Úrangyala imádság augusztus első vasárnapján   Úrangyala imádság augusztus első vasárnapján  

Fogadjuk be Jézust, az élet kenyerét – Ferenc pápa Úrangyala imádsága

Vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében Ferenc pápa arra mutatott rá, hogy nem elég keresni Istent, hanem arra is válaszolnunk kell, hogy miért keressük Őt. Erre azért van szükség, mert fennáll annak a veszélye, hogy engedünk a bálványimádás kísértésének és csak a látszatra, a külső csodajelekre koncentrálunk, anélkül, hogy értelmüket keresnénk.

Vertse Márta – Vatikán

Az évközi tizennyolcadik vasárnap evangéliumi szakaszát magyarázva Ferenc pápa kifejtette, hogy Isten szeretetkapcsolatra kíván velünk lépni, a valódi szeretet pedig mindig ingyenes, önzetlen, számításoktól mentes. Hitünk felszínes, éretlen, pusztán csodára váró marad, ha nem Istent helyezzük középpontjába, hanem saját érdekeinket, azt várva, hogy segítségével megoldjuk problémáinkat, majd miután részesültünk a kegyelemben, elfelejtjük Őt.

Tegyük fel magunknak a kérdést: miért keressük Istent?

A vasárnapi evangéliumi szakasz nyitójelenete (vö. Jn 6,24-35) arról számol be, hogy néhány bárka Kafarnaum felé tart: a tömeg elindul Jézus keresésére – kezdte beszédét Ferenc pápa. Gondolhatnánk azt is, hogy nagyon jó, ha az emberek keresik Istent, de az evangélium is azt tanítja, hogy ez önmagában véve nem elég, fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy miért keressük Őt. Maga Jézus megállapítja a tömeghez szólva: „Nem azért kerestetek, mert csodajeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyérből és jóllaktatok” – idézte a pápa az evangéliumi szakasz szavait. Az emberek ugyan szemtanúi voltak a kenyérszaporítás csodájának, de nem fogták fel ennek a gesztusnak az értelmét: megálltak a látszatnál, a külső csodánál, az anyagi kenyérnél, anélkül, hogy tovább léptek volna.

Istent helyezzük hitünk középpontjába

A pápa ezután rámutatott az első kérdésre, amit feltehetünk magunknak: miért keressük az Urat? Miért keresem én az Urat? Mi indokolja hitemet, hitünket? Azért is szükségünk van rá, hogy ezt felismerjük, mert a sok kísértés között van egy, amit hívhatnánk bálványimádó kísértésnek – mondta Ferenc pápa, megmagyarázva ennek a kísértésnek a lényegét. Ez arra késztet bennünket, hogy saját céljaink elérésére és saját érdekeink kielégítésére keressük az Istent, hogy megoldjuk problémáinkat, hogy érdekből Ő általa megkapjuk azt, amit magunktól nem tudunk megszerezni. Azonban így a hit felszínes és csodára váró marad: keressük Istent, hogy csillapítsuk éhségünket, azután pedig, miután jóllaktunk, elfeledkezünk Őróla. Ennek az éretlen hitnek a középpontjában nem Isten áll, hanem a mi szükségleteink. Helyes, ha Isten szívének feltárjuk szükségleteinket, de az Úr, aki jóval felülmúlja elvárásainkat, mindenekelőtt egy szeretetkapcsolatban kíván velünk élni. Az igazi szeretet pedig önzetlen és ingyenes: nem azért szeretünk, hogy cserébe kapjunk valamit. Ez haszonlesés és mégis hányszor cselekszünk érdekből életünkben! – állapította meg a pápa.

Fogadjuk be Jézust, az Atya küldöttét

Ezután rámutatott a második kérdésre, ami segíthet nekünk, hogy megértsük, miért keressük Istent. Ez pedig az a kérdés, amelyet az evangéliumi szakaszban a tömeg intéz Jézushoz: „Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot cselekedjünk?”. Olyan, mintha az emberek, akiket Jézus provokált volna, ezt mondanák: „Hogyan tisztítsuk meg Istenkeresésünket? Hogyan jussunk el egy mágikus hitből, amely csak a saját szükségleteire gondol, az Istennek tetsző hitre?” És Jézus válaszában megjelöli az utat: Isten műve az, ha befogadjuk az Atya küldöttét, vagyis Őt magát, Jézust. Nem újabb vallásgyakorlatok végzéséről vagy különleges előírások megtartásáról van szó, hanem arról, hogy fogadjuk be Jézust életünkbe, éljünk Jézussal egy szeretettörténetet. Ő fogja megtisztítani hitünket. Egyedül nem vagyunk képesek erre. De az Úr szeretetkapcsolatra kíván velünk lépni: mielőtt bármit kapnánk vagy tennénk, Őt kell szeretnünk. Az Ővele való kapcsolat túlmutat az érdekek és számítások logikáján – hangsúlyozta Ferenc pápa.

A valódi szeretet ingyenes és önzetlen

Ez érvényes Istenre, de emberi és társadalmi kapcsolatainkra is: amikor mindenekelőtt szükségleteinket kívánjuk kielégíteni, azt kockáztatjuk, hogy a személyeket és a helyzeteket saját céljainkra használjuk ki. Hányszor hallottuk, hogy ezt mondták valakiről: „Ez az illető kihasználja az embereket és utána elfelejti őket”. Csúnya dolog, ha a személyeket saját előnyünkre használjuk fel – mondta nyomatékkal Ferenc pápa, majd kiemelte: egy olyan társadalom, amely a személyek helyett az érdekekre összpontosít, nem hoz létre új életet. A vasárnapi evangéliumi szakasz felhívása a következő: ahelyett, hogy csak az anyagi kenyér miatt aggódnánk, amely csillapítja éhségünket, fogadjuk be Jézust, mint az élet kenyerét és a Vele való barátságunkból kiindulva tanuljuk meg egymást is szeretni. Ingyenesen és számítások nélkül - hangsúlyozta a pápa, majd ismét összefoglalta a tanítás lényegét: szeressünk ingyenesen és számítás nélkül, az emberek kihasználása nélkül, önzetlenül, nagylelkűen, nemeslelkűen.

Szűz Mária közbenjárásával nyíljunk meg a Jézussal való találkozásnak

Beszéde végén Ferenc pápa a következő buzdítással fordult a hívekhez: „Imádkozzunk most Szűz Máriához, aki a legszebb szeretettörténetet élte meg Istennel: adja meg a kegyelmet, hogy megnyíljunk a Fiával való találkozásnak”.

02 augusztus 2021, 11:31