmából” címmel. A Sant'Egidio Közösség és a najafi Al_Khoei Intézet által szervezett eseményen a katolikus delegáció részeként a Sant'Egidio tagjai mellett Vincenzo Paglia érsek, Ayuso, Coutts bíborosok és Bagdad káld pátriárkája Louis Sako bíboros is részt vett a rendezvényen. A Szentszék Sajtóterme által kedden közzétett levélben a pápa elismerését fejezte ki a nagyajatollahnak „az üldöztetést elszenvedők iránti elkötelezettségéért, az élet szentségének megőrzéséért és az iraki nép egységének fontosságáért”.
Együttműködés és barátság a hívők között
„A különböző vallású hívők közötti együttműködés és barátság elengedhetetlen ahhoz, hogy ne csak a kölcsönös megbecsülést, hanem mindenekelőtt az emberiség javát szolgáló egyetértést is ápolhassuk, ahogyan azt Irak közelmúltbeli történelme is tanítja nekünk” – hangsúlyozta a pápa levelében. Meggyőződésének adott hangot, hogy a vallási közösségeknek „a szeretetközösség kiváltságos helyének és a békés együttélés szimbólumának kell lenniük, amelyekben mindenek Teremtőjéhez imádkozunk a földi egység jövője érdekében”.
A vallás- és gondolatszabadság a harmónia forrása
Mindketten meg vagyunk győződve arról – írta Ferenc pápa asz-Szisztáni nagyajatollahnak –, hogy „minden ember és minden közösség méltóságának és jogainak tiszteletben tartása, különösen a vallás-, a gondolat- és a véleményszabadság tiszteletben tartása a személyes és társadalmi nyugalom, valamint a népek közötti harmónia forrása”. Tehát a vallási vezetők kötelessége, hogy „ösztönözzék azokat, akik felelősséggel rendelkeznek a civil társadalomban, hogy erősítsék meg az igazságosságon és a békén alapuló kultúrát, elősegítve az egyes személyek alapvető jogait védő politikai lépéseket”.
Testvériség és kölcsönös elfogadás
„Elengedhetetlen, hogy az emberi család újra felfedezze a testvériség és a kölcsönös elfogadás érzését, konkrét válaszként a mai kihívásokra” – folytatta a pápa. Ennek érdekében az Emberi Testvériségről szóló dokumentumból idézve hangsúlyozta: „a különböző felekezetű emberek, akik együtt haladnak Isten felé, arra kaptak meghívást, hogy találkozzanak a közös szellemi, emberi és társadalmi értékek hatalmas terében, és ezt fektessék a legmagasabb erkölcsi erények terjesztésébe, amelyeket a vallások sürgetnek”. Ferenc pápa levele végén reményét fejezte ki, hogy a keresztények és a muzulmánok együtt mindig „az igazság, a szeretet és a remény tanúi lehetnek egy olyan világban, amelyet számos konfliktus sújt, és ezért együttérzésre és gyógyulásra szorul”.