A sasvári Hétfájdalmú Szűzanya kegyszobra A sasvári Hétfájdalmú Szűzanya kegyszobra 

A sasvári Hétfájdalmú Szűzanya nemzeti kegyhely Ferenc pápa szlovákiai látogatásának utolsó helyszíne

Ferenc pápa szlovákiai látogatásának utolsó napján az ország legjelentősebb Mária-kegyhelyére, Sasvárra ment, ahol szentmisét mutatott be a Hétfájdalmú Szűzanya liturgikus ünnepén. A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére felszentelt bazilika eredete a XVI. századig nyúlik vissza, ahhoz a kis kápolnához, amely a halott Krisztus testét ölében tartó Fájdalmas Szűzanya szobrának adott helyet.

Horváth Hajnalka – Vatikán

A 85 cm magas és 91 cm széles körtefa szobor a sasvári vidéket birtokló Czobor család állíttatta fogadalomból. A gróf felesége, Bakics Angéla a Szűzanya közbenjárását kérte ingerlékeny férje viselkedésének megváltoztatásáért, amely meghallgatásra talált. Ezt követően hívek sokasága látogatta és imádkozott a Szűzanyához, tisztelete egyre nőtt egészen addig, hogy 1710-ben, számos csodás gyógyulást követően bizottságot állítottak a szobor körüli események kivizsgálására. 726 csodás esetet vettek számba, majd 1732. november 10-én kegyhellyé nyilvánították a helyet a sasvári plébánosra bízva a szobor gondozását.

A Pálos rend szerzetesei gondozzák a kegyhelyet

A pálos szerzetesek ekkor templom- és kolostorépítésbe kezdtek és kérték a Hétfájdalmú Szűzanya szobor gondozásának lehetőségét. A szobor ennek köszönhetően új helyre, a pálos templomba került, amelyet Mária Terézia császárnő és a hívek adományaiból építettek fel a pálosok. A templomot 1762. augusztus 12-én szentelték fel Mária Terézia és férje, Lotharingiai Ferenc (I. Ferenc német-római császár) jelenlétében, majd augusztus 15-én a Szűzanya szobrot is elhelyezték a templom főoltárán. Nem sokkal később, II. József császár rendeletével felszámolta pálos rendet, így a zarándokhely ismét a sasvári plébános gondozásába került. Nagykéri Scitovszky János bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek 1864. szeptember 8-án IX. Piusz pápa által megszentelt arany kézműves koronával koronázta meg a Mária-szobrot.

A pápák figyelme a sasvári Mária-kegyhely iránt

1927. április 22-én, XI. Piusz pápa dekrétumával Szlovákia patrónájának nyilvánította a sasvári Hétfájdalmú Szűzanyát, majd 1964. november 23-án VI. Pál pápa a szobrot őrző templomot kisbazilika (basilica minor) rangra emelte. 1987. június 6-án Kalkuttai Teréz anya tett látogatást a Hétfájdalmú Szűzanyánál, 1995. július 1-jén pedig II. János Pál pápa szlovákiai apostoli útjának keretében járt itt és szentmisét mutatott be a kegyhelyen mintegy 200 ezer hívő jelenlétében.

Szlovákiában a hívek szeptember 15-én, az Fájdalmas Szűzanya emléknapján ünneplik patrónájukat, ilyenkor több tízezer hívő látogatja meg a kegyhelyet és Sasvárt is. Minden évben, az 1732-ben született szokás szerint nemzeti zarándoklatot rendeznek. A sasvári kegyhelyet a pozsonyi görögkatolikus egyházmegye is zarándokhellyé nyilvánította, 2009 óta róják le tiszteletüket a hívek ezen a helyen. 2017-től, 231 év után ismét a Pálos rend vette át a kegyhely gondozását és irányítását. A bazilika falfestményei 1757-ből származnak, alkotóik Jean Joseph Chamant és Kracker János Lukács festők voltak.

A hétfájdalmú Szűzanyáról a liturgiában és a művészetben

A Hétfájdalmú Szűzanya neve szenvedésire, a kereszt alatt álló Máriára utal. A kifejezés a Mária életét végig kísérő szenvedéseket jelzi a teljesség számával illetve azokat. Liturgikus megünneplését első alkalommal a szervita rendnek engedélyezték, amelyet később VII. Piusz pápa terjesztett ki az egész egyházra. A művészetben leggyakoribb a szenvedő anya ábrázolása, aki a kereszt alatt áll, vagy ölében tartja halott fia holttestét, ez a Pietà ábrázolás. Szlovákiában a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepe nemzeti ünnep és így munkaszüneti nap.

Photogallery

A sasvári Hétfájdalmú Szűzanya kegyhely
15 szeptember 2021, 14:11