A pápa a tudósoknak: nem minden, amit a technológia lehetővé tesz, megengedett az etika szempontjából

Alessandro Di Bussolo / Somogyi Viktória – Vatikán

A pápa új figyelmeztetést fogalmazott meg a „hibrid gondolkodás”, a biológiai és mesterséges intelligencia egyesülésének hívei számára, amely „lényegében megváltoztatná a homo sapiens fajt”. De figyelmeztetéssel fordult a Második Modernitás előmozdítóihoz is, akik szerint minden, ami technikailag lehetséges, „etikailag megengedett”. Egyben arra hívta a tudomány képviselőit, hogy vállaljanak felelősséget a másokról való gondoskodás terén, és ne csak azért, hogy „miként számoljanak el tetteikkel”, mert „nemcsak azért felelősek, amit tesznek, hanem azért is, és mindenekelőtt azért, amit az ember nem tesz meg, pedig meg tudná tenni”. Ferenc pápa ezekkel a gondolatokkal fordult a Martin Stratmann elnök által vezetett Max Planck Társaság vezetőihez, akiket csütörtökön délelőtt fogadott audiencián. Az erős megfázása miatt a pápa csak átadta a nekik előre elkészített beszédét.

A tiszta tudomány a közjó része

A pápa mindenekelőtt megerősítette „a Szentszék nagyrabecsülését a tudományos kutatás iránt”, és különösen a Társaság tevékenységéért, amelynek „számos intézetében emberek ezrei dolgoznak egy egyre mélyebb és pontosabb tudás szolgálatában a különböző területeken. Arra buzdította a Társaság tagjait, hogy tartsák fenn „a tudományos feddhetetlenség legmagasabb szintjét, hogy az mentes maradjon mind a politikai, mind a gazdasági természetű nem megfelelő befolyásoktól”. Hangsúlyozta a tiszta tudomány védelmének és egyben növelésének fontosságát is. „Valójában anélkül, hogy az alkalmazott tudománytól bármit is elvennénk, el kell ismerni a tiszta tudomány természetét, mint közjót, amelynek eredményeit a közjó szolgálatába kell állítani. A Max Planck Társaság pedig biztosan sokat tehet ezen a téren.”

A "hibrid gondolat" és kockázatai a homo sapiens számára

Ferenc pápa gondolata ezután az úgynevezett „hibrid gondolkodás” közelgő megszületésének bejelentésére irányult, amely „a biológiai és nem biológiai gondolkodás hibriddé tételének eredménye, amely lehetővé teszi, hogy az embert ne helyettesítse a mesterséges intelligencia”. Ez egy olyan gondolat, amely „etikai és társadalmi szinten egyaránt nagy jelentőségű kérdéseket vet fel”. „Valójában figyelembe kell venni, hogy az ember kognitív képessége és a gép számítási teljesítménye közötti fúzió lényegesen módosítaná a homo sapiens fajt. Fel kell tennünk tehát magunknak a kérdést a probléma végső jelentőségéről, vagyis, hogy milyen irányba haladunk, és mi történik a szemünk előtt” – figyelmeztetett Ferenc pápa.

Felhívás az etika szerepére a tetteinkben

Ez, ha nem is aggasztja azokat, akik „a transzhumanista projekt” résztvevői, azokat viszont igen, akik ehelyett „a neohumanista projekt előmozdítására kötelezik el magukat, amely szerint nem lehet elfogadni a tetteink és az intelligencia szétválasztását”. „Ha a problémamegoldás képességét szétválasztjuk attól, hogy a probléma megoldását intelligensen kell végezni, akkor megszűnik a szándék és ezáltal a cselekvés etikája” – nyomatékosította a pápa.

Nem minden, amit a technológia megtehet, megengedett az etika szempontjából

Végül Ferenc pápa aggodalommal szólt a „második modernitás korszakáról”, amelyben „a nagy tudomány területein” a „technikai” felelősség elve van terjedőben, amely „nem ismeri el a jó és a gonosz erkölcsi megítélését”. A pápa elítélte, hogy különösen a nagy szervezetek tetteit „pusztán funkcionális szempontok szerint értékelik, mintha minden, ami lehetséges, magától értetődően etikailag megengedett lenne”. „Az egyház soha nem fog tudni elfogadni egy ilyen álláspontot, amelynek tragikus következményeire már túl sok bizonyítékunk volt. Ma vissza kell állítanunk kultúránk középpontjába a felelősséget, hogy miként gondoskodunk a másikról, nem csak a tettekkel való elszámolást. Hiszen nemcsak azért vagyunk felelősek, amit teszünk, hanem és mindenekelőtt azért is, amit nem teszünk meg, pedig megtehetnénk” – mutatott rá Ferenc pápa a Max Planck Társaság képviselőihez intézett beszédében.