Keresés

Úrangyala ima Ferenc pápa "szemszögéből" Úrangyala ima Ferenc pápa "szemszögéből"  (ANSA)

A lélekben szegények Isten koldusai – Ferenc pápa Úrangyala imája

Vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében Ferenc pápa a nyolc boldogság első mondásáról elmélkedett. A „lélekben való szegénység” azt igényli, hogy mindent Isten ajándékaként fogadjunk el és küzdjünk a pazarlás és a leselejtezés uralkodó mentalitása ellen – mutatott rá a pápa.

Vertse Márta – Vatikán

Az évközi negyedik vasárnap evangéliumi szakaszához fűzött elmélkedésében Ferenc pápa három kihívást javasolt a pazarlás ellen: ne pazaroljuk el önmagunkat, saját életünket, ne pazaroljuk el a kapott ajándékokat, elősegítve a javakban való osztozás ökológiáját, valamint tanúskodjunk arról, hogy minden emberi élet szent és egyedi, sérthetetlen minden életkorban és minden körülmény között.

A lélekben szegények elutasítják a pazarlást

A vasárnapi evangéliumi szakasz a Nyolc boldogságról szól – kezdte beszédét Ferenc pápa, majd idézte Máté evangéliumából az első és alapvető boldogmondást: „Boldogok a lélekben szegények: övék a mennyek országa” (vö. Mt 5,1-12). Kik a „lélekben szegények”? – tette fel a kérdést a pápa, majd meghatározta: azok, akik tudják, hogy nem elegek önmaguk számára és úgy élnek, mint „Isten koldusai”, akik érzik, hogy szükségük van Istenre és elismerik az Őtőle származó jót, mint ajándékot, mint kegyelmet. Aki lélekben szegény, az megbecsüli, amit kap; tehát azt kívánja, hogy semmilyen ajándék se menjen kárba. Ferenc pápa beszédében a lélekben szegényeknek erre a jellemző aspektusára kívánt összpontosítani: ne pazarolj. A lélekben szegények arra törekszenek, hogy semmi ne vesszen kárba. Maga Jézus mutatja meg nekünk a pazarlás tilalma jelentőségét például a kenyér- és halszaporítás után, amikor azt kéri a tanítványoktól, hogy gyűjtsék össze a megmaradt élelmet, hogy semmi se vesszen el (vö. Jn 6,12). (Miután jóllaktak, így szólt tanítványaihoz: „Szedjétek össze a maradékot, hogy el ne vesszen”). Ha nemet mondunk a pazarlásra, akkor lehetővé válik, hogy megbecsüljük önmagunk, az emberek és a dolgok értékét. Sajnos azonban ezt az alapelvet gyakran figyelmen kívül hagyják, főleg a jobb módú társadalmakban, ahol a pazarlás és a leselejtezés kultúrája uralkodik: mind a kettő egy nagy csapás – állapította meg a pápa, majd három kihívást javasolt a pazarló mentalitással szemben.

Minden ember értékes ajándék

Az első kihívás: ne pazaroljuk az ajándékot, ami vagyunk. Mindnyájan értékesek vagyunk képességeinktől függetlenül. Minden nő, minden férfi nem csak tehetségében, hanem méltóságában is gazdag, Isten szereti, értékes. Jézus emlékeztet minket arra, hogy nem azért vagyunk boldogok, amink van, hanem azért, amik vagyunk. Amikor valaki elhagyja magát és lemond magáról, saját magát pazarolja el – mondta a pápa, arra buzdítva, hogy Isten segítségével küzdjünk a kísértés ellen, hogy alkalmatlannak, elhibázottnak tartsuk magunkat, és sajnálkozzunk magunkon.

Pazarlás helyett terjesszük a javakban való osztozás ökológiáját

A második kihívás: ne pazaroljuk el a kapott ajándékokat. Ferenc pápa utalt rá, hogy a felmérések eredményei szerint a világban minden évben kárba vész a teljes élelmiszertermelés körülbelül egyharmada, miközben olyan sokan éhen halnak! A teremtett világ erőforrásait nem szabad ilyen módon felhasználni; a javakat meg kell őrizni és meg kell osztani másokkal, úgy, hogy senki se szenvedjen hiányt a szükséges dolgokban. Ne pazaroljuk el, amink van, hanem terjesszük az igazságosság és a szeretet, a javakban való osztozás ökológiáját.

Minden emberi élet szent és egyedi

Végül a harmadik kihívás: ne selejtezzük le a személyeket. A pápa összefoglalta a napjainkat jellemző leselejtezés kultúrájának mentalitását: addig használlak, amíg szükségem van rád; amikor már nem érdekelsz vagy utamban vagy, kidoblak. Így bánnak mindenekelőtt a legtörékenyebbekkel: a meg nem született gyermekekkel, az idősekkel, a szükséget szenvedőkkel és a hátrányos helyzetűekkel – mutatott rá a pápa, erőteljesen elítélve ezt a gyakorlatot: az embereket nem lehet kidobni, a hátrányos helyzetűeket nem lehet kidobni! – hangoztatta. Minden egyes ember szent és egyedi ajándék, minden életkorban és minden körülmény között. Tartsuk tiszteletben és mozdítsuk elő mindig az életet! Ne dobjuk el az életet!

Tanúskodjunk az önajándékozás szépségéről

A pápa ezután szokása szerint lelkiismeretvizsgálatra buzdította a híveket. Tegyünk fel magunknak néhány kérdést. Először is, hogyan élem meg a lelki szegénységet? Tudok-e helyet adni Istennek, hiszem-e, hogy Ő az én javam, az én igazi, nagy gazdagságom? Hiszem-e, hogy Ő szeret engem, vagy szomorúan lemondok magamról, elfelejtve, hogy ajándék vagyok? És azután: vigyázok-e arra, hogy ne pazaroljak, felelősségteljesen használom-e a dolgokat, a javakat? És hajlandó vagyok-e megosztani azokat másokkal, vagy önző vagyok? Végül: a legtörékenyebbeket is értékes ajándéknak tekintem-e, védelmezem-e őket Isten kérésnek megfelelően? Emlékszem-e a szegényekre, a nélkülözőkre? A kérdések felsorolása után Ferenc pápa a Szűzanyához, a Boldogságok Asszonyához fohászkodott. Mária segítsen nekünk, hogy tanúságot tegyünk az élet ajándékának öröméről és az önajándékozás szépségéről.

30 január 2023, 09:26