Ferenc pápa a szlovák püspökökhöz-papokhoz: Találjatok rá az igehirdetés új ábécéjére
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A pápa testvérként jött közétek, hogy veletek együtt járjon, hiszen ez a dolga – kezdte beszédét a Szentatya. Az egyház mintája az ősegyház, melynek tagjai veszekedtek ugyan, de együtt jártak. Az egyház azonban nem hegytetőn emelt várkastély vagy erődítmény, hanem kovász, mely az egész világ tésztáját megkeleszti szeretettel és békével. Ehhez alázatosnak kell lennie, mely nem különül el a világtól, hanem abban benne lakik. Ne legyen öntetszelgő, mely állandóan saját köldökzsinórját nézi, kifelé pedig sminkeli magát. E bevezető után Ferenc pápa három kulcsfogalmat járt körül, melyek a szabadság, a teremtőképesség és a párbeszéd.
Ápolják a benső szabadságot, mert az nem egy „automatikus szerzemény”
A szlovák egyház nemrég visszanyert szabadsága nem egy „automatikus szerzemény”, hanem egy út, mely olykor fáradságos és amiért napról napra küzdeni kell. Ez persze megrémíthet, de nem szabad a környezet, a világ, főként a média elvárásaihoz igazodni. Tanuljunk Izrael történetéből, javasolta a pápa, mert ők az igazi benső szabadságot egy fáradságos pusztai utazás során szerezték meg, jóllehet visszatérésre kísértette őket a korábban evett hagyma, miként ma a „kenyér és valami kevés egyéb”, például a hamis béke. Éppen ezért kell az embereket egy érett és szabad Isten-kapcsolatra nevelni, akár komoly kockázat árán is. A papokat óvva intette arra, hogy kerüljék a vallásos merevséget, ellenben fedezzék fel az evangélium szabadságát.
Kövessétek Szent Cirill és Metód módszereit: új utak!
Következő gondolatában leleményességre, kreativitásra buzdította a pápa a szlovák püspököket, papokat, férfi és női szerzeteseket, szeminaristákat és hitoktatókat. Ennek forrását Szent Cirill és Metód ragyogó alakjaiban találhatják meg, akik új utakat kerestek, míg végül megalkottak egy új ábécét a Biblia és a liturgikus szövegek lefordítására. Új nyelvezetet teremtettek és nemde ez lenne ma is Szlovákiában az egyház mai feladata, hogy az evangélium hirdetésének új ábécéjére találjon? – kérdezte és javasolta egyszerre a pápa. Ne siránkozzatok és ne vádoljátok a világot, hogy rossz, hanem használjátok az evangélium kreativitását! Az evangélium még nem járt le, használjátok, ahogy azok tették az evangéliumban, akik a tetőt is kibontották azért, hogy a bénát Jézushoz vigyék. Külön kitért a pápa a prédikáció fontosságára és hosszú homíliák helyett tízperces beszédeket ajánlott, melyek legyenek konkrétak, mint Jézus hasonlatai.
Mindenkivel folytassatok párbeszédet!
A Szentatya harmadik nagy témájában a párbeszédre buzdított. Ez soha ne legyen válogatós, hanem mindenkivel beszélni kell, a hívekkel, akik életszentségre törekednek, de a langyosakkal és persze a nem hívőkkel is. A szenvedés okozta sebek emléke sértődésre, bizalmatlanságra, megvetésre vezethet. A sebek ellenben lehetnek olyan nyílások, Krisztus sebéhez hasonlóan, amin keresztülhaladhat az Úr irgalma és kegyelme, mely megváltoztatja az életet – zárta beszédét Ferenc pápa a pozsonyi Szent Márton székesegyházban az egyházi élet képviselői előtt.
