Ferenc pápa az Anglikán-Katolikus Nemzetközi Bizottság tagjaival a Vatikánban Ferenc pápa az Anglikán-Katolikus Nemzetközi Bizottság tagjaival a Vatikánban 

A pápa: ökumenikus zarándoklat Dél-Szudánba, hogy nemet mondjunk a fegyverekre

Ferenc pápa pénteken délelőtt kihallgatáson fogadta az Anglikán-Katolikus Nemzetközi Bizottság tagjait a Vatikánban. A közelgő dél-szudáni útjáról beszélt az anglikán közösség prímásával és a Skót egyház moderátorával, hogy együtt legyenek a kiengesztelődés előmozdítói. Majd kiemelte, hogy a mélyebb szeretetközösség keresése „csak a kölcsönös megajándékozás lehet”.

Amedeo Lomonaco / Somogyi Viktória – Vatikán

Ferenc pápa az Anglikán-Római Katolikus Nemzetközi Bizottság (Arcic) tagjaihoz intézett beszédének vezérfonala két kifejezés volt: az úton járás és az ajándék. Ez a szervezet elkötelezte magát, hogy „hátra hagyja azt, ami a szeretetközösséget veszélyezteti, és megerősíti a katolikusokat és az anglikánokat összekötő kötelékeket”. „Egy olyan úton járás volt ez, ami időnként gyors, néha lassú és nehéz volt.” „De egy úton járás volt, most is az és az is lesz.”

Imák a dél-szudáni ökumenikus zarándoklatért

Az úton járás és az ajándék szavak kifejtése mellett a pápa beszéde egy közelgő utazással is összefonódott. Az Anglikán-Római Katolikus Nemzetközi Bizottság tagjaihoz fordulva a pápa imát kért „egy fontos állomásért” és egy útért, „amely évekkel ezelőtt egy lelkigyakorlattal kezdődött a Vatikánban, Dél-Szudán vezetőivel”. „Justin Welby érsek és a Skót Egyház moderátora, két kedves testvérem, útitársaim lesznek, amikor néhány hét múlva végre Dél-Szudánba utazhatunk. Ez egy ökumenikus békezarándoklat lesz. Imádkozzunk, hogy ez ösztönözze a dél-szudáni keresztényeket és a világot arra, hogy a kiengesztelődés előmozdítóivá, a harmónia megteremtőivé váljanak, és képesek legyenek nemet mondani az erőszak és a fegyverek perverz és hasztalan örvényére” – kérte a pápa.

Az úton járás értelme

A pápa hangsúlyozta, hogy az úton járás azt jelenti, hogy „előre haladunk, magunk mögött hagyjuk a múltban és jelenben is megosztó dolgokat, és tekintetünket Jézusra szegezzük” és „a köztünk megteremtendő látható egység célkitűzésére”. „Ezt az egységet alázattal, a Lélek kegyelmeként fogadjuk és vigyük tovább az úton, kölcsönösen támogatva egymást.” „Az ökumenikus párbeszéd egy úton járás, vagyis sokkal több, mint közös beszélgetés. Nemcsak beszélgetés, hanem cselekvés. Tett. Arról van szó, hogy személyesen ismerjük meg egymást, és nem csak könyvekből, hogy megosztjuk egymással a céljainkat és a fáradtságunkat, hogy bepiszkítjuk a kezünket azáltal, hogy együtt nyújtunk segítséget a világ útjainak szélén heverő sebesült testvéreknek, hogy közös tekintettel szemléljük és védjük a minket körülvevő teremtett világot, és hogy bátorítjuk egymást az út fáradalmai során. Ez az úton járás értelme” – mutatott rá Ferenc pápa.

Az ajándék feltárja az ökumenizmus lelkét

A pápa által kijelölt második szó az ajándék volt. Az úton járás kijelöli a módot, „az ajándék pedig feltárja az ökumenizmus lelkét”. A mélyebb szeretetközösség keresése „csak az ajándékok cseréje lehet, ahol mindenki sajátjaként asszimilálja azt, amit Isten a másikban magként elvetett”. Ferenc pápa ezután feltette a kérdést: „Mi a helyes hozzáállás ahhoz, hogy az ajándékok cseréje ne szűküljön le egyfajta formális aktussá, a körülményeknek megfelelően?”. „Egyházi és etikai kérdésekről őszintén beszélni, arról vitázni, ami kellemetlen számunkra, kockázatos, inkább növelheti a távolságokat, mintsem kedvezne a találkozásnak. Ehelyett azt gondoljuk, hogy ehhez alázatra és igazságra van szükség, mint alapvető feltételekre. Így kezdhetjük el, alázattal és őszintén elismerve erőfeszítéseinket. Ez az első lépés: ne törődjünk azzal, hogy szépnek és magabiztosnak tűnjünk testvérünk előtt, és olyannak mutatva magunkat neki, amilyenek szeretnénk lenni, hanem nyitott szívvel mutassuk meg neki, milyenek is vagyunk valójában, és mutassuk meg a korlátainkat is” – fogalmazott Ferenc pápa.

Minden ajándékhoz átláthatóság és bátorság szükséges

A történelmi megosztottsághoz vezető bűnöket „csak alázattal és igazsággal lehet legyőzni. Először érezzünk fájdalmat a kölcsönös sebek miatt és érezzük szükségét annak, hogy megbocsássunk és hogy nekünk is megbocsássanak”. „Ehhez bátorság kell, de ez az ajándékozás lelkülete, mert minden igazi ajándék lemondást, átláthatóságot és bátorságot igényel, és ezáltal meg tud nyílni a megbocsátás előtt. Csak így segítik a különféle ajándék- és tapasztalatcserék a szükséges formaságok leküzdését és érintik meg a szívet. Csak így kerülhetünk harmóniába a Szentlélekkel, Isten ajándékával, aki önmagát adja nekünk, hogy újra megteremtsük a harmóniát, mert ő maga a harmónia, aki összebékíti a sokféleséget az egységben” – mutatott rá Ferenc pápa. A Lélek ajándékai „soha nem kizárólag csak azoknak szólnak, akik szívesen fogadják azokat”. „Áldást jelentenek Isten egész népe számára: a kegyelem, amit kapunk, másoknak is szól, és amit mások kapnak, arra nekünk is szükségünk van.”

A válságot leküzdjük, a konfliktus háborúkhoz vezet

Ferenc pápa végül kötetlen szavakkal hozzátette, hogy nem szabad „a konfliktus rabságába esni”; az egységhez vezető út „előrébb való, mint a konfliktus”. A válság viszont „jó”. Különbséget kell tenni „válság és konfliktus” között. Nekünk, a párbeszédünk során válságba kell kerülnünk, és ez jó, mert a válság nyitott és segít legyőzni azt a helyzetet. De ne essünk bele abba a konfliktusba, amely háborúkhoz és megosztottságokhoz vezet.”

13 május 2022, 18:32