A pápa a jezsuita „America” magazin interjújában Mindszenty bíborosról is szólt
Somogyi Viktória – Vatikán
November 28-án az amerikai katolikus „America” magazin széleskörű témákat érintő interjút tett közzé Ferenc pápával. Ez volt az első alkalom, hogy a pápa beleegyezett egy amerikai folyóirat szerkesztőinek adott interjúba. A beszélgetést november 22-én tartották a Szent Márta-házban, a pápa lakóhelyén. Az interjút spanyolul folytatták az amerikai jezsuita folyóirat öt képviselőjével. Köztük volt a távozó főszerkesztő, Matt Malone jezsuita atya és a szintén jezsuita Sam Sawyer atya, az új főszerkesztő. A kérdések foglalkoztak a polarizációval az USA katolikus egyházában, a rasszizmussal, a nők pappászenteléséről szóló egyházi tanítással, a pápa társadalmi kérdésekkel kapcsolatos álláspontjával, az ukrajnai háborúval, a Vatikán és Kína kapcsolatával és a jelenlegi pápasággal.
A Vatikán és Kína kapcsolatok – Mindszenty bíboros példája
A kommunizmus kapcsán előkerült a beszélgetésben a Vatikán diplomáciai kapcsolata Kínával. Az amerikai újságíró megjegyezte, hogy voltak, akik bírálták a pápát a püspökszentelések ügyében aláírt dokumentum miatt, mert túl nagy árat fizetett érte és hallgat az emberi jogok helyzetéről Kínában. Válaszában Ferenc pápa a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta és utalt Casaroli bíboros tevékenységére a kommunizmus idején. Nagy példaképének nevezte diplomáciája miatt és kiemelte Mindszenty bíborossal kapcsolatos lépéseit: „Nehéz döntéseket kellett meghozni. Például, hogy Mindszenty József bíboros Rómába jöjjön. Ő akkor az Egyesült Államok budapesti követségén volt. Ez problémát, nehéz döntést jelentett, de Casaroli előkészítette az áthelyezést” – fogalmazott Ferenc pápa az interjúban.
Boldog vagyok, mert érzem, hogy Isten az oldalamon áll
Az interjút elején megkérdezték a pápát, hogy mi teszi őt olyan békéssé és boldoggá a szolgálatában. A pápa hangsúlyozta, hogy az emberekkel való találkozás mindig nagy örömöt adott neki. Boldoggá teszi, hogy úgy érzi, „Isten az oldalán áll”. „Egész életem során mindig az útján vezetett, néha nehéz pillanatokban, de mindig bizonyos voltam benne, hogy az ember nem jár egyedül.”
Polarizáció a társadalomban és az egyházban
A társadalomban és az egyházban tapasztalható polarizációval kapcsolatban Ferenc pápa figyelmeztetett a társadalomban és az egyházban az ideológiai pártoskodás veszélyeire. Megjegyezte, hogy az amerikai társadalomnak is van „ideológikus katolikus csoportja”. „A polarizáció nem katolikus dolog” – hangsúlyozta. „A katolikus ember nem gondolkodhat vagy-vagy formában és nem lehet mindent a polarizációra leegyszerűsíteni. A katolikus mivoltunk lényege az is-is gondolkodás.” Emlékeztetett, hogy Jézus túllépett a korabeli zsidók, a farizeusok, a szadduceusok, az esszének és a zéloták közötti megosztottságon. A boldogmondásokat állította eléjük, amelyek valami teljesen mást javasoltak. „Minél több polarizáció van, annál inkább elveszítjük a katolikus lelkületet és szektás lelkületbe sodródunk” – nyomatékosította a pápa.
Püspökök és püspöki konferenciák
Ferenc pápát megkérdezték az Egyesült Államokban a püspöki konferencia és a katolikus hívek közötti növekvő távolságról a hit és az erkölcs kérdésében. A pápa hangsúlyozta az egyes püspökök meghatározó szerepét a püspökök kollektív testületével szemben, valamint a nyájukkal való lelkipásztori kapcsolatukat. A püspöki konferenciák olyan szervezetek, amelyek célja, hogy segítséget nyújtsanak és egységet teremtsenek, ők az egység jelképei. „Jézus nem püspöki konferenciákat hozott létre, hanem püspököket.” „Jézus Krisztus kegyelme a püspök és népe, egyházmegyéje kapcsolatában van.”
Az abortuszt nem szabad politizált témává tenni
Az interjú során érintettek egy másik érzékeny kérdést is: az abortuszt, amely különösen megosztó volt az Egyesült Államok katolikus egyházában is. Arra a kérdésre, hogy a püspököknek előrébb kell-e helyezniük az abortuszt a társadalmi igazságosság más kérdéseivel kapcsolatban, Ferenc pápa ismét hangsúlyozta ennek a kényes kérdésnek a szentségi dimenzióját. A témát „nem szabad politizálttá tenni”, és az egyes püspök lelkipásztori szerepe „nem delegálható a püspöki konferenciára”. „A probléma akkor merül fel, amikor az ember meggyilkolásának valósága politikai kérdéssé alakul át, vagy amikor az egyház pásztora politikai kategóriákat használ. A lelkipásztori szolgálat szentségi része a pásztor és Isten népe, a püspök és a nyája közötti kapcsolatban áll.”
Az America magazinnak adott interjúban a kérdések továbbá érintették az ukrajnai háború, a rasszizmus, az egyházi visszaélések, a nők pappá szentelésének, a piacgazdaság kritikájának a témáját.
Rasszizmus
A rasszizmus kapcsán a pápa megállapította: „Azt mondanám az afroamerikai katolikusoknak, hogy a pápa tisztában van szenvedésükkel és nagyon szereti őket. Továbbra is tartsanak ki és ne hagyják el az egyházat. A rasszizmus elfogadhatatlan bűn Isten ellen. Az egyháznak, a pásztoroknak és a világi híveknek folytatniuk kell a harcot annak felszámolása érdekében, és egy igazságos világért.”