A pápa a bíborosoknak: Merjetek elcsodálkozni és a hála éljen örökké szívetekben
Thaddeus Jones / Somogyi Viktória - Vatikán
Ferenc pápa kedden kora este az új bíborosokkal és a Bíborosi Kollégium tagjaival szentmisét mutatott be a Szent Péter-bazilikában. A szertartás a szombati konzisztóriumot követte, amelyen a pápa új bíborosokat kreált, és a bíborosok kétnapos találkozóját, ahol megvitatták a Praedicate Evangelium-ot, a Római Kúria új apostoli konstitúcióját.
Elcsodálkozás
A szentmisére három nappal a konzisztórium után került sor, mert Ferenc pápa vasárnap lelkipásztori látogatást tett az olaszországi L'Aquilában, valamint hétfőn és kedden megbeszélést tartott a bíborosokkal. A kétnapos tanácskozáson és elmélkedésen mintegy 190 bíboros, valamint keleti pátriárkák és a Vatikáni Államtitkárság elöljárói vettek részt. Szentbeszédében Ferenc pápa a „elcsodálkozás” témájáról elmélkedett, az olvasmányokban leírtak alapján: Szent Pál elcsodálkozásáról Isten üdvözítő tervén és a tanítványok elcsodálkozásáról, amikor találkoznak a feltámadt Jézussal, aki felszólítja őket, hogy „tegyetek tanítványokká minden népet”.
Csodák
A pápa rámutatott, hogy ezek alapján tudjuk értékelni, hogy a Szentlélek hogyan irányít és vezet minket előre, hogy hirdessük az evangéliumot és „minden népnek az Úr csodáit”. Megállapította, hogy miként gyakran elcsodálkozunk a világegyetem nagyságán, úgy mi is „tele vagyunk csodákkal, amikor az üdvösség történetére gondolunk”, mivel „minden dolog Krisztusban találja meg eredetét, létezését, végét és célját”. „Krisztusban áldottak voltunk már a világ teremtése előtt; Őbenne kaptunk meghívást és lettünk megváltva; Őbenne nyeri el újra az egységet a teremtés, és mindennek, ami közel és távol van, ami az első és az utolsó, az a sorsa a Szentlélek műve által, hogy Isten dicsőségét dicsőítse.”
Isten a részvételre hív bennünket
Miközben elcsodálkozunk Isten üdvösség tervén, azon is elcsodálkozhatunk, hogy „Isten arra hív, hogy vegyünk részt ebben a tervben”, ahogy azt a feltámadt Krisztus által az apostoloknak adott küldetésben is láthatjuk: „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28,19-20). Az Úr megnyugtatja a tanítványokat, mondván: „Mindig veletek vagyok, a világ végezetéig”, és ez az ígéret „reményt és vigaszt nyújt” – mondta a pápa. Ezeket a szavakat és ezt a megbízást kaptuk ma – tette hozzá. Még kétezer év után is izgalomba hozza a szívünket. Még inkább elcsodálkozunk, hogy az isteni döntés a világ evangelizálásáról hogyan indult el a „tanítványok rongyos csoportjával”, akikben még mindig voltak kételyek, de a pápa szerint ez önmagunk számára is reményt nyújt. „Ez a fajta elcsodálkozás az üdvösség útja! Isten tartsa örökké életben a szívünkben, mert megszabadít attól a kísértéstől, hogy azt gondoljuk, mi egyedül „tudjuk kezelni a dolgokat”. A pápa hangsúlyozta: el kell kerülnünk azt a hamis biztonságérzetet, hogy ma minden másként van, és minden készen van, különben fennáll annak a kockázata, hogy beleesünk abba a „megtévesztésbe, amikor a Hazugság Atyja Krisztus követőit először világivá, majd ártalmatlanná akarja tenni”.
Elcsodálkozás és hála, hogy egyház vagyunk
Az Isten Igéjén keresztül megtapasztalt elcsodálkozás érzése is felébreszti bennünk „az egyházban való létünk, az egyház létének csodáját – tette hozzá a pápa. A Krisztusban való áldott mivoltunk és a róla való tanúságtétel tudata erősíti a hívők közösségét, és vonzóvá teszi őket mások számára. A pápa kiemelte, hogy mi, minden megkeresztelt is hálásak vagyunk ezekért az ajándékokért. Emlékeztetett Szent Pálra, aki felajánlotta örökségét az „egyház iránti szeretetéről, amely szeretet mindenekelőtt hála, hálás elcsodálkozás az egyház misztériumán, és azon az ajándékon, hogy nemcsak az egyház tagjai vagyunk, hanem részt is veszünk az életében, osztozunk benne, sőt közösen felelősek vagyunk érte”.
Mit jelent az egyház szolgájának lenni
Végezetül a pápa leírta, hogy mit jelent az egyház szolgájának lenni: olyan személy, „aki elcsodálkozik Isten tervén, és ennek szellemében szenvedélyesen szereti az egyházat, valamint bárhol és bármely módon a küldetésének szolgálatában áll, a Szentlélek választása szerint”. „Legyen ez a mi esetünkben is így! Legyen ez így mindannyiótokkal, kedves bíboros testvérek! A Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja közbenjárása eszközölje ki ezt a kegyelmet mindannyiunk számára!” – zárta homíliáját Ferenc pápa az új bíborosokkal és a Bíborosi Kollégium tagjaival bemutatott szentmisén a Szent Péter-bazilikában kedden este.
