A Casina Pio IV a Vatikáni Kertekben, ahol a Pápai Társadalomtudományi Akadémia ülésezik A Casina Pio IV a Vatikáni Kertekben, ahol a Pápai Társadalomtudományi Akadémia ülésezik  

Pápai üzenet: Teremtsünk globális mozgalmat a közömbösség globalizációja ellen

A hegyi beszéd első boldogságáról tanácskozott október 3-án és 4-én a Pápai Társadalomtudományi Akadémia a vatikáni kertekben álló Casina Pio épületében, melynek tagjaihoz Ferenc pápa hosszú üzenettel fordult. Ebben kifejti a növekvő szegénység és egyenlőtlenség felszámolására irányuló társadalmi tanítását.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán    

A hasznosság egyedüli gondolata az ideológiai gyarmatosítás árnyalt formája

Szent Ágoston szerint „életünk egész tökéletessége benne rejlik a hegyi beszédben” – kezdi üzenetét a Szentatya. Jézus szavai magukban foglalják a teljes boldogságot, amire minden ember vágyakozik. Napjainkban azonban a „hasznosság egyedüli gondolata” a boldogság fölé kerekedik, mint „az ideológiai gyarmatosítás árnyalt formája”. Az emberek félnek attól, hogy a szükséges dolgok nélkül maradnak és így a hiány bármely formája sóvárgásra indítja őket. Ez pedig a gazdagság mértéktelen birtoklására ösztönöz, amit Pál apostol kapzsiságnak nevez. Ez a kapzsiság megszállottá tesz embereket, családokat és nemzeteket, főként a gazdagokat és képes őket egyfajta fojtogató materializmusra vezetni. Ennek eredménye pedig a szegénység további gyarapodása a többség esetében, miközben óriási szenvedést okoz, aláássa a személy és Közös Ház méltóságát. Pedig mindez a birtoklás csupán, ahogy annak ürességét a pápa a nagymamájától tanulta: „a halotti leplen nincsenek zsebek”.

Az anyagi szegénység korántsem áldás, mert megfoszt a méltó emberi élettől

Jóllehet a világ soha nem volt ilyen gazdag, mint ma, a szegénység és az egyenlőtlenség mégis növekszik a birtoklás egyetlen gondolatának hatalmasai révén, akik nem számolnak a szegényekkel, az idősekkel, a migránsokkal, a születendőkkel és a súlyos betegekkel, mert őket „leselejtezhetőnek” tartják. A kapzsi felhalmozással szemben a pápa Jézus boldogságainak mindig új és forradalmi példáját ajánlja üzenetében. Paradox módon pedig éppen a szegénység lelkülete hoz fordulatot a boldogság felé vezető úton, amit nem mindenki hallgat szívesen – utal a pápa a gazdag ifjú magatartására, aki nem vállalta, hogy a szegénység szűk kapuján átlépjen. Mindazonáltal Jézus szerint az anyagi szegénység korántsem áldás, épp ellenkezőleg, az étel, a munka, az otthon, az egészség, a ruha és a nevelés hiánya megfoszt a méltó emberi élettől. Küzdeni kell állandóan a megszüntetéséért a felelősséghordozás minden szintjén, közösségileg és egyénileg is, mert ezek az alapvető hiányok a keresztény ember számára a sebeket jelentik Krisztus testén, melyek az utolsó ítéletkor vádlóan fognak megszólalni.  

A lélekben szegények gazdagok a testvériségben és a társadalmi barátságban     

A lélekben szegények gazdagok a Szentlélek indíttatásaiban, a testvériségben és a társadalmi barátságban. A pápai üzenet példaként említi Assisi Szent Ferencet, aki ékesszóló tanúságot tett erről a boldogságról a szegénység Úrnőjével kötött misztikus násza révén, ahogy ő maga mondhatta: „Boldog, aki nem birtokol és nem remél semmit, mégis meglesz mindene”. A másik nagy tanúságtevő Kalkuttai Teréz anya, aki a szegény testvérei láttán az irgalmasságot tekintette élő víznek és élő kenyérnek. A szegénység növekedésén túl a pápa üzenete rámutat a társadalmi egyenlőtlenség erőteljes terjedésére, mely jelentős negatív hatást gyakorol, nemcsak politikai és gazdasági szinten, hanem a kultúra és a lelkiség terén is. Ferenc pápa idézett a Katekizmusból: „Az embernek úgy kell tekintenie jogosan birtokolt vagyonát, hogy az nemcsak a sajátja, hanem egyúttal közös is…, és termékenységük a lehető legtöbb személy javára váljék.” (KEK 2004-2005). Szent VI. Pál pápa a „Popolorum progressio” kezdetű enciklikájában említi: „Köztudomású, milyen szigorú szabatossággal fogalmazták meg az egyházatyák a gazdagok kötelességeit a szegények iránt: Amit a szegénynek adsz, nem a magadéból adod – mondja Szent Ambrus –, csak azt adod vissza, ami az övék. Hiszen azt foglalod le magadnak, ami mindenki közös használatára adatott. A föld mindenkié, nem a gazdagoké.” II. János Pál pápa pedig egyenesen „strukturális bűnről” beszélt a rabszolgaságot termelő kapitalista rendszer eredményeként, melyet a birtoklás és a kapzsiság mozgat. Üzenete végén Ferenc pápa megjegyzi, hogy a mi hivatásunk ennek a kapzsiságnak a leküzdése. Ezért létre kell hozni egy globális mozgalmat a közömbösség ellen, amely a boldogságok által ihletett társadalmi intézményeket eredményezi és arra ösztönöz, hogy a szeretet civilizációját építsük. Ez a mozgalom, mely határt szab a pusztán haszonszerzésre irányuló, strukturális bűn jellegű tevékenységnek és intézményeknek, a pápa által megnevezett „globális mozgalom a közömbösség globalizációja ellen”. Kérjük az Urtól szegénység lelkületét, kopogtassunk, hogy megnyíljon előttünk az igazi boldogságok kapuja! – kérte és zárta üzenetét Ferenc pápa.                   

 

05 október 2021, 17:01