Ferenc pápa az Alfonziana Akadémiához: Óvakodjatok a „hideg, bürokrata erkölcstől”
Deborah Castellano Lubov / Somogyi Viktória – Vatikán
Csütörtökön Ferenc pápa óva intett a hideg, íróasztali erkölcstől, és arra hívott, hogy adjunk okot a reményre, amikor audiencián találkozott a „Szent Alfonz: Az utolsó lelkipásztor és az egyház doktora” című konferencia résztvevőivel, akik a római Alfonziana Akadémián gyűltek össze. A Pápai Alfonziana Akadémia az erkölcs teológiával foglalkozó felsőoktatási intézmény, amely Rómában található, és 1949-ben alapították a redemptoristák. Az Akadémia 1960 óta a Pápai Lateráni Egyetem Teológiai Karának részeként erkölcsteológiára specializálódott.
Az Alfonzi erkölcsi javaslat
A pápa örömének adott hangot, hogy üdvözölheti a résztvevőket az alfonzi erkölcsi javaslat jelentőségével foglalkozó konferencia végén és a Pápai Intézet alapításának 75. évfordulója előestéjén, amelyet 2024. február 9-én ünnepelnek majd. Ferenc pápa emlékeztette őket: a II. Vatikáni Zsinat kimondja, hogy a Szentírásból táplálkozó erkölcsteológiának segítenie kell a hívőket abban, hogy megértsék hivatásuk jelentőségét, hogy elvigyék Krisztus szeretetét a világba. „Minden teológiai-erkölcsi javaslatnak végső soron ez az alapja: Isten szeretete a mi iránymutatónk, személyes döntéseink és egzisztenciális utunk vezére.” „Következésképpen az erkölcsteológusok, misszionáriusok és gyóntatók arra hivatottak, hogy élő kapcsolatba lépjenek Isten népével, különösen a legkisebbek kiáltását felvállalva, hogy megértsék valódi nehézségeiket, hogy az ő szemszögükből szemléljék a létezést, és olyan válaszokat kínáljanak nekik, amelyek az Atya örökkévaló szeretetének fényét tükrözik.” A Szentatya arra buzdította őket, hogy mindig maradjanak közel az emberekhez, anélkül, hogy ujjal mutogatnának, és járjanak mellettük kihívásaikban és küzdelmeikben.
Nem a hideg, íróasztali erkölcsre
A pápa megjegyezte, hogy az alfonzi hagyományhoz hűen olyan keresztény életre vonatkozó javaslatot kívánnak felkínálni, amely „a teológiai reflexió követelményeinek tiszteletben tartása mellett nem hideg, íróasztali erkölcs.” Az általuk felkínált javaslat „egy irgalmas szeretettel áthatott lelkipásztori megkülönböztetésre válaszol, amelynek célja a megértés, a megbocsátás, az elkísérés és mindenekelőtt az integráció”. A pápa felidézte Szent Alfonz munkásságához híven, hogy konferenciájukat a lelkiismeretről és annak kialakulásának dinamizmusáról való elmélkedéssel kezdték, ami egy fontos téma. „Valójában a jelenlegi korszak összetett és gyors változásában csak az érett lelkiismerettel rendelkező emberek képesek a társadalomban egészséges evangéliumi főszerepet gyakorolni testvéreik szolgálatában.”
Adjunk okot a reményre
Végül is a lelkiismeret az a hely, ahol minden ember „egyedül van Istennel, akinek hangja a meghittségben hallatszik”. A pápa megköszönte a bioetikával és a társadalmi erkölcsökkel kapcsolatos elmélkedéseiket, és hangsúlyozta minden eddiginél nagyobb időszerűségüket. „A környezeti válság, az ökológiai átalakulás, a háború, egy pénzügyi rendszer, amely képes az emberek életét úgy befolyásolni, hogy új rabszolgákká teszi őket, az emberek és a népek közötti testvériség kiépítésének kihívása – ezeknek a kérdéseknek kutatásra és párbeszédre kell ösztönözniük bennünket” – figyelmeztetett a pápa. Az elmúlt években „súlyos erkölcsi problémákkal kellett szembe néznünk, mint például a migráció és a pedofília; ma azt látjuk, hogy sürgősen hozzáadódnak ezekhez egyéb ügyek, mint például a kevesek kezében összpontosuló profit és a globális hatalmak megosztottsága”. „Ezekkel a kihívásokkal is „bizalommal kell szembe néznünk, készen arra, hogy okot adjunk a reményre, ami bennünk él.”
Ferenc pápa végül arra buzdította az Akadémiát, hogy „egyeztesse össze a tudományos szigort és az Isten népéhez való közelséget, hogy konkrét válaszokat adjon a valós problémákra, és humánus erkölcsi javaslatokat fogalmazzon meg, figyelemmel az üdvözítő Igazságra és az emberek javára”. „A Szentlélek segítsen benneteket, hogy a lelkiismeret formálói legyetek, annak a reménynek a tanítói, amely megnyitja a szívet és Istenhez vezet.”
