A pápa a látássérülteknek: „Jól csak a szívével lát az ember”

Lisa Zengarini / Somogyi Viktória – Vatikán

A látszat és a leggyengébbeket kirekesztő előítéletek által elvakított társadalomban Jézus arra hív, hogy szívünkkel lássuk az embereket és a dolgokat – mondta Ferenc pápa. Szombaton fogadta a Vatikánban a „Voir Ensemble” („Lássunk együtt”), egy francia katolikus non-profit szervezet zarándokcsoportját. Az egyesület a vakok és gyengénlátók jólétének javításán és befogadásukért munkálkodik.

A testvériség felkarolása

Ferenc pápa a francia szervezet Rómába zarándokló 25 tagjához szólva kijelentette: a Jézussal való találkozás ösztönözze arra a keresztényeket, hogy utasítsák el az előítéletek kultúráját, amely peremre szorítja a betegeket és a fogyatékosokat, és helyette vállalják fel a találkozást és a testvériséget. Elismerését fejezte ki a csoportnak, amiért összehozta a vak és gyengénlátó embereket, akik „együtt akarnak járni, hogy közösségben éljék meg az Evangélium örömét”.

Az előítéletek elutasítása

A pápa János evangéliumának 9. fejezetében a vak meggyógyítása történetéből indult ki beszédében. Megjegyezte, hogy Jézus radikálisan elutasította a vakon születetteket érintő akkori előítéleteket. Hasonlóképpen ma „megszoktuk, hogy a dolgoknak csak a külsejét, a legfelszínesebb aspektusát érzékeljük. Kultúránk azt állítja, hogy az emberekre megjelenésük, ruhájuk, szép otthonuk, luxusautójuk, társadalmi helyzetük, vagyonuk miatt érdemes odafigyelni.” Az Evangélium azonban egy másik történetet mesél el nekünk. „Ahogyan az Evangélium tanítja, a beteg vagy fogyatékos ember a maga törékenységével állhat a találkozás középpontjában: a találkozásban Jézussal, aki megnyit az életre és a hitre, és aki képes testvéri és támogató kapcsolatokat építeni az egyházban és a társadalomban.”

Ne maradjunk közömbösek a szenvedés iránt

Ferenc pápa megjegyezte, hogy a vak ember látásának visszaadásával Jézus megmutatja, hogy a szíve „nem maradhat közömbös a szenvedés iránt”, ezért felszólít bennünket az „azonnali cselekvésre, hogy vigasztaljuk, nyugtassuk és gyógyítsuk meg testvéreink sebeit”. Ferenc pápa továbbá felhívta a figyelmet arra a paradoxonra, hogy a vak ember képes látni, miután találkozott „azzal, aki a világ világossága”, míg sokan, akik találkoznak Jézussal, vakok maradnak. „Ez az ellentmondás nagyon gyakran megjelenik a saját életünkben és hitünk formáiban.”

A szívünkkel látni

A pápa utalt Antoine de Saint-Exupéry francia íróra, aki „A kis herceg” című könyvében ezt írta: „Jól csak a szívével lát az ember”. Majd hangsúlyozta: Jézus arra hív, hogy újítsuk meg látásmódunkat, amellyel az emberekre és a dolgokra tekintünk. „A szívünkkel látni annyit jelent, hogy Isten tekintetén keresztül látjuk a világot és testvéreinket”. Megjegyezte, hogy „a hit nem redukálható elméleti hiedelmek, hagyományok és szokások sorára. Ez egy kötelék és egy út, amelyen Jézust követjük, aki megújítja világlátásunkat és testvéreinket.”

Tanúságot tenni Jézusról az életünkben

Ferenc pápa ezután hangsúlyozta, hogy a keresztények „nem elégedhetnek meg azzal, hogy megvilágosodtak”, ahogy a farizeusok tették: hanem „a világosság tanúságtevőinek” kell lenniük, mint a vak ember volt. „Mi is arra vagyunk hivatva, hogy befogadással és testvéri szeretettel tanúskodjunk Jézusról életünkben.” Beszédének végén Ferenc pápa arra biztatta a francia „Voir Ensemble” szervezetet, hogy „továbbra is szívvel járjon az „együtt látás” útján, lehetővé téve, hogy alapítójuk karizmája meghozza gyümölcsét.

„Voir Ensemble”

Az egyesületet 1927-ben Yves Mollat atya, vak jezsuita pap alapította. Mára 3000 tagot számlál Franciaország-szerte, és a látássérültek társadalmi beilleszkedését szorgalmazza.