Úrangyala imádság a Szent Péter téren november elsején Úrangyala imádság a Szent Péter téren november elsején  

Ferenc pápa Úrangyala imája Mindenszentek napján: Nincs szentség öröm nélkül!

November elsején, Mindenszentek ünnepén hétfőn délben Ferenc pápa a dolgozószobája ablakából imádkozta el az Úrangyala imádságot. Beszédében a hegyi beszéd boldogságait elemezte az öröm és a prófécia szempontjából: „A keresztény ember öröme nem pillanatnyi érzelem vagy egyszerű emberi optimizmus, hanem annak a bizonyossága, hogy minden helyzettel szembe tud nézni Isten szerető tekintete előtt, azzal a bátorsággal és erővel, ami tőle ered”.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán           

Ma tartjuk Mindenszentek ünnepét és a liturgiában Jézus „programadó” üzenete csendül fel a boldogmondásokkal (vö. Mt 5,1-12a). Azt az utat jelzik nekünk, amely Isten Országához és a boldogsághoz vezet: az alázat, az együttérzés, a szelídség, az igazságosság és a béke útját. Szentnek lenni annyi, mint ezen az úton járni. Figyeljünk most ennek az életstílusnak, az életszentség stílusának két szempontjára, az örömre és a próféciára! – kérte a pápa beszéde elején.

A szentek a megpróbáltatás közepette is megélték az örömet és tanúbizonyságot is tettek róla

Az öröm kapcsán Ferenc pápa megállapította: Jézus rendre az „áldott” szóval kezdi a boldogságok sorát. Az első a lelki szegényekről szól, mert ez alapvető bejelentés egy elképesztő boldogságról. A boldogság, a szentség nem csupán erőfeszítésekből és lemondásokból álló életprogram, hanem mindenekelőtt annak örömteli felfedezése, hogy Isten szeretett gyermekei vagyunk, ami örömmel tölt el minket. Nem emberi teljesítmény, hanem ajándék, amit úgy kapunk. Szentek vagyunk, mert Isten, aki maga a Szent, eljön, hogy velünk legyen az életünkben. Ő adja nekünk ezt a szentséget és ezért vagyunk boldogok. A keresztény ember öröme tehát nem egy pillanatnyi érzelem vagy egy egyszerű emberi optimizmus, hanem annak a bizonyossága, hogy minden helyzettel szembe tud nézni Isten szerető tekintete előtt, mindazzal a bátorsággal és erővel, ami tőle ered. A szentek még akár sok megpróbáltatás közepette is megélték ezt az örömet és tanúbizonyságot is tettek róla. Öröm nélkül a hit szigorú és nyomasztó gyakorlattá válik, és fennáll a veszélye annak, hogy beteggé tesz a szomorúság. Egy sivatag atyja mondta, hogy a szomorúság „a szív férge”, amely megrontja az életet (vö. Evagriosz Pontikosz, A gonoszság nyolc szelleme, XI.). Tegyük fel magunknak a kérdést: Örömteli keresztények vagyunk? Örömet sugárzunk, vagy fakó, szomorú, gyászos arcú emberek vagyunk? Emlékezzünk csak: Nincs szentség öröm nélkül!

A szentség Isten segítségével gyakorlatba ülteti át a világot forradalmasító próféciát

A második szempont: prófécia, a jövendölés. A boldogságok a szegényeknek, a szomorkodóknak, az igazságra éhezőknek szólnak. Egy ellenáramú üzenet. A világ ugyanis azt mondja, hogy a boldogsághoz gazdagnak, erősnek, örökké fiatalnak és erősnek kell lenned, élvezned kell a hírnevet és a sikert. Jézus megdönti ezeket a szempontokat és prófétai bejelentést tesz – ez lesz a szentség prófétai dimenziója. Így az élet igazi teljességét Jézus követésével, Szavának gyakorlatba ültetésével érjük el. Ez azonban másféle szegénységet jelent, vagyis hogy belül legyünk szegények és üresedjünk ki, hogy helyet adjunk Istennek. Aki gazdagnak, sikeresnek és biztosnak tartja magát, az mindent magára alapoz és bezárkózik Isten és testvérei előtt, míg aki szegénynek és önmagában elégtelennek ismeri magát, az nyitott marad Isten és felebarát előtt és így örömre lel.

A Boldogságok új emberiséget, új életformát jövendölnek

A Boldogságok tehát új emberiséget, új életformát jövendölnek, melyben kicsinnyé kell lenni, önmagunkat Istenre kell bízni, ahelyett, hogy mások fölé kerekednénk. Szelíddé kell lenni, ahelyett, hogy ráerőltetnénk magunkat másokra, és ahelyett, hogy csak önmagunkra gondolnánk, kötelezzük el magunkat az igazságosság és a béke mellett, ahelyett, hogy szemet hunyva növelnénk az igazságtalanságot és az egyenlőtlenségeket. A szentség azt jelenti, hogy Isten segítségével gyakorlatba ülteti ezt a világot forradalmasító próféciát. Feltehetjük tehát magunknak a kérdést: Tanúskodom-e Jézus jövendölése mellett?  Kifejezésre juttatom-e a prófétai lelkületet, amit a keresztségben kaptam? Vagy inkább alkalmazkodom a kényelmes élethez, a lustaságomhoz, azt gondolva, hogy minden rendben van, ha én rendben vagyok? Jézus jövendölésének örömteli újdonságát hozom-e a világba, vagy csak a szokásos panaszokat? Ha szembesülünk ezekkel a kérdésekkel, azok a javunkra válnak – mondta a pápa, majd így imádkozott: A Szent Szűz adjon nekünk a lelkületéből, abból az áldott lélekből, amely örömmel magasztalta az Urat, aki „a hatalmasokat letaszítja a trónjukról, de felmagasztalja az alázatosakat” (vö. Lk 1,52).

Halottak napján Ferenc pápa a francia katonai temetőbe látogat Rómában

Az Úrangyala elimádkozása után a pápa bejelentette, hogy Halottak napján a francia katonai temetőbe látogat Rómában, hogy imádkozzon a háború és az erőszak áldozataiért és hogy társuljon mindazokhoz, akik felkeresik szeretteik sírját, hogy imával emlékezzenek rájuk.

01 november 2021, 21:09