Keresés

Ferenc pápa fogadta a Cseh Kollégium tagjait Ferenc pápa fogadta a Cseh Kollégium tagjait 

A Szentatya a Pápai Cseh Kollégiumnak: Legyetek a béke építői

Ferenc pápa csütörtökön köszöntötte a Nepomuki Szent Jánosról elnevezett Pápai Kollégium, a Rómában tanuló csehek és szlovákok szemináriumának diákjait. Arra buzdította őket, hogy konfliktusok és háborúk idején építsék a találkozás, a béke és a párbeszéd hídjait.

Sophie Peeters / Somogyi Viktória – Vatikán

A Pápai Nepomuki Kollégium szeminaristái csütörtökön magán audiencián találkoztak Ferenc pápával a Vatikánban. A pápa beszédében felidézte a kollégium védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak élő tanúságtételét, aki a 14. században Csehországban élt. A cseh királynő gyóntatója, Nepomuki Szent János nem volt hajlandó elárulni a királynak, hogy mi hangzott el a királynő gyónásában. A szentet ezért megkínozták és megölték, lelökték egy hídról a szentség iránti állhatatos hűsége miatt. Ferenc pápa kijelentette, hogy bátorsága példát adott annak a számtalan püspöknek és papnak, akik hasonlóképpen évekig ellenálltak, „nemet” mondtak a rezsimeknek, hogy hűségesek maradjanak az egyház küldetéséhez és hivatásukhoz.

Meg kell találni a bátorságot, hogy „igent” mondjunk Krisztusnak

A kitartás és a bátorság, Nepomuki Szent János jellemvonásai álljanak mindig a szeminaristák előtt egyházi szolgálatuk „élő gyökereként”. Ferenc pápa szerint a keresztény lét kulcsfontosságú eleme, hogy „nem”-et tudjunk mondani a világ nyomására, amelyet a média, a politikai hatalmak és a kulturális nyomás súlyosbít. Nepomuki Szent János „igen”-je az egyháznak és Krisztusnak  példa számunkra a „lelkiismeret elsőbbségére minden világi hatalommal szemben”. „Remélem, hogy a nagy cseh pap és vértanú nevét viselő Pápai Kollégium mindig is a szabadság, a Krisztussal és a Szentlélekkel való kapcsolaton alapuló belső szabadság otthona és iskolája lesz” – hangsúlyozta Ferenc pápa.

Hidak építése

A pápa szerint Nepomuki Szent János emléke tiszteletben tartásának megfelelő módja, ha „hidakat építünk” önmagunkban és a párbeszéd részeként ott, ahol megosztottság és félreértés tapasztalható a különböző embercsoportok között. „Legyünk mi magunk hidak, a találkozás alázatos és bátor eszközei, a különböző és egymással szemben álló emberek és csoportok közötti párbeszéd hídjai.” Ez kulcsfontosságú vonás „Krisztus szolgájának identitásában”, amint azt „annyi szent pap és püspök” története is bizonyítja, akik béketeremtőként szolgáltak a konfliktusok és a megosztottság pillanataiban – mondta Ferenc pápa

Jézus a középpontban

A testvériség és a párbeszéd e „hídjai” építésének első lépése elsősorban az imádság, vagyis a „Krisztus szívén való kitartó kopogtatás”. A pápa ezt követően megemlítette Martini bíboros 1991 januárjában, az Öböl-háború idején elhangzott elmélkedését: „A közbenjárás azt jelenti, hogy oda kell helyezkedni, ahol a konfliktus zajlik, a konfliktusban részt vevő két fél közé. [...] Ez Jézus Krisztus gesztusa a kereszten”. A pápa szerint az olyan háborús időkben, mint amilyen a mostani is, ez az elmélkedés különösen aktuális, hiszen egyedül Jézus Krisztus tud nekünk békét hozni és letörni az ellenségeskedés falait. Ahelyett, hogy magunkat helyeznénk életünk középpontjába, csak Jézust tegyük a középpontba, menekülve „a világi főszereplő kísértésétől”. „Nem lehetünk mi és nem is szabad, hogy mi álljunk a középpontban, hanem Ő!” – nyomatékosította Ferenc pápa.

Beszéde végén megállapította, hogy a Nepomuki Kollégium soknemzetiségűvé nőtte ki magát. A sokszínűség egy módja annak, hogy gyakoroljuk a jobb „hidak” építését „a találkozás kultúrájának szolgáiként, akik képesek megragadni a másikban a sajátos eredetiséget és ugyanakkor a közös emberiséget.”

 

11 november 2022, 15:14