A szeretet teszi teljessé a törvényt – Ferenc pápa Úrangyala imája
Vertse Márta – Vatikán
A törvények pusztán formális megtartása képmutatás, ne zárjuk be a parancsolatokat fullasztó páncélszekrényekbe, nem egy önkényúr istent szolgálunk, hanem az Atyát, akinek irántunk való szeretete ingyenes. Követve példáját, aki előbb szeretett minket, mi is tegyük meg az első lépést testvérünk felé, és engesztelődjünk ki azokkal, akik megbántottak bennünket – buzdított rá Ferenc pápa.
Jézus azért jött, hogy teljessé tegye a törvényt
A vasárnapi evangéliumi szakaszban Jézus azt mondja: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a Törvényt vagy a prófétákat! Nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy beteljesítsem (Mt 5,17) – kezdte beszédét Ferenc pápa, majd elemezte az idézetet. Beteljesíteni: ez a kulcsfontosságú szava annak, hogy megértsük Jézust és üzenetét. Az Úr magyarázatát azzal kezdi, hogy elmondja, mi nem a beteljesedés. A Szentírás azt mondja, „ne ölj”, de Jézus számára ez nem elég, ha azután szavakkal bántjuk testvéreinket; a Szentírás azt mondja, „ne paráználkodj”, de ez nem elég, ha az ember kétszínűséggel és hazugsággal szennyezett szeretetben él; a Szentírás azt mondja, „ne esküdj hamisan”, de nem elég az ünnepélyes eskü, ha azután az ember képmutatóan cselekszik (vö. Mt 5,21-37). Így nincs beteljesedés – hangsúlyozta Ferenc pápa.
Isten előbb és ingyenesen szeret bennünket
Hogy konkrét példát adjon, Jézus az „áldozati szertartásra” összpontosít az Ószövetség tanításaival kapcsolatban Az Istennek való felajánlással az ember jelképesen viszonozta a tőle kapott ajándékok ingyenességét. A pápa elmagyarázta, hogy ez egy nagyon fontos szertartás volt, amelyet tilos volt megszakítani, hacsak nem súlyos okok esetén. Jézus azonban kijelenti, hogy félbe kell szakítani az áldozati felajánlást, ha testvérünknek valamilyen nehézsége van velünk szemben. Előbb béküljünk ki vele, mert a szertartás csak ebben az esetben válik érvényessé teljesedik be. Az üzenet világos – vonta le a következtetés Ferenc pápa: Isten előbb és ingyenesen szeret minket, megteszi felénk az első lépést anélkül, hogy mi azt megérdemelnénk; és így nem ünnepelhetjük az ő szeretetét anélkül, hogy mi magunk is meg ne tennénk az első lépést, hogy kibékéljünk azokkal, akik megbántottak minket.
Isten nem önkényúr, hanem Atya
Ez jelenti a beteljesedést Isten szemében, különben a törvény külsődleges, pusztán rituális megtartásának nincs értelme, képmutatássá válik – figyelmeztetett rá a pápa. Más szóval, Jézus megérteti velünk, hogy szükség van a vallási normákra, amelyek jók, de csak a kezdetet jelentik: ahhoz, hogy beteljesítsük azokat, túl kell lépnünk a betűkön, és meg kell élnünk jelentésüket. Az Istentől kapott parancsolatokat nem szabad a formális megtartás fullasztó páncélszekrényeibe zárni, különben leragadunk egy külsődleges és távolságtartó vallásosságnál, mint egy „önkényúr isten” szolgái, nem pedig az Atya Isten gyermekei. Jézus ezt akarja: ne gondoljuk azt, hogy egy önkényúr istent szolgáljunk, hanem az Atyát, ezért van rá szükség, hogy túllépjünk a szavakon – mondta nyomatékkal Ferenc pápa.
A szeretet teszi teljessé a törvényt
Ez a probléma nemcsak Jézus idejében volt jelen, hanem napjainkban is. Olykor például lehet hallani – folytatta beszédében a pápa, mintegy felidézve egy gyónó szavait - „Atyám, én nem öltem, nem loptam, nem bántottam senkit”, mintha azt mondaná: „Én rendben vagyok”. Ez jelenti a parancsoltok formális megtartását, amely megelégszik a nélkülözhetetlen minimummal, míg Jézus a lehetséges maximumra hív bennünket. Ne feledjük: Isten nem számításokkal és táblázatokkal gondolkodik. Úgy szeret minket, mint egy szerelmes: nem a minimumig, hanem a maximumig! Nem azt mondja, hogy „egy bizonyos pontig szeretlek”. Nem, az igazi szerelem soha nem egy bizonyos pontig tart, a szerelem nem tehet mást, mint hogy túlmutat mindenen. Az Úr megmutatta ezt nekünk azzal, hogy életét adta értünk a kereszten, és megbocsátott gyilkosainak (vö. Lk 23,34). És ránk bízta azt a parancsolatot, amelyet a legdrágábbnak tart: hogy úgy szeressük egymást, ahogyan Ő szeretett minket (vö. Jn 15,12). Ez az a szeretet, amely beteljesíti a Törvényt, a hitet, az életet!
Mária segítsen bennünket, hogy teljessé tegyük hitünket és szeretetünket
A pápa ezután javasolta, hogy tegyük fel magunknak a következő kérdéseket: hogyan élem meg a hitemet? Számításként, formalizmusként, vagy mint az Istennel való szeretet történetét? Megelégszem-e azzal, hogy nem teszek kárt, hogy fenntartsam a „látszatot”, vagy megpróbálok növekedni az Isten és mások iránti szeretetben? És időről időre megvizsgálom-e magam Jézus legfőbb parancsa alapján, megkérdezem-e magamtól, hogy szeretem-e felebarátomat úgy, ahogy Jézus szeret engem? Mert előfordulhat, hogy kérlelhetetlenek vagyunk mások megítélésében, és elfelejtünk irgalmasok lenni, ahogyan Isten irgalmas velünk szemben – mondta Ferenc pápa, majd az Úrangyala elimádkozása előtti beszédét szokás szerint a Szűzanyához fohászkodva zárta: Mária, aki tökéletesen megtartotta Isten Szavát, segítsen bennünket, hogy teljessé tegyük hitünket és szeretetünket.