Lobbantson lángra bennünket Isten szeretetének a tüze! – Ferenc pápa Úrangyala imája

Vertse Márta – Vatikán

Az évközi 20. vasárnap evangéliumi szakaszát elemezve a pápa arra mutatott rá, hogy az evangélium tűz, amely melegít bennünket Isten szeretetével, ugyanakkor elégeti önzéseinket, megvilágítja életünk sötét oldalait, elemészti a hamis bálványokat, amelyek rabszolgává tesznek bennünket.

Milyen az a tűz, amelyről Jézus szól tanítványainak?

A vasárnapi evangéliumi szakaszban Jézusnak van egy olyan kifejezése, amely mindig nagy hatással van ránk és kérdéseket támaszt – kezdte beszédét a pápa, majd idézte Jézus szavait, amelyeket útközben intézett tanítványaihoz: „Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön: mennyire szeretném, ha már föllobbanna!” (Lk 12,49). Milyen tűzről beszél? És mit jelentenek ma ezek a szavak számunkra, hogy „ez a tűz, amit Jézus hoz”? – tette fel a kérdéseket Ferenc pápa.  

Az evangélium Isten szeretetének a tüze

Mint tudjuk, Jézus azért jött, hogy elhozza a világra az evangéliumot, vagyis Isten mindannyiunk iránti szeretetének jó hírét. Ezért mondja nekünk, hogy az evangélium olyan, mint a tűz, mert olyan üzenet, amely berobbanva a történelembe, felégeti az élet régi egyensúlyát, kihívás, hogy kilépjünk az individualizmusból, kihívás, hogy leküzdjük az önzést, kihívás, hogy a bűn és a halál rabszolgaságát elhagyva belépjünk a Feltámadt Krisztus új életébe – hangsúlyozta Ferenc pápa, megállapítva, hogy az evangélium nem hagyja úgy a dolgokat, mint ahogy vannak. Ahol meghallgatják és befogadják az evangéliumot, a dolgok nem maradnak úgy, mint ahogy vannak, mert az evangélium változást idéz elő és megtérésre hív. Nem hamis, bensőséges békét áraszt, hanem olyan nyugtalanságot gyújt, amely arra késztet, hogy útnak induljunk, hogy megnyíljunk Istennek és a testvéreknek. Pontosan olyan, mint a tűz: miközben melegít bennünket Isten szeretetével, el akarja égetni önzéseinket, meg akarja világítani életünk sötét oldalait, amelyekkel mindannyian rendelkezünk és el akarja emészteni a hamis bálványokat, amelyek rabszolgává tesznek bennünket – hangzott Ferenc pápa tanítása.

Az igazi hit tűz, ami megváltoztat és megtisztít

Utalt a bibliai prófétákra, kiemelve Illést és Jeremiást, akik nyomán Jézust Isten szeretetének tüze gyújtja meg. Azért, hogy ez a tűz az egész világon lángra lobbanjon, Jézus első személyben önmagát adja, szeretve a végsőkig, „mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig” (vö. Fil 2,8) – idézett Ferenc pápa Szent Pál apostolnak a filippiekhez írt leveléből. Jézus el van telve a Szentlélekkel, aki olyan, mint a tűz, fényével és erejével felfedi Isten irgalmas arcát és teljességet ad mindazoknak, akiket elveszettnek tartanak, ledönti a kirekesztés korlátait, meggyógyítja a test és a lélek sebeit, megújítja a külső gyakorlatokra redukált vallásosságot. Ezért tűz: megváltoztat és megtisztít – szögezte le Ferenc pápa.

A hit nem altatódal, nem jelent menekvést az élet kihívásai elől

Mit jelent tehát számunkra, mindannyiunk számára Jézusnak ez a szava a tűzről? – folytatta elmélkedését a vasárnapi evangéliumi szakaszról. Arra hív bennünket, hogy ismét meggyújtsuk a hit lángját, hogy ne másodrangú valóssággá vagy az egyéni jólét eszközévé váljon, amely eltérít az élet kihívásaitól és az egyházban és a társadalomban vállalt elkötelezettségünktől. A pápa ezután idézte a francia jezsuita bíboros, Henri de Lubac szavait, miszerint az Istenbe vetett hit „megnyugtat, de nem úgy, ahogy mi szeretnénk: vagyis nem azért, hogy egy megbénító illúziót vagy egy boldog megelégedettséget szerezzen nekünk, hanem hogy cselekedhessünk” – írta a XX. század egyik legjelentősebb teológusa „Isten útjain” című kötetében. A pápa hozzátette: „A hit, végül is nem egy „altatódal”, amely elringat bennünket, hogy elaludjunk. Az igazi hit tűz, égő tűz, hogy ébren maradjunk és munkálkodjunk éjszaka is!”

Vigyük el a világnak a hitet, hogy mindenki megtapasztalhassa Jézus örömét

Ferenc pápa arra buzdított, hogy tegyük fel magunknak a következő kérdéseket: szenvedélyesen szeretem az evangéliumot? Gyakran olvasom? Magamnál hordom? A hit, amit megvallok és ünneplek boldogító nyugalmat okoz vagy lángra lobbantja bennem a tanúságtétel tüzét? Feltehetjük magunknak a kérdést, mint egyház is: közösségeinkben lobog-e a Lélek tüze, a szenvedélyes szeretet az imáért és a jótettekért, a hit öröme vagy a fáradtságba és a megszokásba vonszoljuk bele magunkat bágyadt arccal, panaszkodva és pletykálkodva minden nap? Vizsgáljuk meg ezt, hogy mi is mondhassuk, mint Jézus: lángra lobbantott bennünket Isten szeretetének a tüze és „oda akarjuk dobni” a világnak, el akarjuk vinni mindenkinek, hogy mindenki felfedezze az Atya gyöngédségét és megtapasztalja Jézus örömét, amely kitágítja a szívet és széppé teszi az életet. Jézus kitágítja a szívet – mondta nyomatékkal Ferenc pápa, majd arra biztatott, hogy forduljunk Máriához, imádkozzunk ezért a Szent Szűzhöz: Ő, aki befogadta a Szentlélek tüzét, járjon közben értünk.