A műtét után rendes életet élek – interjú készült a Szentatyával, amelyben egészségéről is nyilatkozott

Horváth Hajnalka – Vatikán

Ferenc pápa a spanyol püspöki konferencia rádiójának adott interjújában elsőként kitért egészségi állapotára, közérzetére azok után, hogy július 4-én sebészeti műtéten esett át. Elmondta, hogy életét már második alkalommal egy tapasztalt ápoló mentette meg, aki az operációt javasolta neki a gyógyszerek helyett. Ferenc pápa visszaemlékezett arra, hogy 1957-ben, tüdőműtétje alkalmával szintén egy ápolónak köszönhette meg azt, hogy életben maradt. Elmondta, hogy bár 33 centiméterrel rövidebb most bélrendszere, mégis teljesen normális életet élhet. Jelenleg mindenfajta ételt fogyaszthat, amely a műtét előtt nem így volt, és a megfelelő gyógyszerek mellett képes napirendjét követni és megvalósítani, amelyet folytonos programok jellemeznek, nem beszélve arról, hogy hamarosan apostoli látogatásra indul. Azt sem zárja ki, hogy sikerül eljutnia Ciprusa, Görögországba, Máltára és Santiago de Compostela-ba a jubileumi évre.

Sűrű programjai kapcsán az interjúban kitértek szlovákiai útjára és arra, hogy szeptember 12-én a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét mutatja be Budapesten, ahol a legfőbb állami vezetőkkel is találkozik. Ennek kapcsán a pápa visszaemlékezett erdélyi látogatására, és a szavai szerinti „gyönyörű, magyar nyelvű szentmisére” (Csíksomlyón), ahol szintén találkozott a magyar államfővel. Az interjúban kifejtette, hogy nem forgatókönyv szerint zajlanak találkozói, hanem hagyja, hogy az események maguktól alakuljanak, a konkrét helyzeteket kedveli.

A pápa sosem gondolt arra, hogy lemondjon hivataláról

Carlos Herrera újságíró kitért az elmúlt hetekben felkapott híresztelésekre azzal kapcsolatban, hogy a pápa lemondását fontolgatja egészségi állapota miatt. A Szentatya ezt teljes mértékben megcáfolta, sőt, hangsúlyozta, hogy sosem fordult meg a fejében ez a gondolat. Reggelente egy római napilap főcímeit szokta gyorsan elolvasni, televíziót pedig nem néz, ezért nem volt ezeknek a híreszteléseknek a tudatában, csak néhány nappal ezelőtt értesült róluk. A Szentatya, némi mosollyal az arcán, úgy kommentálta az álhíreket, hogy „amikor a pápa beteg, akkor azonnal felkerekedik a konklávé hurrikánja”.

Az afganisztáni válságról

Az interjúban a Szentatya hosszan nyilatkozik Afganisztánról és a folyamatban lévő súlyos válságról a tálibok hatalomra kerülése miatt. „Nehéz helyzet” – állapítja meg a pápa méltatva a szentszéki államtitkárság tevékenységét a kérdésben. Pietro Parolin bíboros államtitkár, véleménye szerint, a „legjobb diplomata, akivel valaha is találkozott, nem elvesz, hanem hozzáad az eseményekhez, és mindig a megegyezés emberét keresi”. A pápa aggodalommal tekint a „sorsára hagyott afgán népre”. 

A Kínával folytatott párbeszédről

Carlo Herrera ezt követően Kínáról és a püspökkinevezésekre vonatkozó megegyezésről kérdezte a pápát. Hozzátette, hogy vannak, akik nem szeretnék a megegyezés meghosszabbítását, mert az veszélyezteti a pápa erkölcsi tekintélyét. A Szentatya válaszában kifejtette, hogy bár a kínai kérdés nehéz kérdés, de nem szabad feladni a párbeszédre irányuló törekvéseket. „Ez az az út, amit követni kell”, mert a párbeszéddel lehet tovább formálni a megoldandó ügyeket. Természetesen lehet kritikával illetni a megtett lépéseket, lehet más véleménnyel lenni, lehet hibázni, de a párbeszéd útján kell járni.

A Szentatya kifejtette továbbá azt is, hogy számára példaképként szolgál Agostino Casaroli egykori bíboros államtitkár, akinek a ’80-as években Közép-Európa kommunista országaival kellett kapcsolatot létesítenie, vagyis a hídépítő szerepét töltötte be. Nagyon lassan, türelemmel tudta csak formálni a diplomáciai kapcsolatokat ezekkel az országokkal, amely munka példaként szolgálhat ma is: a türelmes, lépésről lépésre haladó, nyitott párbeszéd – magyarázta a Szentatya.

„Hiányoznak a Buenos Aires-i séták”

Ferenc pápa interjúját Buenos Aires-i éveire való visszaemlékezéssel zárja, és elmondja, hogy hiányoznak neki a városban tett hosszú séták, miközben kedvelt zeneszerzője, Astor Piazzola műveit hallgatta. Visszaemlékszik a ködös délutánokra és a plébániák közt tett sétáira is. Elmondja továbbá, hogy egy nap azt szeretné, ha úgy emlékeznének rá, aki ugyan bűnös ember volt, de a jóra törekedett.